Megszűnik az ANL és az INA, a fejlesztési minisztérium veszi át feladataikat

Jelentős szerkezeti átalakítást jelentett be a fejlesztési tárca: két, eddig alárendelt intézményt – az Országos Lakásügynökséget (ANL) és a Nemzeti Közigazgatási Intézetet (INA) – megszüntetnek, feladataikat pedig a minisztérium veszi át. A döntés célja – a tárca vezetője, Cseke Attila szerint – a közigazgatás hatékonyságának növelése és a kiadások csökkentése.

A bejelentés azonnali visszhangot váltott ki: a közszféra szakszervezetei tiltakoznak, és politikai motivációt sejtenek a háttérben, írja a Hotnews. A szakmai érvek helyett szerintük sietve, egyeztetés nélkül született döntésről van szó.

Az ANL több évtizede felelős Romániában a fiataloknak, tanároknak, orvosoknak, valamint szociálisan rászorulóknak épített lakásokért – köztük a roma közösségek tagjai számára kialakított ingatlanokért is.

A Cseke Attila által bejelentett döntés értelmében:

• az ANL megszűnik mint önálló intézmény,
• feladatait a minisztérium veszi át,
• a folyamatban lévő lakásépítések a helyi önkormányzatokhoz kerülnek át,
• a jelenlegi 124 munkatársból csak 50 kap esélyt az átvételre – ők is versenyvizsga alapján.

A minisztérium állítása szerint a saját struktúrája tízszer hatékonyabban dolgozik, mint az ANL, így a programok folytatása biztosított. A szakszervezetek szerint azonban ez nem megalapozott érv, sem pénzügyi, sem jogi elemzés nem támasztja alá, hogy az ANL megszüntetése valóban érdemi megtakarítást hoz.

A Nemzeti Közigazgatási Intézet (INA), amely a közalkalmazottak továbbképzéséért volt felelős, szintén megszűnik. A minisztérium szerint a jelenlegi képzési rendszer elavult, és egy új koncepciót dolgoznak ki 2026-ig. Addig a feladatokat a minisztérium veszi át.

Ez a döntés ugyanakkor egy fontos közigazgatási funkció ideiglenes szüneteltetését is jelenti: kérdéses, hogy a következő másfél évben hogyan biztosítják a közszolgálatban dolgozók képzését, és milyen színvonalon.

A minisztérium összesen 512 állást szüntet meg, köztük 21 vezetői pozíciót, és több mint 22 millió lej éves megtakarítást remél. Ugyanakkor csak 74 állás van ténylegesen betöltve, így a tényleges megtakarítás mértéke kérdéses. A döntés részeként a vezetői prémiumokat, nyugdíjazási bónuszokat és egyes juttatásokat is eltörlik, különösen a beruházásokat lebonyolító CNI esetében.

Bár a cél a költséghatékonyság, a szakszervezetek szerint a döntés főleg politikai természetű, és olyan intézményeket szüntet meg, amelyek nem terhelik aránytalanul az állami költségvetést, viszont speciális szaktudást és feladatkört láttak el.

A fejlesztési tárca azt ígéri, hogy a lakhatás politikája továbbra is kormányzati prioritás marad, különösen most, hogy az Európai Bizottságban is létrejött egy különálló lakhatási portfólió. Ugyanakkor az ANL megszüntetése bizonytalanságot szül a meglévő projektek sorsa, a lakásra várók és a helyi önkormányzatok lehetőségei kapcsán.

A döntést élesen bírálja a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA), amely szerint az ANL megszüntetése elhamarkodott, politikailag motivált lépés, amelynek nincs sem jogi, sem pénzügyi megalapozottsága. A szakszervezet kifogásolja, hogy a minisztérium nem folytatott érdemi konzultációt, a döntést átláthatatlanul és túl gyorsan hozta meg, és figyelmen kívül hagyta, hogy az ANL nem jelent költségvetési terhet. Úgy vélik, a lakásügynökség megszüntetése veszélyeztetheti a közérdekű lakhatási programokat, és felhígíthatja az évek során felhalmozott szakmai tudást.