Az online dezinformáció működésére is figyelmeztet a moldovai elnökválasztás és referendum

A múlt heti moldovai elnökválasztás és az EU-csatlakozás alkotmányba foglalásáról szóló népszavazás ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ma már alapvető szükség lenne az álhírek és a dezinformációs kampányok felismerésére szolgáló eszközökre a közösségi médiát és általában az internetet használók kezében.

A Moldovai Köztársaságban október 20-án az elnökválasztás első fordulóját és egy alkotmánymódosító népszavazást tartottak. Az alkotmánymódosítási javaslat szerint az alkotmány preambulumába bekerülne az európai integráció, mint Moldova stratégiai célja. Ezen kívül az alkotmány rendelkezéseit egy cikkellyel egészítenék ki, amely szerint az EU-hoz való csatlakozást a parlament által elfogadott törvénnyel történik, és a csatlakozás után, a csatlakozási szerződésnek megfelelően az EU-s jog kötelező része elsőbbséget élvez az ellentétes moldvai rendelkezésekkel szemben. Látszik, hogy ez a valamikori csatlakozásra való felkészülés, amikor minden szabályozás még a jövőbeni parlament kezében van. Ettől még nem lesz Moldova az EU tagja, sőt, ez a módosítás csak annyi feladatot ró a mindenkori kormányra, talán, hogy foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel (de nem muszáj el is érniük a célt, tenném hozzá kissé cinikusan). Mindezek mellett azt, hogy a választásnak és népszavazásnak óriási szimbolikus jelentősége van, láthattuk, ha másból nem, akkor az utóbbi időben Moldovában megforduló számos külföldi politikusból, az erről szóló nyilatkozatok tömkelegéből, valamint a nemzetközi sajtó érdeklődéséből is. Látszólag Moldova most lett a Kelet-Nyugat közötti szembenállás lényeges terepe.

A választás és a népszavazás egyszerre irányította rá a figyelmet számos, nemcsak Moldovában fontos kérdésre. Először is arra, milyen határai vannak a nyilvánosságra kerülő előzetes felméréseknek. Másodszor arra, milyen alapvető, hogy egy demokráciában az állam intézményei jól működjenek (például a szavazatok megvásárlásának megakadályozásában). Harmadszor pedig arra, s itt most ez a legérdekesebb, mennyire fontos, a választások szempontjából is, hogy minél több ember, a nagyszülőktől az éppen érettségizőkig, rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek megkönnyítik az álhírek és dezinformációs kampányok felismerését.

A Moldovát érintő dezinformációs kampányokról viszonylag rég lehet tudni, erről még webinarokat is tartottak. Az East Stratcom Task Force, amelyet kifejezetten az Európai Uniót és tagállamait érintő orosz dezinformációs kampányok felderítésére hoztak létre, az évek során körülbelül 100 bejegyzésben érinti és tárgyalja Moldovát. Már tavaly, a moldovai helyi választásokkal kapcsolatban felmerült a dezinformációs kampányok léte, sőt leírták a fő narratívákat is, amelyeket használnak. Az egyik gyakran használt dezinformációs téma a moldáv hatóságok oroszutálata, vagy a Nyugat által moldáv hatóságokra kényszerített oroszfóbia. Egy másik gyakran használt technika az EU vagy a Nyugat démonizálása. Az East Stratcom Task Force szerint az idei népszavazás előtt használt legfontosabb dezinformációs témák a következők voltak: Moldovát belerángatják a háborúba, az EU egyenlő az LGBT-vel, az EU migránsokat küld a tagjelölt országokba. Akit alaposabban érdekel, milyen témák merültek fel, itt sokat találhat.

A moldovai népszavazáson és elnökválasztáson felmerült rendellenességek és a dezinformációs kampányok össze is kapcsolódnak. A szavazatvásárlással vádolt Ilan Șor az, akihez például a Facebookon zajló dezinformációs kampányokat is kötik. Șort egyébként tavaly 15 évre ítélték 1 millárd dollár banki vagyon ellopása miatt, és azóta sem sikerült börtönbe csukni. A 2023-ban Facebookon fizetett hirdetések formájában zajló dezinformációs kampányról két erre szakosodott civil szervezet, a Reset és a moldovai Watchdog készített elemzést, az ezeket nagyon részletesen (idővonal, több összefüggő dezinformációs kampány, eszközök, konkrét példák, befektetett pénzösszegek) bemutató Alexandra Atanasova, a Reset vezető kutatója a legfontosabb problémaként a Meta reklámszabályozását nevezte meg.

Reklámokat nemcsak a moldovaiak látnak, hanem mindenki, aki a Meta vagy mások által (lásd a TikTokkal kapcsolatos problémákat például itt) többé vagy kevésbé moderált platformokon töltenek időt. Nem csak Moldovát érinthetik a dezinformációs kampányok, és nem csak választásokkal kapcsolatban fordulhatnak elő (lásd például étkezési kérdések felhasználását dezinformációra itt). Mostanáig az is egyértelművé vált, hogy nem elég csak az esetenként előforduló szabályozásokra bízni magunkat, cégünket, demokráciánkat. Régen-régen arra tanítottak, menj el egy eseményre, nézd meg, mit írnak róla a különböző újságok, mit mondanak róla a tévék, s így el tudod dönteni mennyire megbízhatók. Ma már ez messze nem elég és sok esetben lehetetlen is. Léteznek eszközök, ezeket meg kell tanulni és tanítani használni, ebben pedig az iskolától az egyetemig, az államtól a civil szervezetekig mindenkinek megvan a feladata.