A nyári hőhullámok fenekestől felforgatják az építkezések menetét

A munkások nyáron beltérben dolgoznak, mert túl meleg van, ősszel és télen pedig az ellenálló szerkezeteket készítik el, mert az enyhe tél lehetővé teszi a kinti munkát – számolt be a változásokról Adriana Iftime, az Építőipari Vállalkozások Munkaadói Szövetségének (FPSC) igazgatója az Economedia-nak adott interjúban. A szakember szerint az építők ki vannak szolgáltatva az időjárás viszontagságainak és minden szeszélyének, legyen az -15 vagy +42 fok, eső vagy hó, szél, fagy.

„Nem véletlen, hogy az építőipari szakmák nem a legvonzóbb munkahelyek a szakmát választó fiatalok számára. Ezért kampányoltunk munkáltatóként magasabb építőipari bérekért, hogy honoráljuk ezeket a látható erőfeszítéseket” – jegyezte meg az Építőipari Vállalkozások Munkaadói Szövetségének vezetője.

A szokatlanul magas hőmérsékletben a munkások védelme felértékelődik

Adriana Iftime az interjúban azt mondta, hogy minden munkáltató maximalizálni szeretné a termelést és a termelékenységet, ugyanakkor fontos számukra biztonságos munkavégzés és az egészséges munkaerő. A munkaügyi jogszabályok pedig egyértelmű rendelkezéseket tartalmaznak a munkáltatóknak a „normális” munkakörülmények biztosítására vonatkozó kötelezettségeiről.

„A helyzet munkahelyenként eltérő, attól függően, hogy milyen típusú munkát végeznek, milyen mértékben vannak közvetlen hőhatásnak kitéve, vagy sem. A munkáltatónak minden esetben biztosítania kell a munkahelyen:

• a folyadékpótláshoz szükséges vizet (2-4 liter/fő/nap),
• árnyékos visszavonulási körülményeket kell biztosítania a szünetekhez,
• ellenőrizni kell a védőeszközök használatát,
• a munkaszüneteket úgy kell egyeztetni, hogy a technológiai folyamatot ne befolyásolja teljesen,
• lehetőség szerint gondoskodni kell a munkaterek szellőztetéséről,
• bizonyos helyzetekben még zuhanyzókról is.

A szakértő szerint az útépítés egy speciális helyzetet teremt, mert az előbb felsorolt feltételeket nehezebb biztosítani. Ráadásul a felhasználandó anyag forró (a lefektetendő aszfalt nem csökkenhet 140 fok alá). ”Igaz, hogy az útépítés nagyrészt gépesített, de az emberi közreműködés még mindig fontos, és még az új technológiák, például a környezetbarát aszfalt használata esetén sem csökken a fektetési hőmérséklet 120 fok alá„ – tette hozzá.

Visszaesés az építőiparban

A gazdasági portál megfigyelte, hogy az év első hat hónapjában 2,5 százalékos csökkenést mutatnak az építőipari munkák az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari vállalkozások szövetségének igazgatója szerint 2023 novembere és 2024 januárja között az építőipari ágazat több mint 60 százalékos zsugorodáson ment keresztül, és visszaesett a 2021 végi értékekhez. ”A zsugorodás okai főként pénzügyi jellegűek, mind az állami szektorban, ahol nagy számlafizetési hátralékok alakultak ki, mind pedig a magán – lakossági – szektorban„ – állapította meg a szakember.

Mindezek ellenére Adriana Iftime szerint a munkálatok kivitelezésében nem beszélhetünk figyelemre méltó késedelmekről, kivéve, ha a munkálatok több napos leállítására volt szükség (pl. egy hőhullám miatt). Illetve, ha a finanszírozás megszakad vagy késik a számlafizetés, amit a szakértő a legveszélyesebb késedelmek közé sorolt. Hisz a különleges intézkedések elfogadása, a munkaidő új körülményekhez való igazítása és különösen a munkavállalók termelékenységének csökkenése többletköltségekkel jár.

Hozzátette, az építési kalkulációban a „közvetlen költségek” mellett, amelyek az anyagok, a munkaerő, a gépek költségei, van egy „közvetett költségek” nevű fejezet is, amely a műszaki és kisegítő személyzet – őrök, titkárok, adminisztrációs költségek, energia, üzemanyag stb. költségei. Ezek a költségek minden egyes cégre jellemzőek, és a közvetlen költségek 10-15%-át is elérhetik. Ide tartoznak a hőhullám költségei is, amelyek az év 2 hónapjában nem jelentenek jelentős változást a költségvetésben. A legsúlyosabb probléma a fáradtság és a csökkent termelékenység, ami késésekhez vezethet, amelyeket a következő hónapokban kell behozni.

„Nyilvánvaló, hogy a téli szezon felmelegedését az építkezők nagyon jó néven veszik” – jegyezte meg. Ugyanis november 1. és március 31. között az időjárás már nem okoz gondot az építkezőknek, épp ellenkezőleg. Szerinte az építőknek fel kell készülniük azokra a nem előre jelzett helyzetekre, hogy enyhe vagy kemény tél, forró vagy esős nyár következik.

„És ha már az alkalmazkodóképességről beszélünk, szeretném elmondani, hogy több mint 40-50 évvel ezelőtt a lakásépítés Romániában állami politika volt. Évente több mint 100.000 házat építettek, és ezeket kizárólag az állam finanszírozta. Abban az időben a telek hidegek voltak. Ez lehetővé tette, hogy az építők szigorúbban tervezzenek. Nyáron építették a teherhordó szerkezeteket, ősszel és télen pedig visszahúzódtak a házakba, hogy a vízvezeték-szereléssel és a befejező munkálatokkal foglalkozzanak. Aztán befejezték a homlokzatokat, és átvették az épületeket. Most már nem lehet követni ezeket a szabályokat. Az épületek sokkal változatosabbak, a kedvezményezettek mások, és hitelességet akarnak, az időjárás pedig már nem biztosítja a kiszámíthatóságot. Most nyáron beltérben dolgozunk, mert túl meleg van, a tartószerkezeteket pedig ősszel és télen készítjük el, mert az időjárás lehetővé teszi, hogy kint dolgozzunk – részletezte Adriana Iftime.

Az ingatlanválság itt van a nyakunkon

Az Economedia által ismertetett adatok szerint a legnagyobb visszaesés a lakásépítési ágazatban tapasztalható, amely az első félévben több mint 22 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

”Bevalljuk vagy sem, ingatlanválságban vagyunk, amely Nyugat-Európában körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdődött, és különösen az ukrajnai konfliktus kirobbanása után vált egyre hangsúlyosabbá. Romániában a világjárványos válság után az ingatlanpiac talpra állt, és 2021 januárja és 2023 januárja között bizonyos stabilitás volt tapasztalható, kisebb ingadozásokkal a konjunktúrában, amit elsősorban az építőanyagok és az energia árának válsága befolyásolt. 2023 óta ezek az áremelkedések aggodalmat keltettek a vásárlókban, akik kiszolgáltatottnak érezték magukat, de a banki szektort is nagyobb óvatosságra intette, amelyek 2022 óta emelték a kamatlábaikat. Nyilvánvaló, hogy a bizonytalan, nehezebben hozzáférhető hitelpiacon a vevőknek inkább a lakásvásárlás vagy más lakásmegoldás keresése mellett kellett mérlegelniük. A helyzet feloldása tehát mindenekelőtt a pénzügyi oldalon múlik: hogy az irányadó kamatlábak csökkennek-e, hogy az ingatlanfejlesztők rendelkeznek-e tartalékokkal és hajlandósággal az átárazásra, és nyilván függ az európai piac reakciójától is.

Nem hiszem, hogy újra átéljük a 2008-2009-ben történteket. A helyzet most más, de nyilvánvalóan óvatosságra van szükség”

– szögezte le Adriana Iftime.