Musk szélsőjobbra tolta a Teslát, ami már nem a zöld jövőt, hanem a társadalmi megosztottságot képviseli

„I bought this before Elon went crazy.” – Akkor vettem ezt, mielőtt Elon megbolondult volna. Ilyen és ehhez hasonló matricákat láthatunk a Tesla modelleken. aki nem akar nagyon gyorsan megszabadulni Teslájától, az is úgy érzi, magyarázkodnia kell, hogy miért éppen egy ilyen járgány tulajdonosa. Mi történt azokkal, akik valaha tudatos döntést hozva, környezetbarát közlekedési megoldást kerestek? Akik a fenntarthatóság, a klímavédelem, a technológiai fejlődés és a progresszív értékrend melletti elköteleződésként vásároltak Teslát?

Hogyan vált szégyen tárgyává az a Tesla, amely egykor a zöld technológia és a jövőbarát gondolkodás szimbóluma volt? Mi történt azzal az Elon Muskkal, akit sokan a klímatudatos technológiai forradalom arcának tekintettek? Aki nemcsak az elektromos közlekedés forradalmát képviselte, hanem egy olyan jövőt is, amelyben az innováció nemcsak üzlet, hanem erkölcsi iránytű is? És hogyan fordulhatott meg mindez ennyire rövid idő alatt?

A kezdetektől a csúcsig

Musk története 1971-ben veszi kezdetét, Pretoriában, Dél-Afrikában, ahol egy viszonylag tehetős család gyermekeként nevelkedett. Elmondása alapján magától tanult meg programozni és saját videójátékát 500 dollárért sikerült is eladnia. 18 éves korában költözött el Kanadába és megkezdte egyetemi tanulmányait. Első vállalkozását, a Zip2-t gyorsan követte a PayPal és a SpaceX. Majd jött a Tesla. Ekkorra Musk már komoly figyelmet kapott az innováció iránti elkötelezettségéért, és a 2010-es évek elejére népszerűségnek örvendett. A kezdeti évek ugyan nem a papírforma szerint alakultak, hiszen a vállalatot többször is csőd környékezte, de a Tesla „marketingje” és a 485 millió dollár állami hitel kimentette őt a bajból.

Musk ügyesen meglovagolta az akkor újonnan teret hódító mainstream ideológiákat. Többször nyilatkozott az elektromos autók forradalmáról úgy, mintha az lenne a globális felmelegedés elleni egyetlen valódi fegyver. Többek szemében vált egyik pillanatról a másikra hőssé, hiszen sikerült egy self-made man képét kialakítania magáról. Az akkoriban készült interjúkban többször is szó esik arról, hogy első vállalkozása indításakor nem volt kellő alaptőkéje, csupán egy irodában lakott testvérével és egy kanapén aludt. Elmondása szerint kellő akaraterővel, hétből hét napi munkával és az ő példáját követve mindenki milliárdossá válhat.

De mi történt azzal a Muskkal, aki nem csak milliárdos, sikeres, de közkedvelt is volt? Jött az OpenAI, a The Boring Company, a Neuralink, majd a Twitter, és most a DOGE – a Department for Government Efficiency –, amelynek élére Muskot nevezték ki. A hivatal célja a szövetségi költségek drasztikus csökkentése, ám a módszerek és következmények sokaknál kiverik a biztosítékot. A közalkalmazottak tömeges elbocsátása, a közigazgatás leépítése, valamint Musk egyre látványosabb politikai szerepvállalása újraértelmezte a róla alkotott képet.

Musk népszerűségi indexének esése 2022 végére datálható, amikor 44 milliárd dollárért felvásárolta a Twittert. Elbocsátotta a dolgozók 80%-át, visszaengedte a gyűlöletbeszéd és dezinformáció miatt korábban tiltott felhasználókat, valamint olyan újságírókat tiltott le, akik kritikát fogalmaztak meg vele szemben. Olyan algoritmust hozott létre, amely az általa támogatott személyek bejegyzéseit propagálja és az általa kedvelt politikusok cenzúrakérelmeit kérdés nélkül hajtja végre.

És jött Trump. Hasonlóságuk már a Covid–19 járvány idején megmutatkozott, barátságuk pedig akkor kezdődhetett, amikor Musk visszaengedte Trumpot az X-re. A sikeres üzletember a 2024-es kampányidőszakban republikánus rendezvényeken is felszólalt, az X-en napi szinten posztol politikai tartalmakat, és több százmillió dollárt adományozott a republikánus pártnak. Trump elnökké választása után egyre gyakrabban jelentek meg együtt, a Tesla modelljeit bemutatták a Fehér Ház előtt, Trump pedig nyíltan kiállt a cég mellett.

Musk politikai szerepvállalása

De miért megy bele Elon Musk – a világ leggazdagabb embere – ilyen mértékű szerepvállalásba az amerikai politikában? Talán nem elégedett meg a piacvezető hatalmával és gazdasági előnyöket lát a kormányzati jelenlétben. A befektetők is osztoztak reményeiben, a Tesla részvényei rekordokat döntöttek 2024 végén.

Azonban jött a feketeleves: 2025 első három hónapjában a Tesla árfolyama közel 50%-ot zuhant. Ennek okai összetettek. Egyre több versenytárs jelenik meg, különösen Kínából, mint a BYD vagy a NIO, amelyek olcsóbb és technológiailag is versenyképes modelleket kínálnak. Európában januárban 45%-kal csökkent a Tesla értékesítése, a kínai export szintén bezuhant.

A másik oldalról nézve, nem szabad megfeledkezünk arról, hogy a Teslának évekig nem volt strukturált marketingje, önmagában Musk személye és a róla kialakult image hozta a kívánt hatást. Ám ahogy személye kezdett radikalizálódni, úgy eszméltek fel a szimpatizánsai is. Elég csak néhány mozdulatra visszaemlékeznünk és máris értelmet nyer a számos tüntetés, tiltakozás, amely a napokban végigsöpört az USA-ban. Musk mellé Trump is beszállt a mentőakcióba, viszont a Fehér Házban rendezett Tesla bemutató csak parázs volt a tűzre. Oregontól Massachusettsig több városban is vandalizmus áldozatai lettek a Tesla létesítményei, például felgyújtottak több töltőállomást Bostonnál és kiállítótermek ablakait törték be. Körülbelül 80 Teslát rongáltak meg Ontarióban, és többet felgyújtottak Los Angelesben. Több száz ember vett részt a manhattani tüntetésen olyan plakátokkal, amelyeken ilyen és ezekhez hasonló feliratokat olvashatunk: Dudálj, ha utálod a nácikat! vagy Bojkott Tesla!. Többen is azt nyilatkozták, hogy zavarban érzik magukat a Teslájuk miatt, hiszen ez jelenleg egyenlő egy politikai értékválasztással.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a legutóbbi megbeszélésükön a Musk valósággal kérlelte a befektetőket, hogy tartsanak ki a részvényeik mellett. Továbbá azt is mondta, hogy a híreket olvasva úgy érzi magát, mint az Armageddonban: „Nem tudok elmenni úgy a TV mellett, hogy ne lángoló Teslákat lássak. Mi folyik itt? Megértem, ha néhány ember nem akarja megvenni a mi autóinkat, de nem kell felgyújtani azokat. Ez egy kicsit logikátlan. Ez pszichés, ne legyetek pszichopaták!” – mondta.

A brand bukása

A Morning Consult kutatása szerint az Egyesült Államokban folyamatosan csökken a Tesla vonzereje a magas jövedelmű, EV-vásárlást fontolgató rétegek körében. Európában és Kanadában a megítélés még látványosabban romlott. A brand nem tud kilábalni abból a hullámvölgyből, amibe bekerült, egyre lejjebb csúszik.

Ráadásul a Tesla modellpalettája is kifáradni látszik. A Model S és Model X több mint egy évtizede jelent meg, a Model 3 és Model Y sem számítanak már frissnek. A Cybertruck inkább szimbolikus presztízsmodell, mint tömegpiaci termék. A BYD közben olyan fejlesztést jelentett be, amellyel öt perc alatt 400 km-es hatótávra lehet feltölteni egy EV-t – ez komoly technológiai kihívás a Tesla szupercharger-hálózatának.

És közben egyre több a társadalmi ellenállás. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban is tüntetnek a Tesla ellen. Vandálok gyújtottak fel töltőállomásokat, törtek be bemutatótermeket. Egyes Model Y és Cybertruck példányokat szvasztikákkal firkáltak össze, szeméttel dobtak meg, vagy gördeszkapályának használtak. A walesi tengerparton egy 250 méter hosszú felirat jelent meg a homokban: „Don't buy a Tesla”.

Musk mindezt abszurdnak nevezte. Trump szerint az ilyen rongálás „belső terrorizmusnak” minősül.

A Tesla jelenlegi problémái nem csupán az imázsról szólnak. A termékpaletta frissítésre szorul, az önvezető rendszerekre tett ígéretek rendre késnek – az ígért robotaxi-szolgáltatás sem indult el. Közben Musk ideje és fókusza megoszlik: az X, a SpaceX, a xAI és a DOGE vezetése mind figyelmet követel. Elemzők egyre gyakrabban vetik fel: ideje lenne új vezérigazgatót keresni a Teslához, aki kizárólag az autóiparra koncentrál.

A politika felemelte Muskot, elsüllyesztette a Teslát

A Tesla és Musk mindig kéz a kézben jártak. Aki Teslát vásárolt, azt is választotta, amit Musk képviselt. A radikalizálódó amerikai közéletben ez a kapcsolat most teherré vált. Egy márka, amely az innováció és fenntarthatóság szimbóluma volt, ma egy politikai megosztottság jelképévé lett.

Amikor a Teslához hasonló világmárkák értékek mellett köteleződnek el – mint például a Nike a rasszizmus elleni kampányával vagy a Coca-Cola a diverzitást és befogadást hangsúlyozó üzeneteivel – ezek a márkák következetesen képviselik álláspontjukat, és ezzel biztosítják, hogy vásárlóik hosszú távon is azonosulni tudjanak velük. Nem fordítanak hátat saját üzenetüknek, nem váltanak hirtelen oldalt, és ezzel megerősítik identitásukat. A Tesla viszont ezzel ellentétes irányt vett: miközben egykor a progresszív világnézetre épített, mára a konzervatív, gyakran szélsőséges értékrend szócsövévé vált.

10-15 éve a Tesla talán kibírta volna a tulajdonos átállását, viszont az utóbbi években radikálisan polarizálódott az amerikai közélet. Ebben a kétpólusú ideológiai rendszerben, ahogy a Coca-Cola vagy a Nike értékvállalása sem visszafordítható, úgy a Tesláé sem. A különbség annyi, hogy míg más márkák hűek maradnak az alapértékeikhez, addig Musk – és vele együtt a Tesla – teljes irányváltást hajtott végre. Amíg Musk Washingtonban tölti a napjait és az elnök mellett dolgozik, addig egyre csak nőni fog az elégedetlenség, és egyre több demonstrációval kell majd szembenéznie.

Mi a baj valójában?

A gond nem csupán az, hogy Musk egyre inkább politikai szereplőként viselkedik. A probléma az, hogy ez a szerepvállalás tudatosan a szélsőjobb ideológiai készletéből építkezik. A DOGE élén olyan intézkedéseket hozott, amelyek közvetlenül ártanak a közszolgáltatásoknak és a társadalmi szolidaritásnak. A közalkalmazotti rendszer leépítése, a szociális funkciók visszavágása és a technokratikus, versenyalapú állameszmény erőltetése egyértelmű politikai üzenet – és ez az üzenet nem az, amit a Tesla korábbi közönsége képviselni akart.

Emellett Musk folyamatosan szélsőjobboldali narratívákat erősít. Részt vett az AfD rendezvényén, náci karlendítéses videója bejárta a sajtót, és többször is olyan politikai szereplők mellé állt, akik nyíltan rasszista, szexista vagy antidemokratikus nézeteket vallanak. Az X platformot politikai fegyverré alakította, ahol algoritmusokkal emeli ki a neki tetsző posztokat, míg másokat láthatatlanná tesz. Musk ma már nem csupán egy techcég vezetője, hanem egy ideológiai befolyásoló erő.

Ez pedig hosszú távon nemcsak a Tesla márkát, de a teljes zöld technológiai szektort is diszkreditálhatja. Ha az elektromos autó egyenlővé válik egy szélsőséges politikai állásfoglalással, az emberek elfordulnak tőle – még akkor is, ha technológiailag meggyőző. A klímavédelem nem lehet jobbos vagy balos kérdés – Musk viszont ezt a határt átlépte. És ezzel nem csak a saját örökségét veszélyezteti, hanem egy teljes iparág társadalmi elfogadottságát is.