Románia a leggyengébben teljesítő EU-tag az áfabevételek terén

Románia hosszú évek óta az Európai Unió sereghajtója az általános forgalmi adó (áfa – románul TVA) hatékony beszedésében. Miközben más, hasonló kihívásokkal küzdő kelet-európai országok látványos előrelépéseket tettek, Románia gyakorlatilag befékezte a reformokat. A következmény: hatalmas költségvetési veszteségek, amelyeket jobb kormányzással és digitalizációval el lehetett volna kerülni.

30%-os kiesés – miközben máshol már alig van áfahiány

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2022-re vonatkozó jelentése szerint Romániában az elméletileg beszedhető áfa 30,6%-a eltűnik a rendszerből. Ezt az arányt „áfahiánynak” (VAT gap) nevezik, és azt mutatja meg, mennyi pénzt veszít el az állam a nem beszedett, elcsalt vagy adminisztrációs hibák miatt kifizetetlen áfa révén.

Románia ezzel toronymagasan az utolsó helyen áll az EU-ban, miközben az uniós átlag csupán 6%. Az ország 2022-ben közel 8,5 milliárd eurót veszített el emiatt – ez több pénz, mint amennyit például az egészségügyi rendszer éves beruházásaira költ.

Bulgária a 2000-es és 2010-es években még rosszabbul állt, mint Románia, ám az utóbbi évtizedben látványos javulást ért el. Míg 2012-ben náluk is kétszámjegyű volt az áfahiány, mára ez 7,7%-ra csökkent. 2021-ben még jobb volt a helyzet: mindössze 4,9%.

Hogyan érték el ezt? Komoly adminisztratív és technológiai reformokkal:

• Digitális átállás: az adóhivatali folyamatokat teljesen elektronikussá tették;
• Regionális adóigazgatóságokat hoztak létre, így közelebb kerültek az adófizetőkhöz;
• Kötelező elektronikus nyilvántartás és számlázás;
• Automatikus adatellenőrzések, amelyek kiszűrik az áfacsalásokat.

Románia kihátrált a reform mögül

Pedig Románia is hasonló útra lépett 2013-ban, amikor a Világbankkal közösen indított modernizációs programot az adóhatóság (ANAF) reformjára. A projekt 70 millió eurós támogatással futott volna, és célja az volt, hogy növelje az adóbeszedés hatékonyságát, csökkentse az adócsalást, és egyszerűsítse az adminisztrációt.

A program eredetileg 2019-ben zárult volna, ám ezt meghosszabbították 2021-ig. Aztán 2019 nyarán a Dăncilă-kormány váratlanul kihátrált a projektből: hivatalosan is felmondták az együttműködést a Világbankkal. A pénz ott volt, a projekt készen állt – de a politikai akarat hiányzott.

A válasz nem technikai, hanem politikai és gazdasági jellegű. Piaci szereplők szerint hatalmas a nyomás a politikai döntéshozókon azoktól, akik profitálnak a jelenlegi, ellenőrizetlen helyzetből. Az áfa hatékonyabb beszedése visszaszorítaná az árnyékgazdaságot, ám ez sok szereplő zsebét fájdalmasan érintené – és sokszor ők azok, akik politikai befolyással is bírnak.

Bulgária nem az egyetlen jó példa. Több közép- és kelet-európai ország is bizonyította, hogy a digitalizációval és átgondolt adópolitikával csökkenteni lehet az áfahiányt:

• Lengyelország: 22 százalékpontos csökkenés 2013–2021 között;
• Szlovákia: szintén 22 ponttal javult;
• Magyarország: 17,6 százalékponttal;
• Lettország: 18 százalékpontos csökkenés.

A kulcs mindenhol a digitális fordulat volt: automatikus adategyeztetések, kötelező elektronikus számlázás, adóalanyok jobb nyilvántartása.

Egy másik eszköz: a fordított adózás

Több országban, köztük Romániában is bevezették már a fordított áfafizetés (taxarea inversă) rendszerét bizonyos szektorokban. Ennek lényege, hogy nem az eladó, hanem a vevő fizeti be az áfát az államkasszába. Ez megszünteti azokat a „láncolatos” csalásokat, amikor cégek eltűnnek a pénzzel, mielőtt befizették volna az adót. Bár az intézkedés működőképes, hatása korlátozott, ha nem társul széles körű digitalizációval és ellenőrzéssel.