A Hormuzi blokád hatásai már érződnek a román gazdaságban, megszólalt a Román Nemzeti Bank alelnöke

A Hormuzi-szoros február óta járhatatlan, az amerikai–izraeli–iráni háború miatt Irán blokkolja azt. A közel-keleti konfliktus több szektort is érint, de leginkább a globális olaj- és gázszállítást, ugyanis ezen a szoroson keresztül folyik a tengeri olajszállítás egyötöd része. Ennek blokkolása több biztonsági kérdést vet fel; legfőképpen energiabiztonsági és gazdasági következményei vannak. Arról, hogy milyen hatása van a Hormuzi krízisnek a román gazdaságra, Cosmin Marinescu, a Román Nemzeti Bank alelnöke beszélt.

Azt mondja, a szoros lezárásának rövid távú hatása az infláció mértékében és a növekvő üzemanyagárakban érhető tetten, azonban a hosszú távú hatásokat nehéz előre jelezni, mivel azok a konfliktus időtartamától és intenzitásától függenek.

„A jelenlegi energiahelyzet pontosan az a fajta külső, nem monetáris sokk, amely felett a jegybankoknak elméletileg »el kellene tekinteniük«, legalábbis egyelőre. Ugyanakkor mind az előrejelzésekhez kapcsolódó kockázati forgatókönyvek kidolgozása, mind a monetáris politikai megközelítések hatékony kommunikációja különösen fontos” – írta az alelnök.

Kiemelte, hogy a februárban elkezdődött folyamatokat csak tovább komplikálja a múlt héten kialakult politikai instabilitás és a költségvetés helyzetével kapcsolatos kérdőjelek.

Az olaj ára márciusban még csak 103 dollár/hordó volt, ez áprilisra 115 dollár/hordóra növekedett. A márciusi ár egyébként így is 50%-kal magasabb volt a január–februári áraknál. A fogyasztói árakban, különösen az üzemanyagárakban már érzékelhető a drágulás, de az alelnök szerint a termelési költségekben is meg fog mutatkozni az áremelkedés, ez pedig további áremelkedést jelenthet.

Az infláció mértéke márciusban meghaladta a 9%-ot és közelíti a tízet, áprilisban akár 10% felé is emelkedhet. Ehhez nagyban hozzájárult az üzemanyagárak 13%-os növekedése.

Marinescu azt mondja, hogy ha továbbra sem oldódik meg a Hormuzi helyzet, akkor az infláció és annak hatásai több hónapon keresztül velünk maradhatnak.

Az NBR igazgatótanácsának ülésén úgy határoztak, hogy egyelőre nem nyúlnak bele drasztikusan a gazdaságba, hanem a wait-and-see stratégiát követik, tehát kivárnak. Ennek oka, hogy a gazdaságot ért sokkhatás nem belülről fakad, hanem külső hatás eredménye. Ha túl korán kezdenek el stabilizációs eszközökhöz nyúlni, például kamatot emelni, akkor kockáztatják, hogy a fogyasztás tovább lassul, ami visszahat az infláció növekedésére.

Románia prioritásait nézve fontosnak tartja, hogy a költségvetési hiány további csökkentését célozzák meg, és a lehető leghosszabb ideig kerüljék a gazdaság drasztikus szabályozását – természetesen a Hormuzi konfliktus alakulását folyamatosan figyelve. (Ha a blokkolás belátható időn belül nem oldódik fel, akkor kénytelenek lesznek beavatkozni, hogy annak gazdasági hatásaitól valamelyest megvédjék az országot.)

Az, hogy a lej veszít az értékéből, több dolgot jelent. Egyrészt profitot termel azoknak a vállalatoknak, amelyek exportálnak, másrészt a devizahitelek és az állami hitelek drágábbak lesznek, így az államadósságot is nehezebb lesz fizetni, és az infláció is nagyobb mértékben lesz érzékelhető.

A beruházások is kulcskérdést jelentenek, hiszen azok növelhetik a gazdaság ellenálló képességét. Ugyanakkor, ha tovább gyengülnek az ország gazdasági mutatói, akkor a befektetői és pénzügyi piaci bizalom is csökkenni fog, így a beruházási kedv is veszélybe kerülhet. Az ország külső megítélését pedig már így is nagyban befolyásolja a jelenlegi politikai instabilitás.

„A politikai és kormányzati stabilitás szükségessége különösen fontos idén, tekintettel a feltételezett célok stratégiai tétjére, az államháztartási helyzet konszolidálására, az európai alapokból, különösen a PNRR-ből származó beruházások megvalósítására, valamint a nagyszabású nemzetközi együttműködési projektek, például a 2026-os OECD-csatlakozás tétjére” – mondta.