Románia 23 megyéjében a nyugdíjasok száma meghaladja az aktív munkavállalókét

Romániában egyre több megyében borul fel a dolgozók és nyugdíjasok közötti egyensúly: 23 megyében már többen élnek nyugdíjból, mint munkából. Ehhez az egyensúlyvesztéshez hozzájárul az is, hogy az ellátások összege gyors ütemben nő, és egyre nagyobb terhet ró az államkasszára. A legsúlyosabb arányokat a déli és keleti megyékben találjuk. A Szabad Európa portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb jelentései alapján feltérképezte, hogy mi a helyzet a romániai nyugdíjasokkal.

Romániában 2024 végén közel ötmillió állami nyugdíjas élt, miközben az ország munkavállalóinak száma elérte a 6,1 milliót. Első pillantásra ez még kiegyensúlyozottnak tűnhet, de a megyei bontás súlyos egyenlőtlenségeket mutat: az ország 23 megyéjében ugyanis több a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó. A legaggasztóbb a helyzet Teleorman megyében, ahol tíz alkalmazottra tizenöt nyugdíjas jut, ez az arány pedig tíz éve változatlan. Hasonlóan rossz a helyzet Vaslui megyében is, ahol ez az arány tíz dolgozóra tizennégy nyugdíjas. Ezzel szemben a fővárosban minden tíz munkavállalóra négy nyugdíjas jut, míg Kolozs és Temes megyékben hat.

Az országos átlag szerint tíz dolgozóra nyolc nyugdíjas jut, míg 2014-ben ez még egy az egyhez arány volt.

Az elmúlt tíz évben a nyugdíjasok száma összesen 400 ezer fővel csökkent, ami 7,5 százalékos visszaesést jelent. A csökkenés ellenére a nyugdíjrendszerre nehezedő teher nem enyhült, mivel az átlagnyugdíjak jelentősen emelkedtek: míg 2014-ben a nyugdíjak havi átlaga 848 lej volt, addig 2024-ben ez az összeg elérte a 2.581 lejt.

A társadalombiztosítási rendszerből érkező nyugdíjak esetében a havi átlag 2.459 lej volt, ami 22,6 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.

Legmagasabb megyei átlag:

• Hunyad megye: közel 3.200 lej
• Bukarest: 3.115 lej

Legalacsonyabb nyugdíjak:

• Giurgiu, Vrancea és Botoșani megyék: kb. 1.950 lej

Ezek a különbségek főként a korábbi ipari tevékenység, bérezés és ledolgozott évek alapján alakultak ki.

A nyugdíjasok több mint tíz százaléka Bukarestben él, míg a legkevesebb nyugdíjas Kovászna megyében található, ahol az országos összlétszám kevesebb mint egy százalékát teszik ki. A legtöbben öregségi nyugdíjat kapnak, ez a csoport teszi ki a nyugdíjasok 80 százalékát, de 8 százalékuk rokkantsági nyugdíjban, 9 százalékuk pedig hozzátartozói nyugdíjban részesül.

A különnyugdíjak kérdése továbbra is érzékeny pontja a nyugdíjrendszernek. 2024 végén 11.688 személy kapott ilyen típusú nyugdíjt, ami 768 fővel több, mint 2023-ban. A legtöbben az igazságszolgáltatás területéről vannak, különösen a bírák és ügyészek közül kerültek ki, számuk egy év alatt ötszázzal nőtt. A különnyugdíjak összege igen magas: a volt parlamenti alkalmazottak átlagosan 6.133 lejt kaptak, míg a volt bírák és ügyészek nyugdíja meghaladta a 25 ezer lejt havonta. Ezek az összegek 2024-ben 11 és 22 százalék közötti mértékben nőttek az előző évhez képest.

A szociális nyugdíjak, vagyis az állami kiegészítések azok számára, akiknek nyugdíja nem éri el a 1.281 lejes minimumszintet, szintén jelentős terhet rónak a költségvetésre. 2024 decemberében 924 ezer ember részesült ilyen juttatásban, míg egy évvel korábban még 1,1 millióan. A csökkenés egyik fő oka a szeptemberben életbe lépett új nyugdíjtörvény, amely sok nyugdíjas ellátását átszámolta, és ezáltal többek esetében megszűnt a jogosultság a kiegészítő támogatásra. A legtöbb szociális nyugdíjas Suceava és Iași megyében él, míg a legkevesebben Kovászna megyében és a főváros egyes kerületeiben.

A nyugdíjrendszer fenntartása egyre több pénzt emészt fel: 2024 decemberében az állam 12,8 milliárd lejt költött a társadalombiztosítási alapból fizetett nyugdíjakra, 125 milliót a mezőgazdasági nyugdíjakra, 428 milliót különleges juttatásokra – például háborús veteránoknak vagy forradalmároknak –, és 50 millió lejt a különnyugdíjak azon részére, amelyet járulékfizetés alapján számítottak ki. Emellett további 471 millió lej ment el a szociális nyugdíjak fedezésére, és 151 millió lej arra, hogy az állam kipótolja a különnyugdíjak nem járulékalapú részét. Mindezt a társadalombiztosítási bevételekből kellett volna fedezni, amelyek elméletileg 11,5 milliárd lejre rúgtak volna havonta, de a gyakorlatban sok vállalkozás nem fizeti be időben a járulékokat. A nyugdíjak viszont minden hónapban pontosan érkeznek, így az állam kénytelen a központi költségvetésből is átcsoportosítani forrásokat.

2025-ben a kormány rekordösszeget, közel 169 milliárd lejt különített el a nyugdíjak finanszírozására.

Ez jelentősen meghaladja a 2024-es év végleges kiadásait is, pedig tavaly sem került aprópénzbe a nyugdíjak kifizetése. Tavaly 152 milliárd lejbe, 2023-ban pedig 126-ba került a nyugdíjak finanszírozása. Az egyre növekvő terhek és a strukturális problémák – mint a munkaerőfogyás, az elöregedés és az alacsony foglalkoztatottság egyes régiókban – mind arra utalnak, hogy a román nyugdíjrendszer fenntarthatósága hosszú távon komoly kihívások elé néz.