Románia a hatodik legtöbb uniós támogatásra jogosult ország az EU 2028 és 2034 közötti költségvetésében

Románia a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklusban összesen 60,2 milliárd euró támogatásra számíthat – ez 13,4 milliárddal több, mint a mostani ciklusban. Az Európai Bizottság javaslata szerint ezzel a hatodik legnagyobb kedvezményezett az EU-ban, messze megelőzve Magyarországot, amely a nyolcadik helyen áll 37,7 milliárd euróval – írja a Ziarul Financiar elemzése az Európai Bizottság pénteken bemutatott előterjesztése alapján.

A 60,2 milliárd euróból 54,6 milliárd a regionális fejlesztési programokra jut, 1 milliárd migrációs és határvédelmi célokra, míg 4,6 milliárd eurót a Szociális Klímaalapból fordítanak a leginkább érintett háztartások, kisvállalkozások és közlekedési felhasználók támogatására. Utóbbi főként a károsanyag-kibocsátás korlátozását célzó ETS2 rendszer kiterjesztéséből fakadó költségek enyhítésére szolgál majd.

A kohéziós alapok célja, hogy csökkentsék a fejlettebb és elmaradottabb uniós régiók közötti különbségeket, támogatva az infrastruktúrát, gazdaságfejlesztést, digitalizációt és energiahatékonyságot.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint ez „egy új korszak költségvetése, amely megfelel Európa ambícióinak, válaszol a jelen kihívásaira, és megerősíti a közösség önállóságát”.

Egyszerűbben fogalmazva: több pénz jön, de célzottabban osztják el. Összevonják a mezőgazdasági és a regionális kiadásokat, és a tagállamok saját, egységes nemzeti programok keretében költhetik el azokat. Emellett létrehoznak egy 410 milliárd eurós versenyképességi alapot is, amely a kutatás-fejlesztést és az ipari innovációt támogatja.

A bejelentés nemcsak a gazdasági kilátásokat javítja, hanem társadalmilag is nagy lehetőség: a többletforrásokkal az elmaradott térségek (például Északkelet-Erdély vagy Olténia) felzárkóztatása reálisabb céllá válhat. A klímaalap révén pedig a romániai háztartások jobban átvészelhetik az energiaátmenet társadalmi költségeit – legyen szó fűtéskorszerűsítésről vagy fenntartható közlekedésről.

A forrásösszevonás aggodalmat kelt – Románia történelmi lehetősége forog kockán

Bár Románia látványosan megnövelt uniós támogatási kerettel számolhat a 2028–2034-es költségvetési időszakban, több politikus és szakértő arra figyelmeztet: a források átszervezése komoly kockázatokat hordoz. Az Európai Bizottság ugyanis összevonná a kohéziós és agrártámogatásokat egyetlen, nemzeti tervek mentén lehívható programba – ezt azonban sokan a mezőgazdasági szubvenciók gyengítésének tartják.

A PSD közleményben sürgette a kormányt, hogy egységes nemzeti álláspontot képviseljen az agrártámogatások megőrzéséért, mert ezek jelentik a vidéki térségek gazdasági gerincét – írja az Agerpres. Nicu Ștefănuță európai parlamenti képviselő a Digi24-nek egyenesen úgy fogalmazott: „Románia elveszítheti történelmi lehetőségét”, ha nem kezeli elég határozottan az uniós költségvetési vitát. Az RFI szerint a tervezet „valódi provokáció Románia számára”, hiszen az ország a mezőgazdaságra és a regionális fejlesztésre is különösen rászorul.

Miért lényeges ez Erdély és Románia szempontjából?

A növekvő keret jó hír, de csak akkor, ha a pénz tényleg eljut a leginkább rászoruló területekre. A kohéziós és agrárforrások szétválasztása eddig külön garanciát jelentett: egyik sem mehetett a másik rovására. Az új tervezet szerint viszont egyazon kalapból kellene mindkét célra költeni, így ha a döntéshozók nem kezelik arányosan a fejlesztési igényeket, az vidéki térségek és kisebb gazdaságok lemaradásához vezethet.

Ez különösen érzékenyen érinti Erdélyt, ahol a mezőgazdasági támogatások nemcsak megélhetést, de közösségi stabilitást is biztosítanak. Emellett olyan új célokra is szükség van, mint az energiahatékonyság, zöld infrastruktúra vagy a kisvállalkozások támogatása, amelyek – ha jól allokálják őket – valódi áttörést hozhatnak.

Az EU-s támogatások sorrendje így alakul a javasolt költségvetés szerint:

Lengyelország – 123,3 milliárd €

Franciaország – 90,1 milliárd €

Spanyolország – 88,1 milliárd €

Olaszország – 86,6 milliárd €

Németország – 68,4 milliárd €

Románia – 60,2 milliárd €

Görögország – 49,2 milliárd €

Magyarország – 37,7 milliárd €

Portugália – 33,5 milliárd €

Csehország – 29,4 milliárd €

Bulgária – 22,3 milliárd €

Ez azt jelenti, hogy a román kormány a következő uniós ciklusban történelmi léptékű forráshoz jut – csak az maradt kérdés, hogy sikerül-e ezeket valóban okosan, átláthatóan és hatékonyan elkölteni.