Hogy miért baj az, ha Trumpnak szurkolunk?

2024. november 5. – 18:02

Hogy miért baj az, ha Trumpnak szurkolunk?
Donald Trump republikánus elnökjelölt, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke színpadra készül – Fotó: Eric Trump/X via REUTERS

Másolás

Vágólapra másolva

Eljött hát a nagy nap, amely meghatározza a világ egyik nagyhatalmának és ezáltal a világnak a sorsát is az elkövetkező időszakra. Bár az amerikai állampolgárokon kívül más nem szavazhat, mégis lázban ég a világ, ki-ki oldalt választ magának, és akár ölre is képes menni egymással. Nincs ez másképp szép hazánkban, Erdélyben sem.

Kétségtelen, hogy Donald Trump jelentős támogatottságot élvez az erdélyi magyarok körében, és ha szavazhatnának rá, örömmel meg is tennék. Trump népszerűsége több tényezőre vezethető vissza, ám az Orbán Viktorral való szoros kapcsolata, egymás kölcsönös támogatása különösen szimpatikussá tette őt az erdélyi magyarok számára.

Nem véletlen ez, hisz Trump és Orbán politikája között sok az átfedés, mondhatni Orbánék éppen a Trump-féle republikánusoktól tanulták el az ellenségképre alapozott kampánytechnikákat, és ez a konzervatívnak mondott, de valójában illiberális, nacionalista, bevándorlásellenes politika szövetsége összehozza őket, és az erre vevő erdélyi magyarokat.

Az orosz-ukrán háború pedig csak újabb közös nevezőt teremtett a két populista vezér között. Trump és Orbán pragmatikusnak mondott, gazdasági érdekalapú megközelítése és viszonylagos együttműködése Oroszországgal, a békepártiság üres, de jól hangzó szlogene alatt nagy sikert aratott az erdélyi magyarok között, akik most a két vezérben Európa megmentőit, a béke elhozóit látják.

A béke persze üdvözlendő volna, hacsak ez nem a NATO-támogatás csökkentésével, így tehát az ukrán ellenállás meggyengülésével, az orosz agresszor győzelmével volna egyenlő. És ez csak egy a számtalan erkölcsi vonzatú probléma közül, ami Trumpnak felróható, és ami aggasztóvá teszi az erdélyi magyarság elvakult, elfogult hozzáállását.

Trumpot támogatni ugyanis annyit tesz, mint:

  • Elfogadni a valóság súlyos ferdítését, torzítását,

a számára kellemetlen tények tagadását, álhírnek bélyegzését, a vele kritikus sajtó démonizálását, az „alternatív tények” gyártását és azok következményeit.

A Washington Post szerint Trump több mint 30 000 hamis vagy félrevezető állítást tett hivatali ideje alatt, s mind közül talán a legsúlyosabb, hogy azt állította, a 2020-as elnökválasztást elcsalták, és ezzel előidézte a Capitolium elleni 2021. január 6-i ostromot, melynek célja Biden beiktatásának megakadályozása volt.

  • Semmibe venni a tudományos világot.

Elnöksége alatt Trump a koronavírus-járvány kitörésekor gyakran bagatellizálta a vírus veszélyeit. Azt állította, hogy a vírus hamarosan eltűnik, és népszerűsítette a tudományosan nem megerősített gyógymódokat. A járvány hatékony kezelése helyett Trump sokszor politikai (populista) megfontolásokból döntött, ami súlyosbította a közegészségügyi válságot.

  • Tagadni az ember okozta klímaváltozást és annak következményeit.

Trump nemcsak a diskurzus szintjén tette nevetség tárgyává a klímaváltozást, hanem kilépett a párizsi klímaegyezményből, és számos környezetvédelmi előírást visszavont, kedvezve a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatoknak, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú környezeti károkat.

  • Szemet hunyni a rasszizmus, a gyűlöletkeltés felett.

Trump nem határolódott el egyértelműen a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportoktól, és a 2017-es Charlottesville-i zavargások után azt mondta, hogy „mindkét oldalon vannak jó emberek”, felmentve a neonáci zavargók felelősségét. Vagy például a George Floyd halála után kitört tüntetések idején nem tett komoly erőfeszítéseket a rasszizmus elleni párbeszéd elősegítésére, és inkább kemény rendfenntartói fellépést szorgalmazott.

  • Rábólintani az embertelen bánásmódra.

Trump elnöksége alatt a déli határon fokozott határvédelmet azzal legitimálta, hogy gyakran emlegetett migránsokkal kapcsolatos bűnözési statisztikákat, amelyek túlnyomórészt hamisak vagy félrevezetők voltak. Trump egyik legkifogásoltabb intézkedése az volt, hogy ezres nagyságrendben szakítottak szét migráns családokat, és a gyerekeket ketrec-szerű körülmények között tartották.

  • Kiszolgáltatni a világot egy önimádónak.

Trumpot nem hiába vádolják nárcizmusra utaló viselkedéssel, azaz túlzott önimádattal és önmaga előtérbe helyezésével. Diskurzusából teljesen nyilvánvaló, hogy Trump jobban érdeklődik saját imázsának és hatalmának megőrzése iránt, mint a köz szolgálata iránt. Gyakran hangoztatja saját sikereit, és nem hajlandó elismerni hibáit, cserébe folyamatosan becsmérli, rágalmazza ellenfeleit, kritikusait.

  • Legitimálni a lázítást, uszítást.

Trump ellen ebből két impeachment (alkotmányjogi) eljárás is indult, ami precedens nélküli az amerikai elnökök körében. Az első eljárás 2019-ben indult, miután Trumpot azzal vádolták, hogy nyomást gyakorolt Ukrajna elnökére, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden és fia ellen egy korrupciógyanús gázvállalat miatt, politikai előnyt szerezve ezzel a 2020-as választásokra. Az eljárás alól végül saját republikánus többsége mentette fel a Kongresszusban.

A második eljárás a Capitolium ostromához vezető lázítás miatt indult 2021-ben, és Colorado állam legfelsőbb bírósága emiatt alkalmatlannak ítélte meg az államelnöki székre. Másodfokon az USA republikánus többségű legfelsőbb bírósága csak az elnöki immunitása miatt mentette fel.

  • Felmenteni egy szexuális ragadozót.

Trump ellen több mint egy tucat nő emelt vádat szexuális zaklatás vagy helytelen viselkedés miatt. Az egyik legismertebb eset E. Jean Carroll ügye, aki azt állította, hogy Trump 1990-es években szexuálisan bántalmazta. 2023-ban egy polgári per során az esküdtszék elmarasztalta Trumpot szexuális zaklatás miatt, és 5 millió dolláros kártérítésre ítélték.

A másik botrányt Stormy Daniels pornószínésznő fedte fel: elmondása szerint Trump ügyvédje 2016 októberében, a választások előtti hetekben 130 ezer dollárt fizetett neki, hogy hallgasson a viszonyukról. Trump az ügyintézésért – már elnökként – Cohennek 420 ezer dollárt térített meg, amit hamisan jogi kiadásként papíroztak le. Trumpot 2024 májusában 34 pontban bűnösnek találták üzleti iratok meghamisítása, kampányfinanszírozási szabályok megsértése, választás befolyásolása és adócsalás miatt. Ezzel ő lett az első amerikai elnök, akit büntetőügyben elítéltek.

Trump mindegyik esetben tagadta a vádakat, és gyakran támadta nyilvánosan a vádlóit. A nőkkel szembeni általános hozzáállásáról egyébként sokat mond az a szállóigévé vált nőalázó mondása, hogy Grab’em by the pussy. You can do anything.

  • Elnézni a csalást, a sikkasztást.

A Trump University egy olyan ingatlanbefektetési oktatási program volt, amely ellen több per indult, mivel a programot megtévesztő marketing és csalárd tevékenységek miatt vádolták. 2016-ban Trump végül beleegyezett egy 25 millió dolláros kártérítés kifizetésébe, hogy rendezze a peres ügyeket.

Trump jótékonysági alapítványát, a Trump Foundationt, 2018-ban kényszerítették bezárásra, miután kiderült, hogy az alapítvány pénzét nem jótékonysági célokra, hanem Trump magánérdekeinek előmozdítására használták fel. A New York-i főügyészség vizsgálatának eredményeként Trump és gyermekei 2 millió dollár kártérítést fizettek a visszaélések miatt.

2022-ben a New York-i főügyészség azt állította: bizonyítékai vannak, hogy a Trump Organization félrevezető vagyonértékeléseket mutatott be ahhoz, hogy kölcsönökhöz, biztosításokhoz és adókedvezményekhez jusson.

  • Fenntartani a kizsákmányolást.

Trump 2017-es adócsomagja (Tax Cuts and Jobs Act) jelentős adócsökkentéseket vezetett be, de az ellenzők és elemzők szerint is ezek elsősorban a leggazdagabb amerikaiakat és nagyvállalatokat segítették, míg az alsó és középosztály számára nyújtott adókedvezmények kisebb mértékűek voltak, ez pedig növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A New York Times 2020-as riportja szerint Trump két évtizeden át kevés szövetségi jövedelemadót fizetett, vagy egyáltalán nem fizetett, és elnökként agresszív adóstratégiákat alkalmazott, hogy csökkentse saját fizetendő adóját.

Egy igazi demokráciában fel sem merülne, hogy egy ilyen előélettel rendelkező jelölt indulhasson, nemhogy rá szavazzanak. Ha van is logikus magyarázat az erdélyi magyarok Trump iránti rajongására, nem sok jót üzen rólunk a nagyvilágnak, ha a tények ismeretében is kitartunk mellette az amerikai elnökválasztási finisben. Ahogy mostanság mifelénk mondani szokás: győzzön a józan ész.

A szerző jogász, az uh.ro külső munkatársa, a BBTE Filozófia Intézetének doktorandusza.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. A Transtelexnél fontosnak tartjuk, hogy egy adott témáról az olvasóink minél több meglátást és érvelést megismerjenek.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!