Az euró árfolyama átlépte az 5 lejes határt, piaci pánikot váltott ki George Simion győzelme

Az euró árfolyama a Román Nemzeti Bank (BNR) kedden közzétett hivatalos adatai szerint átlépte az 5 lejes határt és a bankközi piacon már közel 5,1 lejre emelkedett, írja a Economedia. A jegybank középárfolyama szerint egy euró 5,0378 lejt ért, 6,03 banival (1,21 százalékkal) többet, mint az előző napi árfolyam szerinti 4,9775 lej.

Az amerikai dollárhoz képest is gyengült a lej, ennek árfolyama 6,14 banival (1,40 százalékkal) 4,4517 lejre nőtt az előző napi 4,3903 lejes értékhez képest. A svájci frank árfolyama 6,54 banival (1,23 százalékkal) 5,3932 lejre nőtt az előző napi 5,3278 lejes értékhez viszonyítva. Az arany grammonkénti ára a hétfői 466,0411 lejről 483,5504 lejre emelkedett kedden, írja az Agerpres.

A lej összeomlása, mint írtuk, hétfőn reggel kezdődött és délutánra fokozódott, egy nappal George Simion első fordulós győzelme után. A BNR kénytelen volt mindössze egyetlen nap alatt 2 milliárd eurót költeni arra, hogy stabilan tartsa a lej árfolyamát. A befektetők ugyanis megpróbáltak megszabadulni a román valutától, és eurót vásárolni, hogy megvédjék betéteiket.

A folyamat jól illeszkedik abba a mintába, amit a régió más országaiban is megfigyelhettünk populista vagy radikális fordulatok idején: még ha nem is várható azonnali összeomlás, a lej történelmi mélypontja, a befektetők euróba menekülése, valamint a kormányalakítás körüli találgatások világosan jelzik, hogy Románia politikai irányváltásának nemzetközi pénzügyi szempontból is ára lesz.

A BNR korábbi adatai szerint 2015-ben egy euró még csak 4,44 lejt ért, 2020-ban 4,84-et, 2023-ra pedig 4,94-re emelkedett. Bár azóta fokozatos, tizedesjegyekben mérhető változások jellemezték az árfolyamot – például május 2-án 4,9773 lej volt az euró, míg május 5-én 4,9775 –, a mostani 6 bani-s (0,06 lejes) kilengés kiugró anomália az elmúlt két év trendjéhez képest.

A román jegybank szóvivője, Dan Suciu az Europa Liberănak azt nyilatkozta, hogy „a választási kampány során is magas volt a nyomás a devizaárfolyamon, de ez hétfőn – az elnökválasztás első fordulójának lezárása után – tovább fokozódott.”

A BNR elnöke, Mugur Isărescu korábban többször is figyelmeztetett: „a lej–euró árfolyam stabilitása ugyan központi cél, de annak hosszú távú, mesterséges fenntartása nem feltétlenül kívánatos.” Már februárban arról beszélt, hogy a jegybank készül a választások utáni időszakra, és számol a tőkekiáramlás lehetőségével: „Készen állunk egy olyan forgatókönyvre, amelyben a külföldi tőkebeáramlás csökken, vagy akár egyes hitelezési vonalak megszűnnek.”

Miért reagált így a piac Simion győzelmére?

A pénzügyi piacok érzékenyen reagálnak minden olyan politikai fordulatra, amely veszélyeztetheti egy ország intézményi stabilitását, gazdaságpolitikai kiszámíthatóságát vagy geopolitikai orientációját. George Simion első fordulós győzelme ilyen fordulatként hatott. A jelölt korábban többször is kifejtette euroszkeptikus és NATO-kritikus nézeteit, kormányra kerülése pedig reális lehetőséget teremt arra, hogy Románia külpolitikai irányváltást kíséreljen meg – legalább retorikai szinten.

A választás utáni időszakban a piac nemcsak a politikai bizonytalanságra, hanem Simion konkrét bejelentéseire is reagált: közölte, hogy kormányfővé Călin Georgescut nevezné ki, akinek programjában államosítás, az IMF-fel való szakítás és NATO-ból való kilépés is szerepelt korábban. Ez a bejelentés nemcsak a nemzetközi partnereknél keltett aggodalmat, hanem a pénzpiacokon is – a UniCredit elemzői szerint a suverenista retorika és az uniós kapcsolatok feszítésének ígérete azonnali árfolyam-volatilitáshoz vezetett.

A romló befektetői bizalom következtében a lej mellett a bukaresti tőzsde is esett, az államkötvények hozama nőtt, ami drágább állami finanszírozást jelent. Emellett a lakossági és vállalati hitelek kamatai is nőhetnek, különösen a devizaalapú kölcsönök esetében.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy Romániában jelenleg ügyvivő kormány van, és a második fordulót követően a parlamenti többség összetétele is bizonytalan. Egy előrehozott választás lehetősége – amit Simion nem is zárt ki – tovább növeli a volatilitást. Egy ilyen helyzetben a külföldi befektetők a „menekülőeszközök” felé fordulnak: eurót, dollárt vagy más stabil devizát választanak, a lej esése pedig önbeteljesítő jóslattá válik.

A devizapiaci mozgások rövid távon időnként korrekcióval járnak – így volt ez 2024 novemberében, amikor érvénytelenítették az akkori elnökválasztást, és így történt 2022-ben is, az ukrajnai háború kezdetekor. Ugyanakkor ezúttal a feszültség nemcsak a nemzetközi környezetből, hanem a belső politikai erőtér kiszámíthatatlanságából fakad. Márpedig ha ez a bizonytalanság elhúzódik, Románia hosszú távú hitelessége is sérülhet.

A befektetők menekülnek, a jegybank beavatkozása nem tudta leállítani a folyamatot

A román gazdaság valutatörténetének legsúlyosabb válságát éli meg – figyelmeztetett Adrian Negrescu gazdasági elemző. A szakember szerint George Simion első fordulós győzelme és a politikai instabilitás olyan mértékű bizonytalanságot keltett, hogy a befektetők tömegesen kezdtek eladni román állampapírokat és kivonni tőkét az országból. A Román Nemzeti Bank beavatkozása nem állította meg a folyamatot, legfeljebb késleltette.

Negrescu szerint Románia jelenleg valutaválság előszobájában van, és az egyetlen érdemi eszköz a bizalom helyreállítására az lenne, ha a politikai vezetők – különösen az államfő, az ideiglenes miniszterelnök és a két elnökjelölt – egyértelmű és megnyugtató üzeneteket küldenének a piacnak. Kiemelte: Romániának továbbra is van elég pénzügyi puffere a kifizetések fedezésére, de ez nem pótolja a bizalmat, ha a retorika továbbra is felelőtlen.

A tanácsadó azt is hangsúlyozta, hogy a spekulatív befektetési alapok jelenlétének növekedése komoly kockázat: a BNR folyamatos devizavédelme – ha így folytatódik – akár „pénzügyi háborút” is előidézhet a spekulánsokkal, amiből Románia csak veszíthet.

Egyúttal sürgette, hogy mind Simion, mind Nicușor Dan mielőbb ismertesse konkrét gazdasági programját, különösen a beruházások, a költségvetési fegyelem és a külgazdasági kapcsolatok területén. „A jelenlegi kommunikációs vákuum csak tovább fokozza a befektetők félelmeit” – figyelmeztetett.

Negrescu bírálta Marcel Ciolacu korábbi kijelentéseit is, amelyek szerint Románia akár fizetésképtelenségbe is sodródhat: szerinte ezek pánikot keltenek, alaptalanok, és ellentétesek a gazdaság jelenlegi állapotával. Mint mondta, Románia rendelkezik EU-, IMF- és Világbank-egyezményekhez kapcsolódó gyorshitel-vonalakkal, így a fizetésképtelenség jelenleg nem reális forgatókönyv.