Románia maradt a legolcsóbb EU-tagország az élelmiszerek és a szabadidős tevékenységek terén
Románia 2024-ben is az Európai Unió legolcsóbb tagállamai közé tartozott – derül ki az Eurostat legfrissebb, 2025 júniusában közzétett adataiból, amelyeket a Profit gazdasági portál szemlézett. Az ország különösen az „élelmiszerek és alkoholmentes italok” kategóriájában emelkedik ki: itt a romániai árszint mindössze az uniós átlag 76 százaléka volt. Ezzel Románia megelőzte Szlovákiát (83%) és Lengyelországot (87%). A legdrágábbak ezen a téren Luxemburg (125%) és Dánia (120%).
Nem csak az alapvető élelmiszereknél alacsonyak az árak: Románia az „üdülés és kultúra” szegmensben is az EU legalacsonyabb árszintjét kínálta, mindössze az uniós átlag 67 százalékán. Itt is Bulgária következik szorosan mögötte (68%).
Bulgária egyébként több más kategóriában is vezeti az „olcsósági listát”: itt a legalacsonyabbak az árak az alkoholos italok és dohánytermékek (69%), a ruházat és lábbeli (79%), valamint a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások (víz, villany, gáz, fűtés – 38%) terén is.
Ezzel szemben a legmagasabb árakat Dánia, Luxemburg és Írország diktálják. Dánia például a legdrágább az utazás (125%), a kultúra és szabadidő (137%), valamint a vendéglátás (148%) területén is. Írország különösen kiugró az alkoholos termékeknél (205%) és a lakhatásnál (187%).
Románia a GDP/fő mutatóban is az uniós középmezőny alsó felében helyezkedik el: a vásárlóerő-paritáson számolt GDP a 2024-es adatok szerint az uniós átlag 78 százalékán állt. Ezzel csak minimálisan előzte meg Magyarországot és Horvátországot (egyaránt 77%). A leggyengébben Bulgária szerepelt (66%), míg Luxemburg toronymagasan vezet (242%).
A jelentés rávilágít arra is, hogy az uniós szinten egységesített 100 eurós fogyasztói kosár Bulgáriában csak 60 euróba, Romániában pedig 64-be kerül – míg Dániában 143 euróba. Az árkülönbségek kiegyenlítésére használt vásárlóerő-paritás segít a reálisabb összehasonlításban, hiszen nem a nominális, hanem a tényleges vásárlóértéket méri.
Az Eurostat adatgyűjtése több mint három évtizedes múltra tekint vissza, és célja, hogy összehasonlítható képet adjon az EU tagállamainak gazdasági helyzetéről, fogyasztási szintjeiről és árszínvonaláról. A mostani felmérés 2024-es adatokat dolgozott fel, és 36 európai országot vett figyelembe.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!