Oroszország az országot érő nyugati szankciókra adott válaszként kiszáll a Nemzetközi Űrállomás projektből, mondta a Bloombergnek az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz vezetője, Dimitrij Rozogin. A nyilatkozatot később kiadta a TASZSZ és a Ria Novoszti állami hírügynökség is, így az gyakorlatilag hivatalos bejelentésnek tekinthető. Az oroszok korábban, az első szankciók életbe lépésekor már fenyegetőztek ezzel, Rozogin pedig most azt mondta, a döntés valójában már egy ideje megszületett, csak nyilvánosan nem beszéltek még róla.
A nemzetközi űrállomás, ahogy a neve is mutatja, nemzetközi együttműködésben épült, a fenntartásához is sok ország járul hozzá, mindig sokszínű, nemzetközi legénység van a fedélzeten, akik rengeteg tudományos kutatást végeznek. A számla nagy részét a NASA (vagyis az amerikai állam) állja, de becslések szerint Oroszország is kb. 12 milliárd dollárral szállt be eddig a projektbe, ezzel a második legnagyobb támogatónak számít.
A döntés értelmében a világ űrhivatalainak egy évük van kitalálni, hogyan pótolják majd az oroszokat. Ha néhány évvel ezelőtt száll ki a Roszkoszmosz a projektből, az az egész ISS sorsát megpecsételte volna, ugyanis az amerikai űrsiklók 2011-es nyugdíjazása után sokáig csak az orosz Szojuz űrhajók tudták az asztronautának az űrállomásra szállítani, és onnan hazahozni. 2020 májusában aztán Elon Musk űrcége, a SpaceX első emberes ISS-tesztrepülésével megszűnt az orosz monopólium az űrállomás-tranzitban. Azóta a SpaceX űrhajói már öt alkalommal járták meg az utat az ISS-re és vissza, űrhajósokat szállítva.
Az ISS-en most három amerikai, három orosz és egy német űrhajós teljesít szolgálatot, akikhez épp a héten csatlakozott még három amerikai és egy olasz asztronauta. Az űrállomást eddig jórészt elkerülték az orosz-ukrán háború okozta súrlódások, bár az utóbbi napokban azért akadt némi feszültség. Az orosz kozmonauták például kitűzték egy űrséta során az ISS-re az úgynevezett győzelmi zászlót (ez a régi, vörös alapon sarló-kalapácsos szovjet zászló új neve a putyini propagandában), amiről idelenn az orosz hírügynökségek fontos szimbolikus győzelemként számoltak be.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!