A kolozsvári magyar egyetemisták nem csak RMDSZ-ben és Fideszben gondolkodnak

A fiatalokról gyakran beszélünk úgy, mintha kívülállók lennének a politikában: bizonytalanok, nehezen megszólíthatók, kevésbé kötődnek pártokhoz, és inkább távolról figyelik a közéletet. A kolozsvári magyar egyetemistákról készült friss kutatás azonban árnyaltabb képet mutat, amelyben nem zajos politikai nemzedéket látunk, de nem is egy közömbös hallgatói tömeget. Inkább olyan fiatalokat, akik több politikai térben mozognak egyszerre: romániai választópolgárként, erdélyi magyarként, sok esetben pedig magyar állampolgárként is.

Erről beszélt dr. Magyari Tivadar egyetemi docens a Szociológus Napokon, ahol annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit mutatta be, amelyet a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén készítettek. A kutatás azt vizsgálta, hogyan viselkedtek választóként a Kolozsváron tanuló magyar egyetemi hallgatók az utóbbi romániai választásokon, illetve milyen szavazási szándékot jeleztek a 2026-os magyarországi országgyűlési választás kapcsán.

Magyari Tivadar már az elején jelezte: nem országos ifjúságkutatásról, van szó, hanem egy „sima, gyors közvélemény-kutatásról”. Ennek mégis fontos hozadéka van, mert ritkán látni ilyen adatokat a kolozsvári magyar egyetemisták politikai magatartásáról. Hogy miért nem gyakoriak az ilyen felmérések, azt Magyari Tivadar röviden azzal magyarázta: „nem vagyunk közvélemény-kutatók, társadalomkutatók vagyunk.”

A vizsgált csoport pontosan körülhatárolt: azok a magyar egyetemi hallgatók tartoznak ide, akik a 2025/26-os tanévben Kolozsvár valamelyik felsőoktatási intézményében tanulnak, és 2024 decemberéig már betöltötték a 18-at, tehát akkor már rendelkeztek választójoggal. Az eredmények erre a közegre érvényesek, a fiatal értelmiségiekre vagy általában az erdélyi magyar fiatalokra csak óvatosan lehet következtetéseket levonni.

A kutatás 612 fős mintával készült, online, önkitöltős kérdőívvel, az adatfelvétel pedig 2026. január 16. és április 3. között zajlott. A minta rétegzett volt, a becsült maximális mintavételi hiba 95 százalékos szinten négy százalékpont.

Az adatfelvétel időtartama szokatlanul hosszú volt egy közvélemény-kutatáshoz képest. Magyari Tivadar megjegyezte: míg a közvélemény-kutatások gyakran néhány nap alatt gyűjtenek adatot, ez a felmérés január közepétől április elejéig tartott. Ez szerinte járhat módszertani kockázatokkal, hiszen akik az elején válaszoltak, más politikai hatások alatt állhattak, mint akik később töltötték ki a kérdőívet. Hozzátette azt is, hogy ellenőrizték az adatok konzisztenciáját, és a kutatók arra jutottak, hogy az eredmények használhatók.

A felmérés több választást fogott át:

• a 2024-es romániai parlamenti választást;
• a 2024-es félbemaradt romániai elnökválasztást;
• a 2025. májusi romániai elnökválasztás első és második fordulóját; valamint
• a 2026-os magyarországi országgyűlési választást.

A romániai választások esetében a válaszadók visszaemlékezés alapján mondták el, részt vettek-e a szavazáson, és ha igen, kire vagy melyik pártra voksoltak. A magyarországi választásnál más volt a helyzet: az adatfelvétel idején ez még jövőbeli választás volt, így a magyar állampolgársággal rendelkező hallgatók részvételi szándékukról és tervezett pártválasztásukról nyilatkoztak.

Erős az RMDSZ támogatottsága, de nem kizárólagos

A 2024-es romániai parlamenti választás adatai erős közösségi mintázatot mutattak. A tényleges szavazók körében az RMDSZ 77,56 százalékot ért el, az USR 18,55 százalékkal lett a második, a többi opció együtt 3,87 százalékot kapott. Azonban más képet ad, ha nemcsak a tényleges szavazókat, hanem a teljes mintát nézzük. A különbség azért fontos, mert ebben a bontásban azok is szerepelnek, akik nem vettek részt a választáson, nem válaszoltak a kérdésre, vagy nem emlékeztek pontosan, hogy kire is voksoltak. Ebben az esetben az RMDSZ aránya már nem a szavazók közötti fölényt, hanem az egész vizsgált hallgatói csoporton belüli súlyt mutatja. A teljes mintában az RMDSZ 46 százalék fölött állt, az USR pedig kicsivel több mint 10 százalék fölött.

A 2024-es félbemaradt romániai elnökválasztásnál hasonló logika rajzolódott ki. A tényleges szavazók körében az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor kapta a legtöbb támogatást, körülbelül 65,5 százalék voksolt rá. Elena Lasconi (USR) lett a második legerősebb jelölt 24,93 százalékkal.

Ez a kettősség talán az egész kutatás egyik legérdekesebb vonása. A kolozsvári magyar egyetemisták politikai viselkedése nem írható le egyetlen reflexszel. Az etnikai-közösségi szempont erősen jelen van, de mellette látszik a nagyvárosi egyetemi közeg hatása is.

A 2025-ös romániai elnökválasztás első fordulójában a szavazók körében Crin Antonescu vezetett 65,86 százalékkal, ami nem meglepő, hiszen ő volt a PNL–PSD–RMDSZ nagykoalíció közös jelöltje. Nicușor Dan 27,79 százalékkal a második legerősebb jelölt lett, míg Elena Lasconi 3,92 százalékot ért el. A második fordulóban viszont a vizsgált csoport szinte teljesen egy irányba mozdult:

a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistáknak, akik elmentek szavazni, 98,39 százaléka Nicușor Danra szavazott, George Simionra pedig mindössze 1,61 százalék.

Akik korábban RMDSZ-re szavaztak, azok nagy valószínűséggel 2026 áprilisában a Fideszhez húzták az x-et

Mielőtt kitért volna az országgyűlési választások adataira, Magyari Tivadar megjegyezte, direkt nem hozták nyilvánosságra az eredményeket a magyarországi választás előtt, mert nem akarták, hogy a mérés viták vagy kampányok tárgyává váljon. Ez a kérdés amúgy is csak azokra vonatkozott, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, hiszen csak ők vehettek részt levélszavazóként a magyarországi választáson – már ha regisztráltak.

A Fidesz egyértelmű fölényben volt: 67,8 százaléknak volt szándékában az akkori kormánypártot választani. A Tisza Pártra 28,2 százalék tervezett szavazni, míg az összes többi párt együtt 4 százalékot ért el. A teljes mintában természetesen másként néz ki a kép: ott a Fidesz 27,8, a Tisza 10,6 százalékon állt,

miközben 26,8 százalék nem tervezett szavazni a magyarországi választáson, 28,59 százalék pedig nem volt magyar állampolgár.

Magyari külön megjegyezte, hogy olyan válaszadók is akadtak, akik nem emlékeztek biztosan, rendelkeznek-e magyar állampolgársággal. Ezt egyébként nem tartotta teljesen meglepőnek, hiszen sokan már születésüktől fogva lehetnek magyar állampolgárok, és nem is tudnak róla.

A kutatás egyik legerősebb összefüggése az RMDSZ-szavazás és a magyarországi pártpreferencia között jelent meg. A kutatók külön megnézték, hogyan viselkedtek más választásokon azok, akik a 2024-es romániai parlamenti választáson az RMDSZ-re szavaztak. Ez azért volt fontos csoport, mert a parlamenti választáson a tényleges szavazók körében az RMDSZ 77 százalék fölött teljesített, vagyis a vizsgált hallgatói közeg legnagyobb választói tömbjéről van szó.

Az RMDSZ-szavazók körében a magyarországi választási preferencia még erősebben a Fidesz felé húzott: Magyari Tivadar szerint ebben a csoportban a Fidesz támogatottsága közel 80 százalékos volt, míg a Tisza nagyjából 15 százalékon állt.

A kutató ezt úgy foglalta össze, hogy a vizsgált adatok közül itt látszott a legerősebb együttjárás: minél inkább RMDSZ-szavazó volt valaki ebben a mintában, annál valószínűbb volt, hogy a magyarországi választáson a Fideszt választotta volna.

A választói viselkedést általában olyan tényezőkkel szokták magyarázni, mint az életkor, az iskolázottság vagy a lakóhely. Ebben a kutatásban azonban ezek közül több csak korlátozottan volt használható. A mintából adódóan a válaszadók életkora nagyon hasonló, hiszen egyetemistákról van szó, az iskolázottság pedig szintén nem választja szét igazán a csoportot, mivel mindannyian felsőoktatásban tanulnak. A kutatók az érettségi átlagra is rákérdeztek, de Magyari Tivadar szerint az erre adott válaszok egy része nem volt elég megbízható, ezért ezt végül nem vonták be az elemzésbe.

Emiatt különösen fontossá vált, honnan érkeztek a hallgatók. A bemutatott adatok szerint a nagyobb településekről származó egyetemisták körében valamivel erősebb volt a Tisza Párt, míg a kisebb településekről érkezőknél inkább a Fidesz támogatottsága látszott erősebbnek. Magyari ezt óvatosan értelmezte: több területi bontásban is mutatkoztak különbségek, de nem minden esetben volt elég válaszadó ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni.

Az alapképet mindez nem írta át, inkább árnyalta: a Fidesz fölénye megmaradt, de a Tisza Párt támogatottsága a városi hátterű hallgatók körében valamivel erősebbnek látszott. A bemutatott adatok alapján azonban ez sehol nem jelentett többséget a Tisza Párt számára.