Akiket összeköt a vágy

2024. október 14. – 18:00

Akiket összeköt a vágy
Az ortodox hívek sorban állnak, hogy bejussanak Szent Paraszkeva ereklyéjéhez – Fotó: Casian Mitu / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Egy fekete, fényes kocsiból egy román pópa szól ki: „Merre tartják a körmenetet?” „Fogalmam sincs, én is keresek valamit.”

A kocsit nem azért említem, mintha valami sötét dolgokra utalnék: egyszerűen azért, mert egy polgárt láttam, egy embert, aki a Sfânta Parascheva zarándoklatot keresi. A hitnek – egyfajta hitnek legalábbis, és bizonyára a leggyakoribbnak – mindig egyházra, közösségre van szüksége, s a közösség a zarándoklatokban mutathatja meg magát a leginkább. A románok egyik Csíksomlyója Iași: olvasom, hogy 20 órás sor alakult ki a szent maradványaira várakozva.

A hit mellett azonban ott a szekularizáció. „Annyira örülünk nekik, mint a kolozsváriak az untoldosoknak” – mondta nekem egy itteni szerkesztő. A városban sok a látogató, minden padon ül valaki, a forgalom kétségbeejtő, és ma talán még olyanabb lesz. De ha mindenki hinne, akkor senki nem mondaná, hogy ez már sok a jóból.

A hit mára archaikusnak tűnő rítusai körül kialakult a modern élet. Mindenki rohan, munkahelyre, iskolába, különórára, aztán vissza a város melletti nyugodt házába. Ebben a rohanásban éppen elég, ha a többi városival kell megküzdenie: a zarándoklattal már nem akar harcolni.

Valószínűleg éppen ez az oka annak, hogy a zarándoklat még működik. Egyfelől természetesen ott vannak azok, akik azokban az archaikus időkben maradtak, amikor mindent Istenhez viszonyítottak. Másfelől viszont ott lehetnek azok is, akik egyszerűen irtóznak ezektől a mai időktől, s ha élik is őket, szükségük van arra a levegővételre, amit ezt a heteken át tartó készülődő zarándoklat biztosít. Szükségük van arra az érzésre, hogy egy nagy közösség részei, amelyik hisz még Istenben, és meg is akarja mutatni, hogy hisz benne.

A román közösség archaikusabbnak tűnik, mert kevésbé rétegzett, mint a magyar: a pópa és a hívek között jóval kisebb a távolság. Sokan vakon hisznek benne, az utcán azonban egy a sok közül: nagy a szakálla, a köntöse hosszú és gyűrött, lobog végig a tereken. A szekularizáció kevésbé érintette meg, a felvilágosodáshoz is más a viszonya, mint egy katolikusnak például.

„Ha elmész oda, és végigcsinálod a szertartást, érzed, ahogy megérint a hangulat” – mondja egy másik barátom. Akik odamennek, azok azt szeretnék, ha egy pillanatra kívül kerülnének a mindennapi életen, de nem a halál révén. És bizonyára sikerül is nekik, hiszen azért jönnek el újra és újra, évről évre fáradhatatlanul.

Sfânta Parascheva működik.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!