Mérnökhiány miatt egyre nehezebb Romániának szinten tartani gazdasági pozícióját

Romániának a következő évtizedben mintegy 600 000 új mérnökre lenne szüksége ahhoz, hogy megőrizze versenyképességét a gyorsuló világpiaci környezetben. Jelenleg évente körülbelül 21 500 mérnök végez az országban, és a kilátások nem mutatnak jelentős bővülést, írja a Curs de Guvernare. A felsőoktatási struktúra elemzése azt mutatja, hogy a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) területek súlya továbbra is aggasztóan alacsony, különösen annak fényében, hogy ezek a tudományágak döntő jelentőségűek egy ország gazdasági növekedése és versenyképessége szempontjából.

A helyzet az információs és kommunikációs technológiák (TIC) területén sem jobb. A STEM és TIC szektor hiánya azonban nem csak Romániára jellemző, hanem egész Európára, amely mind Kínával, mind Indiával szemben versenyhátrányba került a műszaki és technológiai képzések kibocsátása terén.

A 2023–2024-es tanévben Romániában 363 003 hallgató tanult állami, és 51 995 hallgató magánegyetemeken. Az állami egyetemek abszolút túlsúlya a technológiai képzések terén jól látható: 77 273 hallgató tanult a mérnöki szakokon az állami szektorban, míg mindössze 962 magánintézményekben. A természettudományok, matematika és statisztika területén is hasonló arányok mutatkoznak: 15 016 hallgató állami, 379 hallgató magánegyetemeken. Az IT- és kommunikációs technológiák szakterületén 28 409 hallgató tanult állami intézményekben, míg a magánszektorban 2 451.

Ezzel szemben a jog, üzleti adminisztráció és menedzsment szakok dominálják a magánegyetemek kínálatát, mivel ezeket a területeket a hallgatók jövedelmezőbbnek ítélik meg, még akkor is, ha gyakran a végzett hallgatók nem a képzésüknek megfelelő állásokat töltenek be, így nő a túlképzettek aránya a munkaerőpiacon.

Nemzetközi összehasonlításban Románia arányosan jobban áll az EU-átlagnál mind a mérnöki, mind az IT-képzések terén. Az Eurostat adatai szerint Romániában a mérnökhallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest 16,8%, szemben az EU 14,7%-os átlagával. Az informatikai szakoknál Románia 6,8%-kal szintén meghaladja az EU-s átlagot, amely mindössze 4,5%. A természettudományok és matematika terén azonban jelentős az elmaradás: Romániában csupán 4,8% a hallgatók aránya, míg az uniós átlag 7,3%.

Bár ezek az arányok kedvezőbb képet sugallnak, a tényleges számok mégis riasztóak. A román gazdaság, amely jelentős mértékben épül a feldolgozóiparra, évente csak 21 000 új mérnököt bocsát ki, miközben például Lengyelországban ugyanebben a kategóriában több mint 47 000 fiatal szerez diplomát. Ezzel Románia ugyan a hatodik helyen áll az unióban, de a belső munkaerő-igények kielégítésétől még messze van.

Tovább súlyosbítja a helyzetet az egyetemi lemorzsolódás magas aránya, különösen a mérnöki képzéseken, ahol például az építőmérnöki szakokon a hallgatók több mint 62%-a hagyja félbe tanulmányait, míg a gépészmérnöki szakokon ez az arány közel 62%. Bár az elmúlt években enyhe javulás figyelhető meg – például az 2014-es 78,2%-os befejezési arány 2023-ra 83,3%-ra nőtt az „Mérnöki, gyártási és építési tudományok” területén –, ez továbbra sem elégséges az ipari igények kielégítéséhez.

A probléma gyökere azonban mélyebb: a közoktatásból kiinduló szűk merítési bázis miatt a felsőoktatásba kevés diák jut el. A romániai fiatalok (25–34 évesek) mindössze 22,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az EU 43,1%-os átlagával, és ez az arány évek óta nem javul, szemben az európai tendenciákkal.

Az Európai Bizottság is figyelmeztetett: egész Európát fenyegeti a STEM-diplomások hiánya, amely rontja az innovációs képességet és veszélyezteti a gazdasági növekedést. Az EU célkitűzései szerint 2030-ra a középfokú szakmai képzésekben tanulók 45%-ának, a felsőoktatásban részt vevők 32%-ának STEM szakon kellene tanulnia.

Más uniós országokban is súlyos a helyzet. Németországban a mérnökhallgatók száma 2016 és 2022 között 143 400-ról 125 600-ra csökkent, és bár nőtt a külföldi mérnökök száma, még így is jelentős a hiány. Belgiumban évi 2 000 új mérnökre lenne szükség, de mindössze 1 500 diplomás végez.

Mindeközben Kína és India látványos fölénybe került: 2020-ban Kínában 3,57 millió, Indiában 2,55 millió STEM-diplomát szereztek, míg az Egyesült Államokban 820 000-et. Az EU-ban a végzettek 23%-a, az USA-ban 20%-a, míg Kínában a hallgatók 41%-a STEM-szakon végzett.