Karcsúsítanák a román parlamentet, az RMDSZ-nek nagyon nem mindegy, hogyan

Hevesen ellenkezett az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója, amikor a román kormánykoalíció másik pártja, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a törvényhozók létszámának kb. 35 százalékos csökkentését javasolta. A tervezet épp az olyan, eleve kevesebb mandátummal rendelkező megyéket érintené leginkább hátrányosan, amilyenekben az RMDSZ-nek magas a támogatottsága, mondta a Transtelexnek Székely István Gergő politológus. A szakértő szerint, ha a 2021-es népszámlálás eredménye szerint aktualizálnák a parlament létszámát, az kevesebb mandátumveszteséget okozna az RMDSZ-nek. A szövetség már javasolta is ezt a koalícióban.

A legújabb létszámcsökkentésre vonatkozó tervezetet még májusban nyújtotta be az USR és a szenátus a meghosszabbított határidő szerint november 1-jéig tárgyalhatja, ezután hallgatólagosan elfogadottnak minősül és átkerül a képviselőházba, amely a döntő ház ebben a kérdésben. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy a 2009-es népszavazás eredményét, amely szerint a többség igent mondott a parlament létszámának 300-ra csökkentésére, gyakorlatba kell ültetni. Az indoklásban konkrét számok említése nélkül azt írják, hogy a kisebb létszám kevesebb költséget és hatékonyabb törvényhozást jelent majd.

A törvénytervezet szerint a képviselőháznak 200, a szenátusnak pedig 100 tagja lenne a jelenlegi 331 és 134 helyett, és az úgynevezett képviseleti normát, ami most 73 ezer lakosonként egy képviselő, illetve 168 ezer lakosonként egy szenátor, úgy módosítaná az aktuális lakosságszám függvényében, hogy mindig 300 törvényhozó kerüljön a parlamentbe. Egy-egy választókerületben az eddigi 2, illetve 4 helyett 1 lenne a szenátorok, illetve képviselők minimális száma, kivéve a külföldön élő román állampolgárok választókerületét, amelynek legalább 2 szenátor és legalább 4 képviselő járna, akárcsak eddig.

A javaslat magyar szempontból is hátrányos lenne, azonban a többi nemzeti kisebbség parlamenti képviseletét már-már ellehetetlenítené. Az alkotmány értelmében a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezeteknek joguk van egy-egy képviselői helyhez akkor is, ha a választáson nem érik el a parlamenti bejutáshoz szükséges szavazatszámot. A jelenlegi törvény szerint ehhez országos szinten elég elérniük a képviselők megválasztásához szükséges átlagos szavazatszám 5 százalékát. Az USR javaslata ezt a kedvezményt megszüntetné, a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatok 100 százalékára lenne szükségük.

Bár a 2009-es népszavazáson a többség arra is igennel szavazott, hogy egykamarássá alakítsák a parlamentet, az USR törvénytervezete erre nem tér ki, ugyanis ehhez már alkotmányt kellene módosítani. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többség kell a parlamentben, a kormánykoalíciónak pedig nincs ennyi törvényhozója.

Az USR-féle modell fájna a kisebbségeknek, az RMDSZ számára növekvő belső harcot és bizonytalanságot jelentene

„Úgy látom, hogy ez a törvénytervezet kiválóan illeszkedik a jelenlegi megszorító, költségvágó intézkedések sorozatába, pontosabban abba a retorikába, versenybe, ami kialakult néhány szereplő között. Itt most elsősorban a miniszterelnökre meg a PNL-re gondolok és velük szemben az USR-re. Belelátok egy enyhe rálicitálást is, hogy akkor az USR most előáll valamivel, amit Bolojan nehezen söpörhet le az asztalról, hiszen az ő mandátumának is a »racionalizálás« a leitmotívuma. De úgy látom, hogy

túl nagy esélye nincs annak, hogy ez átmenjen, mert az USR mellett lehet, hogy a PNL az említett logika miatt támogatná, de a PSD, az RMDSZ és a kisebbségi frakció nem fogja támogatni”

– mondta a Transtelexnek Székely István Gergő politológus.

A szakértő szerint a többi nemzeti kisebbség képviseletét egyenesen ellehetetlenítené az USR javaslata, mert ha a 2024-es választáson 1270 szavazattal juthattak be a képviselőházba, a tervezet a küszöböt kb. 45-47 ezer szavazatra növelné. „Ezt elméletileg a romák tudnák hozni, de tegyük hozzá, hogy a tavalyi választásokon 13800 szavazatot kaptak csak. És még talán a németek, de csak úgy, ha be tudnak csatornázni kellő mennyiségű ún. szimpátiaszavazatot a román lakosságtól, illetve jobban tudnak mobilizálni a magyar ajkú sváb lakosság körében Szatmár környékén. A többiek viszont egy az egyben elesnének a mandátumszerzéstől” – mondta Székely István Gergő.

„Az RMDSZ szempontjából az lenne fájó, hogy a legtöbb jelentős magyar lakosságú megye kis megye (pl. Kovászna, Szilágy, Hargita), kevés mandátum jár már most is nekik, és ezeket kvázi megfeleznék.

Rossz esetben 3-4 szenátorral és 7-10 képviselővel kevesebb maradna az RMDSZ-nek. A szórványmegyékben pedig, például Arad, Máramaros vagy Brassó megyékben ez szinte biztosan elvágná az RMDSZ képviselőszerzési lehetőségeit” – magyarázta a politológus.

„Bár szimulációt nem végeztem, azt gondolom, hogy a mandátumoknak még kisebb hányada menne ki első körből, vagyis a megyék szintjén, és sokkal több maradna a második, országos visszaosztási kiosztási körre, ami azt jelentené, hogy az eredmény nehezebben volna kalkulálható. A második körben a pártoknak az egyes megyékben elért töredékszavazatait állítják egy olyan rangsorba, ami néha anomáliákat is produkál, mert ha elfogynak egy adott megyében a kiosztható mandátumok, akkor hiába van ott egy adott pártnak magas töredékszavazata, mert ott már nem lehet több mandátumot osztani, ezért továbbcsorog az a mandátum a csökkenő sorrendben rendezett táblázatban, míg valahol kiköt. Így kötött ki például Vaslui megyében az RMDSZ egyik mandátuma az utolsó választáson, de volt már több olyan megyében is mandátumuk, ahol alig élnek magyarok. Mivel kevesebb mandátumot kellene kiosztani, a töredékszavazatokkal megszerezhető mandátumok is hamarabb elfogynának az olyan megyékben, ahol tényleg van jelentős magyar lakosság” – mondta.

„Az biztos, hogy ha az említett számokkal csökkenteni kellene az RMDSZ várható képviselői, illetve szenátori mandátumainak számát, az a belső harcot is ezekért jelentős mértékben megnövelné a Szövetség berkeiben, a választási rendszer fokozódó átláthatatlansága pedig további bizonytalansági tényezőt jelentene”

– érvelt Székely István Gergő.

Az USR tervezete szerint így alakulna a parlamenti képviselet azokban a megyékben, ahol jelenleg az RMDSZ-nek is vannak törvényhozói:

• Hargita megyében 1 szenátor és 3 képviselő lenne a jelenlegi 2 szenátor és 5 képviselő helyett (a mostani 7 törvényhozóból 6 RMDSZ-es, 1 pedig RMDSZ-es listán indult EMSZ-es)
• Kovászna megyében 1 szenátor és 2 képviselő lenne a jelenlegi 2 szenátor és 4 képviselő helyett (a mostani 6 törvényhozóból 5 RMDSZ-es, 1 pedig RMDSZ-es listán indult MPE-s)
• Maros megyében 3 szenátor és 5 képviselő lenne a jelenlegi 4 szenátor és 8 képviselő helyett (az RMDSZ-nek most 2 szenátora és 4 képviselője van)
• Szatmár megyében 2 szenátor és 3 képviselő a jelenlegi 2 szenátor és 5 képviselő helyett (az RMDSZ-nek most 2 szenátora és 2 képviselője van)
• Bihar megyében 3 szenátor és 6 képviselő a jelenlegi 4 szenátor és 9 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1 szenátora és 2 képviselője van)
• Kolozs megyében 4 szenátor és 7 képviselő a jelenlegi 4 szenátor és 10 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1 szenátora és 1 képviselője van)
• Máramaros megyében 2 szenátor és 5 képviselő a jelenlegi 3 szenátor és 7 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1 képviselője van)
• Szilágy megyében 1 szenátor és 2 képviselő a jelenlegi 2 szenátor és 4 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1 képviselője van)
• Temes megyében 4 szenátor és 7 képviselő a jelenlegi 4 szenátor és 10 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1 képviselője van)
• Vaslui megyében 2 szenátor és 4 képviselő a jelenlegi 3 szenátor és 7 képviselő helyett (az RMDSZ-nek 1, visszaosztással szerzett képviselője van)
• Nincs jelenleg képviselője az RMDSZ-nek Arad és Brassó megyében, azonban előző ciklusokban volt. Aradban 2 szenátor és 3 képviselő maradna az eddigi 3, illetve 7 helyett, Brassóban pedig 3 szenátor és 6 képviselő az eddigi 4, illetve 9 helyett.

Az RMDSZ jobban járna, ha a népszámlálás eredményeihez igazítanák a mandátumok számát

A jelenlegi választási törvény szerint a mandátumok számát a választásokat megelőző év január elsején az Országos Statisztikai Hivatal által közölt lakosságszám alapján, a képviseleti normának megfelelően kell kiszámolni, de ez az aktualizálás nem történt meg, továbbra is a tíz éve elfogadott törvény eredeti melléklete van érvényben. Ha a létszámot a 2021-es népszámlálás eredményei szerint módosítanák, az durván 13 százalékos létszámcsökkentést jelentene Székely István Gergő számításai szerint, ha a megyéknek járó minimális mandátumszámokhoz nem nyúlnának, és 15 százalékost, ha eltörölnék a legalább két szenátor és négy képviselő követelményét.

„Ha a minimális mandátumszámot tiszteletben tartanák, akkor a szenátusban 16 mandátum szűnne meg, a képviselőházban pedig 41, de utóbbit a 312-höz mérem, nem a 331-hez, vagyis a kisebbségek speciális mandátumait nem számítom bele. Ez durván 13 százalékos csökkenés lenne. Szerintem ez korrektebb módszer lenne, de ez is aránytalanul oszlana meg az ország területén. A legnagyobb csökkenés Bukarestben lenne, ahol három szenátori és öt képviselői mandátummal lenne kevesebb. Arányaiban azonban valószínűleg nem itt lenne nagyobb a csökkenés. Brassó, Konstanca, Galac, Vaslui megyékben egy szenátorral és két képviselővel lenne kevesebb, Iasi és Neamt megyében a szenátorszám maradna, de a képviselőszám kettővel csökkenne. Látszik, hogy legrosszabbul járó megyék elsősorban Moldvában vannak. De szinte a legtöbb megyében egy képviselővel vagy szenátorral kevesebb lenne, a kivétel Ilfov megye, ahol – a bukaresti kitelepülők nagy számának köszönhetően – ebben a modellben is növekedés lenne, egy szenátorral és két képviselővel több” – vázolta a politológus.

„Maros és Bihar megyében egy-egy képviselővel, illetve szenátorral kevesebb lenne, Hargitában és Kolozsban pedig egy képviselővel. Ha a minimális képviselőszámot is módosítanák, akkor Kovászna és Szilágy is veszítene egy-egy képviselőt és szenátort is. Utóbbi, kedvezőtlenebb forgatókönyvben az RMDSZ vélhetően kettőtől négyig terjedő képviselőt és egy-két szenátort veszítene, a kedvezőbb szcenárióban a veszteség valószínűleg egy-két képviselő és egy szenátor lenne” – tette hozzá.

Székely István Gergő szerint, ha csökkentenék a parlament létszámát, akkor minden párt veszítene valamennyit, de az USR tervezete az RMDSZ-t hátrányosabban érintené amiatt, hogy a kis megyéktől több mandátumot vágnának, a másik modell pedig azokat a pártokat érintené hátrányosan, amelyek azokban a megyékben erősek, ahol a legnagyobb lakosságvesztesség volt az elmúlt 10-15 évben. Megjegyezte, hogy a jelenleg hatályos törvény a lakcím szerinti lakossághoz köti a képviseleti normát, a népszámlálási eredményre történő áttérés a rezidens lakosság figyelembevételét jelentené, amely mindenhol alacsonyabb a lakcím szerintinél, azonban a depopulálódó megyékben a különbség jelentősebb.

„Az USR esetében belelátom ebbe egy picit azt is, hogy az ő törzsbázisuk nagyvárosi, és ezeket a zónákat kevésbé érinti a népességveszteség. Elképzelhető, hogy ők úgy kalkulálnak, hogy amennyiben látszólag semlegesen, lakosságarányosan kell vágni egy ollóval, akkor ők ebből kevésbé jönnek ki rosszul, mint azok a pártok, amelyeknek a szavazóbázisa elsősorban a depopulálódó vidékekre koncentrálódik. A depopulálódó és gazdasági társadalmi szempontból gyengébb mutatókkal rendelkező régiókban a PSD volt – legalábbis eddig – a legerősebb párt, bár most már az AUR előretörésével ez jó eséllyel másképp van” – magyarázta Székely István Gergő.

A politológus arra hívta fel még a figyelmet, hogy a jelentős méretű román diaszpóra mindkét modell szerint alulreprezentált maradna. „A tavaly decemberi választáson 775 ezren szavaztak a diaszpórában, ennél több szavazat csak Bukarestben volt, 871 ezer és az a 771 ezer több mint kétszer annyi, mint a legmagasabb megyei szám, ami Kolozs megye volt 339 ezerrel. És mindebből lett két szenátora és négy képviselője a diaszpórának, miközben Kolozsban négy szenátor, tíz képviselő van, Bukarestben pedig 10 szenátor, 23 képviselő. Tehát, hogyha valahol van nagy aránytalanság, akkor itt van” – mondta.

Mit nyilatkoztak eddig a parlamenti pártok?

Az RMDSZ szerint az USR tervezete azért elfogadhatatlan, mert Máramaros, Szilágy, Kolozs és Temes megyében megszűnne az RMDSZ-es parlamenti képviselet. „Nem az a probléma, hogy az RMDSZ mandátumainak száma csökkenne, hanem az, hogy 400 ezer magyar képviselet nélkül maradna” – mondta Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője a Kolozsvári Rádiónak. Azt is hozzátette, hogy hogy amennyiben a pártok mégis ragaszkodnak a parlament létszámának a csökkentéséhez, akkor a magyarság számára kompenzációs lehetőséget kell biztosítani.

Kedd este a román sajtó arról írt, hogy értesüléseik szerint az RMDSZ javasolta a koalícióban, hogy 10 százalékkal csökkentsék a törvényhozók számát, úgy, hogy a népszámlálás adataihoz igazítják a mandátumokat. Bár Csoma Botond szóvivő a Transtelex kérdésére azt mondta, nem tud ilyen RMDSZ-es javaslatról, a koalíciós tárgyaláson pedig nem volt jelen, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ-nek erről a javaslatáról már két hete „elvi megállapodás” született a koalícióban. A Digi24.ro szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) vehemensen ellenezte a tervet.

A nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjának vezetője, Varujan Pambuccian korábban egy memorandumban azt írta, az USR javaslata nyomán eltűnhetnek a nemzeti kisebbségek a parlamentből, ráadásul veszélybe kerülne a politikai pluralizmus is, mert a kormánynak nagyobb hatalma lenne a parlamenttel szemben, megyei szinten pedig előfordulna, hogy csak egy párt jutna mandátumokhoz, idézte a Euronews.

A PSD elnöke, Sorin Grindeanu az Agerpresnek azt mondta, pártja még nem döntött arról, hogy milyen álláspontot képvisel a kérdésben, de az USR tervezete figyelmen kívül hagyja, hogy a 2009-es népszavazáson a parlament egykamarássá változtatására is igent mondott a többség. „Ez egy keverék, amiből senki nem ért semmit. Ez nem jelenti azt, hogy nem hozunk politikai döntést, de ezzel kapcsolatban Kelemen Hunor érvei szilárdak” – mondta Grindeanu, arra utalva, hogy az RMDSZ elnöke figyelmeztetett, a szenátus megszüntetéséhez alkotmánymódosítás kell, ehhez pedig a kormánykoalíciónak nincs meg szükséges többsége a parlamentben.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a parlament létszámának csökkentését meg kell lépni, mert ezt várják a választók. A PNL elnöke úgy gondolja, a parlamenti tevékenység minősége ezzel nem változna. Hozzátette ugyanakkor, hogy fontos, hogy a kisebbségek képviselete ne sérüljön. Később Mircea Abrudean, a szenátus elnöke bejelentette, hogy a PNL saját törvénytervezetet dolgoz ki, amely jogilag jobban kidolgozott lesz. A tervezet szintén 300 fős, kétkamarás parlamentet ír majd elő, amelyben figyelembe veszik a kisebbségek „megfelelő képviseletét”.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatja az USR tervezetét, Mihai-Adrian Enache képviselőházi frakcióvezető azt mondta, a parlamenti létszám csökkentése az AUR kormányprogramjának is része volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte csak koalíciós játszmázásra használják ki a témát.

Valóban túlméretezett a román parlament?

Rein Taagepera észt politológus közismert 1972-es köbgyöktörvénye alapján (a parlament optimális mérete a lakosság köbgyökével egyenlő) a román parlament valóban túl nagy, mert 267 fős kellene legyen, ha az ország 19 milliós lakosságát tartjuk szem előtt vagy, ha a diaszpórát is figyelembe vesszük és a „klasszikus” 22 millióval kalkulálunk, akkor 280 fős, mondta Székely István Gergő politológus, hozzátéve, hogy nagyon kevés ország illeszkedik valójában ehhez a szabályhoz. Sok helyen, például Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban jóval nagyobb a parlament, máshol – főként a kisebb országokban – viszont kisebb annál, mint amit a köbgyökszabály mondana. Magyarországon például 2010-ig lényegesen nagyobb volt, 386 fős, az új rendszer szerint pedig kisebb, 199 fős (a szabály 213 főt jelezne előre).

A 100 ezer lakosra eső képviselőszám szerint Románia parlamentje nem tartozik a legnagyobbak közé, derül ki a Statista.com 2020-as összehasonlításából. A Nemzetközi Parlamenti Unió (IPU) korábbi adatai szerint az egy parlamenti képviselőre eső átlagos lakosságszám 146 ezer, miközben Romániában a törvény szerint a jelenlegi képviseleti norma 1 szenátor 168 ezer lakosra és 1 képviselő 73 ezer lakosra.