Ma senkinek sincs névnapja
2024. február 24. – 09:53
Az idei év szökőév, a február most 29 napos – ez azonban hagyományosan nem azt jelenti, hogy ilyenkor egy plusznapot csapnak a február végére, és jó napot.
Ennél eggyel bonyolultabb a naptári számítás: február 24. napja duplázódik meg, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (az eredeti 24. elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, 25-éből 26-a, és így tovább), ezért Mátyás névnapja a naptárakban és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, ami „Mátyás ugrása” néven is ismeretes.
Ennek következtében a szökőévekben február 24. napján senki sem ünnepli a névnapját.
Idén tehát a Mátyás, Dára, Darina, Darinka, Edömér, Etel, Eunika, Euniké, Hedda, Hédi, Hedvig, Janek, János, Jávorka, Jázmin nevű embereknek egy nappal később, február 25-én lesz a névnapjuk.
A szökőnapra egyébként azért van szükség, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati vagy évszakok szerinti idővel.
A Wikipédia szócikke szerint ez azért alakult így, mert az ókori római naptár hagyományát követjük. Eredetileg amikor Numa Pompilius i. e. 700 után beemelte a téli időszakot is a számlálásba, a február 23 naposra rövidült, tehát addig volt állandó. Ekkoriban kétévente egy 22-23 napos szökőhónapot (mercedonius néven) illesztettek be, mivel az alapév 355 napból állt. Később i. e. 46-tól az időnként beiktatott szökőnapnak is 25–26. között maradt a helye a Julianus-naptárban, mivel a római adórendszerben fontos hónapkezdő nap (kalendae) közelségét akarták ezzel elkerülni. A rómaiak a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónap kezdetétől levonva számolták vissza. Tehát a rómaiak a február 24. napjának megduplázásával képezték a szökőnapot.
Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás Magyarországon is terjedni látszik, néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjánál, hanem február 29-nél van feltüntetve.
Mivel az idei év szökőév, így még 311 nap van hátra ebből az évből.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!