Doppelganger: így működik egy modern propaganda-kampány

Ha elkezdjük megismerni, hogyan működnek és milyen módszereket használnak a dezinformációs és propaganda kampányok, akkor ezek ránk gyakorolt hatásait is csökkenteni tudjuk. A Doppelganger-művelet kapcsán olyan taktikákat és információterjesztési módszereket ismerhetünk meg, amelyeket többféle kampányban is alkalmaznak, nemcsak propagandában.

A Doppelganger egy Oroszországból kiinduló, sokrétű információs művelet, amely a nyilvánosságban létező, talán legjobban dokumentált kampány. Felderítésében nemcsak dezinformációval foglalkozó civil szervezetek és a sajtó egy része vett részt, hanem állami információs szervek is, mint például a francia Viginum, a bajor alkotmányvédelmi hivatal, vagy az amerikai igazságügyi minisztérium. Közösségimédia-elemzéssel foglalkozó cégek, valamint a Meta és a Microsoft is bekapcsolódtak.

Ezek nyomán angol, amerikai és európai uniós szankciók születtek. A 2022 februárjától dokumentált kampány egy kiépült infrastruktúrát mutat, amely az eredeti célokon túl másra is használható – például hamis információk terjesztésére a párizsi olimpiai játékokról.

A kampányt feltáró szervezetek szerint az eredeti cél kettős volt:

• egyrészt csökkenteni Ukrajna támogatottságát,
• másrészt megosztottságot szítani azokban az országokban, amelyek támogatják Ukrajnát.

A két fő narratíva, amelyet azóta is számos csatornán és formában sulykolnak:

• az ukrán kormány korrupt és náci,
• Ukrajna támogatása és Oroszország elleni szankciók bevezetése kizárólag a civil lakosságot sújtja.

Két orosz cégről bizonyították be, hogy részt vesznek ebben a kampányban: a Struktura és a Social Design Agency. A DisinfoLab arra figyelmeztet, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az egész művelet központilag lenne koordinálva.

A kezdeti jelentések szerint (lásd például a DFRLab cikkét) Németország, Franciaország, Olaszország, Ukrajna, Lettország és Nagy-Britannia is célpont volt, 2024-ben pedig Lengyelország is felkerült a listára.

Az információs művelet neve Doppelganger, mert gyakran alkalmazzák azt a taktikát, hogy legitim, jól ismert weboldalakat klónoznak. Klónozták többek között a Le Monde, The Guardian, Der Spiegel és Fox News oldalait is.

Az egyik gyakran használt technika a „typosquatting”, vagyis olyan domainnevek használata, amelyek az eredeti webcímek elgépelt változatai (például Amzon.com az Amazon.com helyett). Emellett alternatív domainneveket is bevetettek, például a news.bild.llc-t az eredeti news.bild.de helyett.

Ezekre a klónozott oldalakra az előbbi céloknak megfelelő tartalmakat töltöttek fel. Klónoztak kormányzati oldalakat is – például a francia külügyminisztériumét és a német szövetségi belügyminisztériumét. Létrehoztak továbbá ukránellenes és oroszpárti weboldalakat is, amelyek sokszor „tényellenőrzött” híreket kínáltak.

Talán a legismertebb ilyen oldal az RRN (Reliable Russian News), amely több nyelven is „ellenőrzött” híreket közölt (lásd a Viginum jelentését).

Az online módszereket offline akciók is kiegészítették – például párizsi épületekre rajzolt kék Dávid-csillagokkal. A szimbólum használata mindkét oldal gyanakvását célozta, hiszen a BBC szerint „lehetett akár Izrael-párti, akár Izrael-ellenes” üzenet is. Természetesen ez a manipuláció az online térben is tovább gyűrűzött.

A dezinformációs narratívákat több módszerrel is szórták, mint például hamis profilok segítségével a Metán keresztül. Ezek között volt a „német Odett” hálózat, egy, mind „Odett” keresztnevet viselő, állítólag a Netflixnek dolgozó emberekből álló hálózat, akik kommenteken keresztül „nyomták” a megfelelő narratívát. Ugyanígy, hamis profilokon keresztül terjesztettek az X-en is, de nem maradt ki a Telegram, a TikTok és a YouTube sem. Ezeken kívül több ezer hamis Facebook-oldal vásárolt a Metán hirdetéseket, amelyek ugyanazokat az oroszpárti narratívákat népszerűsítették.

De hogyan is nézett ki ez a kampány például Franciaországban 2024. április 23. és május 3. között? Az InfoEpi Lab azon ritka szervezetek közé tartozik, amelyek nyilvánosságra hozták az elemzéseik alapjául szolgáló posztokat és az adatfájlokat is. Érdemes megnézni a posztokat, hiszen a vizuális rész erőteljesen meghatározza a befolyásolás erősségét.

Az elemzett héten három nagyobb témát futtatott a Doppelganger-hálózat Franciaországban.

Az első téma az Ukrajnának juttatott segítség. A tartalmak szerint ezek nem hatékonyak, és rontják az európai országok stabilitását. A posztok gyakran összekötik a segítséget az ukrán korrupcióval, azt hangsúlyozva, hogy a segélyt „az ukrán korrupció felemésztette”. Azt is kiemelik, hogy a segítség csak a vereség elkerülésére jó, nem a győzelemhez segít hozzá.

A második téma a francia államfő, Macron elleni hangulat, ennek erősítésére szolgálnak a szöveges és vizuális tartalmak. A cikkek kiemelik az elnökkel kapcsolatos elégedetlenségeket, csökkenő népszerűségét, állítólagos eljövendő EP-választási vereségét. A kritikák mind szélsőjobbról, mind szélsőbalról származnak, szelektíven mutatják be a kormány intézkedéseit, kihagynak lényeges elemeket, amelyek alapján az olvasók más következtetéseket is levonhattak volna.

A harmadik téma a migránsok által jelentett veszélyek. Olyan tartalmakat közölnek, amelyeket mind a migránsok negatív hatásának tulajdonítanak, felnagyítják a kisebbséget, Macron sikertelennek tekintett politikáit is idekeverik.

A cikkekben a szélsőjobb és szélsőbal számára kedvező tematikák jelennek meg. A szélsőjobbot úgy mutatják be, mint a felszabadítókat, akik megszabadítanak a túlzott USA-függőségtől, elnyomó EU-politikáktól és a migránsoktól. A szélsőbal számára is felhasználható témákat futtatnak, mint az állítólagos hatékonytalansága a segélyeknek, az elvesztett emberi életek, amelyek mind alátámaszthatják a katonai segítségnyújtással szembeni ellenérzéseket.

Az elemzés nevesíti a felhasznált taktikákat is:

1. A tények szelektív kiválasztása (cherry picking): azokat az adatokat, eseményeket, tényeket választják ki, amelyek megfelelnek a célnak (Macron gyengítése, migránsellenes hangulat, a szélsőjobbnak és szélsőbalnak kedvező környezet kialakítása), anélkül, hogy kontextust, más álláspontokat vagy teljes képet közölnének.
2. Konspirációs keretezés: a szövegek arra utalnak, hogy ami történik, az egy nagyobb, negatív terv része.
3. Félelemkeltés (fear-mongering): félelmet gerjesztenek, és arra utalnak, hogy a megoldás drasztikus, szokatlan intézkedések bevezetése – például a szélsőjobbra való szavazás.
4. Megtévesztő kapcsolatok: ok-okozati kapcsolatokat állítanak fel ott, ahol nem tudjuk, hogy azok léteznek-e, vagy egyenesen kizárható, hogy léteznek.
5. Megosztó nyelvezet: a kommunikációban csak „mi” és „ők” léteznek; minden háborúként van keretezve, amelyben csak egy jó és egy gonosz oldal van.
6. A szélsőjobb gyakran szerepel megoldásként a korábbi kudarcokra, de a példák olyanok, hogy a szélsőbalon is hathatnak.

A németországi dezinformációs kampány esetében látható, hogy az üzeneteket helyspecifikusan igazították. Ennek ellenére az ukrajnai állítólagos korrupció és a migráns kérdés itt is megjelent. Ebben a kampányban használták az érzelmi keretezés technikáját is, vagyis az információkat úgy mutatták be, hogy azok erős érzelmi reakciót váltsanak ki egy adott politikus vagy közpolitika iránt, manipulálva a közvéleményt. Emellett alkalmazták a „valódi aggodalmak/félelmek újrafogalmazását” is – például a gazdasági nehézségek vagy a bevándorlás miatti társadalmi nyomás olyan kontextusba helyezését, amely a fennálló rendszer vagy kormányzat rosszindulatát sugallja.

Érdemes tudni, hogy a Doppelganger-kampány során alkalmazták az egyébként marketingből ismert „geofencing” technikát is. Ez azt jelenti, hogy csak egy adott földrajzi helyen tartózkodó felhasználó láthatta az adott posztot. Például egy lokalizációja szerint Németországban lévő felhasználó még véletlenül sem láthatta a Franciaországnak szóló tartalmat. Így mindenki azt hihette, hogy csak náluk zajlik a kampány, vagy hogy csak az ő országukban történnek ilyen események.

Mit tehet egy átlagember, aki nem kommunikációval foglalkozik, hogy kevésbé határozza meg az életét az ilyen módon tálalt „valóság”? Begyakorolhat néhány hasznos szokást:

• kevesebb időt tölt a közösségi médiában;
• megismer néhány dezinformációs vagy propaganda technikát;
• elolvassa az aktuális propaganda-narratívákról szóló anyagokat;
• ha egy tartalom főleg az érzelmeire hat, felidézi magában, hogy lehet, éppen manipulálni akarják;
• ha észreveszi, hogy mindig ugyanolyan stílusú, tartalmú, irányultságú szövegekkel találkozik, tudatosan keres más nézőpontokat is;
• ha egy adott narratívával nagyon gyakran találkozik, gyanakodni kezd, és ha fontos számára a téma, utánanéz;
• ha nem, megpróbál utakat találni annak elkerülésére;
• nem hanyagolja el az offline kapcsolódási pontokat más emberekkel;
• ha egy szöveg csak „ők”-ről és „mi”-ről beszél, ahol „ők” a gonoszak, eltévedtek vagy hátsó szándékúak, elgondolkodik: vajon ki és miért próbálja így befolyásolni;
• megnézi a weboldalak címének végét (ha egy német oldal vagy hivatal honlapjának vége nem .de, akkor tudja: hamis lehet);
• ha ugyanazzal a mondatfordulattal sokszor találkozik, elkezd gyanakodni;
• ha egy szöveg egyetlen érve az, hogy „egy híres vagy fontos ember mondta”, kontextus nélkül, akkor is gyanakodni kezd;
• nem felejti el, hogy az emberek és a világ nem fekete-fehér, nem jó és rossz, hanem minden más is létezik ezen végpontok között.