Szilánkok – szarkasztikus jegyzetek a hírzaj közepéből 2.

Lukasenko hetedszer

A mesebeli vitéz szabólegénynek sikerült hetet egy csapásra legyőznie (s azok is csak legyek voltak), viszont Alekszandr Grigorjevics Lukasenko elnöknek közel 87 százalékos többséggel sikerült hetedszerre is megválasztatnia magát Fehéroroszország elnökének.

A régi-új elnök voksa leadása után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy mindenkinek joga van a választáshoz: „Ez egy demokrácia. Egyesek a börtönt választották, mások a száműzetést. Mi soha senkit nem kényszerítettünk ki az országból.” Az ellenfelei tehát maguk választották a száműzetést és a börtönt.

Putyin orosz elnök az elsők között gratulált a több mint 30 éve elnökösködő Lukasenkónak, megdicsérte kollégáját. Elmondta, a győztes politikai tekintélyét, a lakosság vitathatatlan támogatását jelzi a meggyőző választási győzelem. A kiemelt fogalmak mindegyike megérne egy misét, de rövid leszek: 1. Minden kakas úr a maga szemétdombján, így Lukasenko is azt képzeli, hogy mivel ő a hatalom ideiglenes birtokosa, neki jár minden dicsőség. 2. Támogatottsága igencsak vitatható, hiszen karhatalmi eszközökkel nyomja el a szólás- és választási szabadságot. 3. Egyik elődje, Sztálin is megmondta: „Nem az a lényeg, hányan szavaznak az emberre, hanem hogy ki számolja a szavazatokat.”

Az Európai Unió külügyi vezetője elítélte a belorusziai elnökválasztást, mivel szerinte az nem volt szabad és tisztességes. Közös uniós nyilatkozat kiadását Magyarország akadályozta meg, míg a többi 26 tagállam aláírta a fehérorosz elnökválasztást elítélő nyilatkozatot. Vajon hogyan érzi magát ilyenkor a magyar külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter, aki 2006 tavaszán a Fidesz szóvivőjeként és az ifjúsági szervezet, a Fidelitas elnökeként a belarusz elnökválasztások elcsalása miatt a budapesti belarusz nagykövetség előtt tüntetett Lukasenko ellen? Holott akkor még csak a belorusz diktátor harmadik megválasztásánál tartottunk. Ez a Szijjártó ugyanaz a Szijjártó?

S Lukasenko karrierjéből még megosztok egy szerintem pikáns részletet: 1991-ben valamennyi szovjet parlamenti képviselő a Szovjetunió feloszlatására szavazott, egy kivétellel: Lukasenko volt az. Tehát akkor is rosszul döntött, és rossz oldalon állt. (S ha valaki találkozik vele, mondja meg neki: a jegenyefák nem nőnek az égig. És hogy minden ember halandó!)

Grönland körül a forrósodik a légkör

Trump nem csak bejelentette igényét a fagyos Grönland szigetére, hanem közvetlenül az azt kormányzó-birtokló dán miniszterelnökkel is beszélt telefonon az ügyben. A beszélgetés cseppet sem volt barátságos, ahhoz képest, hogy két szövetséges, baráti állam vezetői között folyt. A jól értesült források szerint tüzes párbeszéd volt, és a dán miniszterelnök asszony elutasító álláspontja miatt, Trump agresszív hangnemre váltott, ami úriemberhez és közéleti szereplőhöz méltatlan. Sőt a grönlandiak sem repesnek a boldogságtól, hogy csöbörből vödörbe kerüljenek, és a dán fennhatóságot felváltsák amerikaira.

Az Európai Unió is küldene katonákat Grönlandra, az EU Katonai Bizottságának osztrák elnöke szerint: „Úgy gondolom, teljesen érthető lenne, ha nemcsak az Egyesült Államok lenne jelen csapatokkal Grönlandon, hanem megfontolnánk az uniós tagországok katonáinak az állomásoztatását is a szigeten”. (Egyébként máshol is szolgálnak amerikai és európai katonák együtt.)

Gáza és Trump

Gáza kérdésében is megvan Trumpnak a maga különvéleménye: a térség lakosságát kitelepítené. Mintha a szomszédos államok évtizedek óta nem lennének zsúfoltig a palesztin menekültek millióival. S mivel Gáza romokban hever, s emiatt olyan mint „egy óriási bontási terület”, újjáépítené. Esetleg ő maga is beszállna az újjáépítésbe, igaz nem humanitárius szándékkal: Szerinte egy jó turistaparadicsomot lehetne belőle varázsolni az egészből. (Azt hiszem, amikor az empátiát osztogatták vagy az érzelmi intelligenciáról tanítottak az iskolában, Donald gyerek, éppen hiányzott.)

Georgescu Nagy(obb)-Romániát akar

Abból, hogy Călin Georgescu mennyire a Moszkva bábja, s mennyire a moszkvai nótát fújja, az egyértelműen látszik az Ukrajna kérdésében kifejtett véleményéből is: szerinte Ukrajna területének felosztása elkerülhetetlen. Ukrajna kitalált állam, valójában nem létezik. S ha felosztják, akkor lesz még Nagy(obb)-Románia.

Erről nekem két dolog is eszembe jut. Az egyik az, hogy Georgescut a hívei egy gyönyörűséges lepkének látják, holott mint említettem inkább báb, sőt már egyre inkább a hernyó állapot felé tart. A másik: iskolában a tanár Burebista dák államáról beszél. (Ez tetszett nagyon Ceaușescunak is...) Megmutatja a térképen Burebista államát és a padban ülő politikusnak készülő nebuló hangosan felsóhajt: Milyen nagyok voltunk…

Az állami erdészet (Romsilva) bárói

Egykor voltak született bárók (kékvérű arisztokraták), aztán jöttek opera- és operettbárók (lásd: Cigánybáró), későbbiek a vörös bárók, drogbárók, s ma már szép hazánkban az erdészetnek is vannak bárói. A Romsilva vezetői igazi állami bárók, s az illetékes miniszter csak most jött rá erre.

A busás fizetések, jutalmak és végkielégítések egyszer csak szemet szúrtak főnöküknek a környezetvédelmi miniszternek, aki ezt szóvá is tette: A vezetők óriási fizetése nincs összhangban a munkavégzés mennyiségével. S hogy a Romsilva által elért eredmények messze elmaradnak az elvárásoktól: 2024-ben hektáronként mindössze 13 lej profitot értek el, ami egyértelműen elégtelen. (Ez tényleg komoly teljesítmény, mondjuk három seprűnyél kerül ennyibe.)

Vajon kibírja-e májusig Herr President az elnöki palotában?

Tavaly december 21-én (második elnöki mandátuma lejártának napján), Iohannis magyarázta a bizonyítványát, hogy ő még kicsit maradna, mert az elnöki mandátum hosszáról az alkotmány így szól: „Románia elnöke a mandátumát addig tölti be, amíg az újonnan választott elnök leteszi az esküt.” Csakhogy ugyanennek a cikkelynek az első bekezdése mást mond: „Románia elnökének mandátuma 5 év az eskütételtől számítva”.

Tehát ha 2019 december 21-én tette le az esküt, akkor ennek alapján a mandátum lejárt. Ideiglenes államfőként a törvényhozás felsőházának (a szenátusnak) az elnöke tölti be a tisztséget.

Van még a harmadik bekezdés, mely szerint háború vagy katasztrófa esetén a parlament minősített (organikus) törvénnyel meghosszabbíthatja az elnöki mandátumot.

Vajon májusig kibírja-e Herr President az elnöki palotában? Ha rajta áll, akkor igen.