Minden lakosra több mint 45 ezer lej adósság jut, ha leosztjuk az ország által felvett kölcsönök összegét
Románia államadóssága aggasztó méreteket öltött: jelenleg minden egyes állampolgárra, legyen az gyermek, dolgozó vagy nyugdíjas, több mint 45.000 lejnyi adósság jut. Az ország teljes adóssága 862,3 milliárd lej, ami a bruttó hazai termék (GDP) 52,6 százalékának felel meg. Ezzel szemben a 2024-es állami költségvetés bevételei mindössze 308,2 milliárd lejt tesznek ki, míg a tervezett kiadások 404,2 milliárd lejre rúgnak. Ez azt jelenti, hogy az éves költségvetés alig 35,7 százalékát fedezi az államadósságnak, amely az utóbbi években jelentősen növekedett.
Az államadósság növekedése különösen a világjárvány idején következett be, amikor az államnak megnövekedett kiadásai voltak. Bár a járvány lecsengése után várták volna az adósság csökkenését, ez nem történt meg, mivel az állam újabb kiadásokkal szembesült. Az állam többek között béremeléseket hajtott végre a közszférában, különösen az oktatás és az egészségügy területén, ami tovább növelte a költségvetési hiányt.
A költségvetési hiány finanszírozása érdekében a román állam folyamatosan kénytelen hiteleket felvenni, hogy fedezze a nyugdíjak, bérek és beruházások költségeit. Az állam által felvett hitelek közül nemrégiben is történt egy 420 millió lej értékű kölcsön felvétele a bankoktól. Ezen kölcsönök az államháztartás deficitjét hivatottak fedezni, amely az idén akár a GDP 8 százalékát is elérheti.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a költségvetési hiány kapcsán megjegyezte, hogy a nyugdíjak és bérek kifizetése, valamint a beruházások folytatása érdekében az állam nem állíthatja le a hitelfelvételeket. Rámutatott, hogy az állami bérek jelentős növekedése, különösen az oktatás és az egészségügy területén, szintén hozzájárult a költségvetési hiány növekedéséhez. A bérek az infláció miatt is emelkedtek, ami a ciklus alatt 46 százalékkal nőtt, míg az infláció 35 százalékos volt. Az országban mintegy 7 millió dolgozó van, közülük körülbelül 1,5 millióan dolgoznak a közszférában, ahol a béreket az állam határozza meg.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!