Londoni régészek megbirkóztak a világ legnehezebb kirakósával

„Olyan volt, mintha a világ legnehezebb puzzle-ját raknánk össze” – mondta Han Li, a Londoni Régészeti Múzeum (Mola) szakértője arról a projektjükről, amelyben körülbelül kétezer évvel ezelőtt készült, római kori freskókat próbáltak összeállítani faltöredékekből.

Han Li hónapokat töltött a gipszdarabkák között, hogy kirakja a festményeket, nagyon körültekintően kellett eljárnia, mert a gipsz könnyen sérül, lepattogzik, ha több darab érintkezik egymással. Szinte biztosra kellett mennie, amikor egy-egy darabot beillesztett.

A széttöredezett vakolatot még 2021-ben találták meg egy épületfelújításnál, de csak mostanra sikerült rekonstruálni, hogyan is nézhettek ki a falak. A freskók legalább 20 különböző falat díszíthettek, a részletgazdag kidolgozású festmények madarakat, virágokat, gyümölcsöket, hangszereket ábrázoltak. Van egy szőlőfürtnek tűnő kép is, de a régész-botanikusok szerint inkább fagyöngyről lehet szó.

„Számomra ez valójában nagyon érdekes, mert azt látjuk, hogy a római festők egy klasszikus ötletet vesznek, és a saját északnyugat-európai, vagy helyi csavarjukat adják hozzá. Szerintem ez csodálatos” – mondta Han Li a BBC-nek.

A kirakós sok darabja a helyére került, de az egyik legfontosabb még hiányzik, a kutatók egyelőre nem tudják, hogy ki volt az alkotója. Az biztosnak látszik, hogy szignózta a freskókat, mert az egyik töredéken szerepel a latin fecit szó, ami azt jelenti, ezt tette, de a név még nem került elő.

A londoni freskókat összehasonlították más, Nagy-Britanniában és Európában fellelt freskókkal, és a kutatók arra jutottak, hogy előbbieket a Római Birodalmat beutazó, magasan képzett festők egy csoportja készíthette.

Összehasonlították a freskókat a Nagy-Britanniában és Európában talált többi freskóval, és úgy vélik, hogy azokat a római birodalmat beutazó, magasan képzett festők egy csoportja készítette.

A vakolatban az épület tulajdonosai és látogatói által hátrahagyott graffitiket is megtalálták. Ezek közül az egyik egy teljes görög ábécé.

A rómaiak Kr. u. 43-ban alapították Londont, és a villa, amelyet freskók díszítettek, nem sokkal később épült, az első vagy második században, amikor a város gyors növekedésnek indult. A régészek szerint ez a grandiózus épület egy gazdag család otthona vagy a Londiniumon átutazó gazdag utazók szállodája lehetett.

„Ez a virágzó, nyüzsgő település már a római korban elég korán létrejött, és egyfajta gazdag külváros volt, a római London Beverly Hills-e” – mondta Andrew Henderson-Schwartz, a Mola munkatársa, aki szerint ez is azt mutatja, hogy a rómaiak nemcsak katonai védvonalként tekintettek Londonra, hanem tartósan be akartak ott rendezkedni.