Nemsokára akár 15 eurós órabért is kaphatnak a romániai spárga- és eperszedők Németországban

Ahogy közeledik az idei spárga- és eperidény Németországban újra a mezőgazdasági szezonmunka lett a közéleti viták egyik fő témája. A szakszervezetek, politikusok és gazdák egymásnak feszülnek a minimálbér-emelés kapcsán, miközben a német földeken dolgozó romániai munkások száma látványosan nő – olyannyira, hogy már a korábban domináns lengyeleket is megelőzték.

A német politikai színtéren már egy ideje szó van arról, hogy a jelenlegi, 2025 januárjától érvényes 12,82 eurós órabért 15 euróra emelnék. A Zöldek és az SPD is támogatják az emelést, és a CDU-val kötött koalíciós megállapodásban is szerepel ez a cél. Csakhogy a mezőgazdasági szereplők szerint ez a lépés már túl nagy falat lenne. A termelési költségek 30–60%-át jelenleg is a munkaerő viszi el, és sok gazdaság már most a túlélésért küzd. Egyes régiókban – például Alsó-Szászországban – a gazdák külön szabályozást kérnek a rövid távú szezonmunkákra, hogy a helyi termelés ne menjen teljesen tönkre.

A német agrárstatisztikák tanúsága szerint 2023-ban összesen 243 ezer idénymunkás dolgozott az ország földjein – ez az ágazat teljes munkaerejének 27%-a. Ami viszont ennél is érdekesebb: 2015-höz képest jelentősen átalakult a munkások nemzetiségi összetétele. Akkoriban még 5.650 lengyel és 4.750 romániai dolgozó szedte a gyümölcsöt és a zöldséget. 2023-ra a lengyelek száma 2.200-ra csökkent, míg a romániaiaké 5.100-ra nőtt. A tendencia világos: a román munkások lettek a német szezonmezőgazdaság gerince.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a román társadalomban a külföldi szezonmunka az egyik első tömeges kivándorlási forma volt az EU-csatlakozás után. Sokan indultak el „spárgázni” vagy eperszedésre Németországba, Olaszországba, Spanyolországba – és közülük sokan ott is maradtak, letelepedtek, beilleszkedtek. Mégis, még ma is jelentős az a tömeg, aki időszakosan visszatér ezekre a munkákra. Ennek egyszerű oka van: míg otthon a minimálbér óránként 4,87 euró, addig Németországban akár a háromszorosát is meg lehet keresni.

A német mezőgazdaság nemcsak a béremelésekkel küzd. Az elmúlt tíz évben 24%-kal csökkent az eperrel beültetett terület, a szabadtéri termesztés pedig 42%-kal esett vissza. A spárgatermelők negyede feladta a termelést. Az okok: drága munkaerő, szigorodó szabályozások, kevés munkás. A szövetségi mezőgazdasági ügynökség szerint a helyzet kritikus.

A kormány és a mezőgazdasági kamarák közben megoldásokat keresnek. Alsó-Szászországban például létrehoztak egy központi munkaerőközvetítő központot, hogy gyorsabban és kevesebb bürokráciával lehessen külföldi munkaerőt alkalmazni. Ugyanakkor előtérbe kerültek a gépesítési törekvések is: a spárgabetakarító gépek, illetve az emelt ágyásokon termesztett eper növelhetik a hatékonyságot, de csak a nagyobb gazdaságok engedhetik meg maguknak az ehhez szükséges befektetéseket.

Egy 2024-es jelentés szerint az idénymunkások lakhatási körülményei sok helyen még mindig kritikusak. Drága albérletek, rossz higiéniai körülmények, szigetelés nélküli szállások jellemzik a képet. Az „Igazságos Mezőgazdaságért Kezdeményezés” sürgeti a reformokat, de a változás lassú.

A korai fóliás termesztés miatt idén négy héttel hamarabb jön az első eper. A gazdák szerint az árak 10–15%-kal magasabbak lesznek, de a minőség is jobb lehet. A téli fagy és a megfelelő nedvesség jót tett a termésnek, így sokan reménykednek egy sikeres szezonban – még ha közben a gazdasági környezet egyre nehezebb is.