Románia gazdasági növekedése kiemelkedő az EU-ban, de a megyék közötti különbségek jelentősek

Románia gazdasága a második negyedévben 0,8%-os növekedést mutatott, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban, míg az eurozóna átlagos növekedése mindössze 0,3% volt. Ez alapján Románia „Európa tigrisei” közé sorolható. Azonban a részletek alaposabb vizsgálata után kiderül, hogy a helyzet ennél bonyolultabb, mutat rá a Hotnews portál rövid elemzése.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2024 első félévében a bruttó hazai termék (GDP) 0,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ennek a növekedésnek valószínűleg a fogyasztás volt a fő motorja, amelyet azonban nagyrészt az importok tápláltak, így más országok gazdaságát erősítette ez a növekedés.

Megyék közötti eltérések

Miközben Bukarest, amely az ország GDP-jének több mint egynegyedét adja, gyors ütemben növekszik, más megyék, mint például Tulcea vagy Teleorman, lényegesen lassabb ütemet mutatnak. A Nemzeti Stratégiai és Előrejelzési Bizottság adatai szerint idén a legkisebb gazdasági növekedést Dâmbovița, Olt és Máramaros megyék mutatják, míg a legdinamikusabban fejlődő régiók közé Bukarest, Brassó és Konstanca tartoznak.

2023-ban Dâmbovița, Kovászna, Galați és Ialomița gazdasága mindössze 0,1%-kal nőtt, míg Kolozs és Temes megye 4%-os növekedést produkált.

Miért nem érzékelik az emberek a gazdasági növekedést?

Annak ellenére, hogy a gazdaság számos területen javul, a munkanélküliség alacsony szinten van, a beruházások gyorsulnak és az infláció csökken, sok román állampolgár továbbra is pesszimistán tekint gazdasági helyzetére és pénzügyeire. Ennek oka, hogy a makrogazdasági mutatók javulása nem feltétlenül tükröződik a háztartások szintjén.

Az élelmiszerek, a közüzemi számlák, a gyermekgondozás vagy az oktatás költségeinek magas ára továbbra is jelentős nyomást gyakorol a családi költségvetésre, még akkor is, ha az infláció csökken.

Romániában a gazdasági egyenlőtlenség továbbra is jelentős, ami miatt a GDP növekedése nem feltétlenül tükrözi a lakosság jólétét. A nagy bérkülönbségek, a hatalmas különleges nyugdíjak és a sokszor a megélhetési minimum alatt lévő „rendes” nyugdíjak azt eredményezik, hogy a gazdasági növekedés kevésbé releváns mutató a lakosság jólétére nézve.

A GDP egyébként, mint a gazdasági növekedés mérőszáma, nem alkalmas a jólét értékelésére. Csak a gazdaság méretét méri, de nem tükrözi a társadalom fejlettségét. A GDP túlzott használata téves képet adhat a fejlődésről.

A román gazdaság makrogazdasági szinten kiegyensúlyozott, de mikrogazdasági szinten feszültségek tapasztalhatók. Ezek a feszültségek főként az adórendszer egyenlőtlenségeiből, a gyenge költségvetési bevételekből és a pénzügyi fegyelem hiányából fakadnak. A gazdasági növekedés nem egyformán érezhető mindenki számára, mivel a pénzügyi fegyelem hiánya aránytalanul nagy terhet ró a gazdaságban aktív jogi és természetes személyek egy részére.