Nincs áram: beindították a szén- és gázerőműveket, hogy az ország energiaigényét kielégíthessék

A nyári hőség beköszöntével egyre gyakoribbak az áramkiesések a különböző településeken. Románia nehezen birkózik meg az egyre növekvő energiaigénnyel, amit a kánikula okoz. Az ország belső termelése nem fedezi a keresletet, így importálnia kell, ami magas árakkal jár. Az energiaimport csökkentése érdekében a hatóságok szén- és gázerőműveket indítottak be.

A romániai Szabad Európa portál arról cikkezik, hogy július 14-én, a labdarúgó Európa-bajnokság döntője előtt, Románia elérte napi fogyasztási csúcsát, 7.476 MW-ot, amiből 1.633 MW importból származott. Az ország belső termelése így alakult:

• Vízenergia: 1.984 MW
• Nukleáris energia: 1.328 MW
• Szén: 1.011 MW
• Szélenergia: 205 MW

Az energiapiacon, magyarázza a cikk, a következő főbb szereplők vesznek részt: termelők, szállítók, elosztó cégek és kereskedők. Az energia kereskedelme különböző piacokon történik, mint például a szerződéses piac, a másnapi piac (PZU), az egyensúlyi piac és a rendszertechnikai szolgáltatások piaca. Ezeknek a szereplőknek a mozgása alakítja az energiaárakat, illetve az ország energiakészletének az egyensúlyát is.

A 2024. július 14-i adatokat összehasonlítva az egy évvel korábbiakkal kiderül, hogy

• az energiafogyasztás 45%-kal nőtt ebben a periódusban;
• az import 1.400%-kal nőtt;
• a szénalapú termelés 125%-kal nőtt;
• a gázalapú termelés 45%-kal nőtt;
• a nukleáris termelés 66%-kal nőtt;
• a szélenergia termelés 59%-kal csökkent;
• a vízenergia termelés 5%-kal csökkent.

A július 10-én kezdődött hőhullám óta mindössze három olyan óra volt, amikor Románia energiát exportált – július 10-én, 11-én és 14-én. A többi tranzakció az energiapiacon kizárólag az importról szólt. Július 15-én, hétfőn Románia volt az Európai Unió bajnoka a SPOT-piacon. Sikerült megelőznie Magyarországot és Görögországot, amelyek egy ideig harcban álltak az első helyért – az átlagos beszerzési ár a SPOT-piacon 207 €/MWh.

A hatóságok azt a kérdést teszik fel maguknak, hogy kockáztatjuk-e az áramkimaradást? Ezért hétfőn rendkívüli ülést tartottak az Energiaügyi Minisztériumban.

A Transelectrica és az Országos Energiadiszpécser és az elosztók szakembereivel folytatott konzultációt követően Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arra a következtetésre jutott, hogy Romániát nem fenyegeti áramkimaradás – az áramellátás nagymértékű megszakadása – veszélye. Helyi áramkimaradások azonban lehetségesek.

„Teljes mértékben megbízom a Transelectrica és a Nemzeti Energiadiszpécser Központ szakembereiben, az elosztóüzemeltetőkben. Mindannyian biztosítottak arról, hogy nem áll fenn a Nemzeti Energiarendszer egyensúlyának veszélyeztetettsége vagy a nagy területeket érintő általános üzemzavarok kockázata. Előfordulhatnak, ismétlem, a magas hőmérséklet miatti kiesések – bizonyos szigorúan helyi problémák –, és meggyőződésem, hogy ezeket gyorsan meg tudjuk oldani” – mondta Burduja.

Az import energia mennyiségének csökkentése érdekében szén- és gázerőműveket indítottak be, mert zöld energiából csak papíron van elég

„Különleges helyzet. Az energetikai szektorban hosszú tapasztalattal rendelkező emberek azt mondják, hogy szokatlan, finoman szólva, hogy nap mint nap 40 fok feletti hőmérséklet van. Az energiafogyasztás 10%-kal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban” – mondta a miniszter.

Az elrendelt intézkedések között szerepel:

• A termelésnek a körülbelül 400 MW-tal való növelése: beindították az Ișalnița 250 MW-os, a Paroșeni 100 MW-os és a CET București Sud 50 MW-os egységét, és továbbra is keresnek megoldásokat a termelés növelésére az esti csúcsidőszakban.
• A karbantartási munkálatok késleltetése.

„Nincs black-out veszély, de előfordulhatnak helyi problémák, amelyeket gyorsan meg tudunk oldani. Még két hónap szárazság vár ránk, és óvatosnak kell lennünk, hogy takarékosan használjuk a víztartalékot a tavakból” – tette hozzá Burduja.

Románia energia termelési kapacitása jelentősen csökkent a '90-es évek óta. A zöld energia termelés növelése nem tartotta a lépést a szén- és gázerőművek bezárásával, így a hatóságok gyakran kénytelenek visszatérni a szénalapú termeléshez válsághelyzetekben.

Burduja hangsúlyozta a Tarnița-Lăpuștești vízerőmű projekt fontosságát, amelyet stratégiai jelentőségűnek kellene nyilvánítani. További tervek között szerepel a cernavodai reaktorok bővítése és az energia tárolási kapacitás növelése. Marcel Ciolacu, a miniszterelnök, felvetette a moldovai energiaelosztó hálózat megvásárlását is az egyensúly javítása érdekében.

A végső fogyasztók jelenleg nem érzékelik a nagykereskedelmi piacon zajló harcokat és az energia magas árait, mivel az energiaárak kompenzálva vannak.

A kompenzációs rendszer 2025. március 31-ig érvényes, ami azt jelenti, hogy ha ennek a kegyelmi időszaknak vége, akkor energiaárak drasztikusan nőhetnek: az energiaszolgáltatók szerint a MWh ára megduplázódhat.

A szakértők szerint a kormány energetikai stratégiája nem a fogyasztók érdekeit szolgálja, hanem az állami tulajdonú energiacégek érdekeit helyezi előtérbe.

Otilia Nuțu, az Expert Forum energiaügyi szakértője szerint az energiaellátás biztonságát nem a régi, 1960-as években épült erőművekre kellene alapozni. A problémát nem a termelési kapacitások bezárása jelenti, hanem az, hogy ezek helyett nem épültek új kapacitások. A kormány energetikai stratégiája inkább az állami tulajdonú energiacégek érdekeit szolgálja, mintsem a fogyasztókét.

„Nem az a probléma, hogy bezárták a termelőkapacitásokat, hanem az, hogy semmit sem vezettek be. És nem is épül, mert sem a Transelectrica, sem a minisztérium nem hagyja, hogy bármi is nőjön a meglévőkön felül. A minisztérium úgy viselkedik, mint egy részvényes a piac 80 százalékát uraló vállalatokban” – teszi hozzá.

„Elfogadhatatlan, hogy ez így van, egy végzetes dolog – a kapacitások bezártak, és újra kell indítanunk azokat, amelyek még tudnak termelni, repedés nélkül, mert nincs más lehetőségünk. Mit csinálsz, ha lerobban az autód, visszamész a szekérhez, vagy veszel egy új autót?” – részletezte a szakember a Szabad Európa portál számára adott interjúban.

Ne indítsák be a mosógépeket, kéri a miniszter

Arra a kérdésre, hogy lehet-e az embereket arra nevelni, hogy kevesebbet fogyasszanak ebben az időszakban, Burduja elmondta, hogy dolgoznak egy differenciált tarifarendszer bevezetésén, amely szerint azok, akik az esti csúcsidőn kívül fogyasztanak, kevesebbet fizetnek.

„Ez érzékeny téma nálunk, mert a diktatúrában a románok jogait korlátozták arra vonatkozóan, hogy mikor fogyaszthatnak. A rendszer szempontjából, ha egy polgár tudatosan jót akar tenni, nem szabadna beindítania a mosógépet, a mosogatógépet és más háztartási eszközöket az esti csúcsidőben, 18:00 és 21:00 között. Más országok jutalmazzák az ilyen viselkedést tanúsító fogyasztókat, ami azt jelenti, hogy ha én úgy döntök, hogy délben, 14:00 órakor indítom el a mosógépet, kisebb lesz a számlám a hónap végén. Ezt a rendszert digitalizálással, intelligens mérőórák bevezetésével és differenciált tarifarendszerrel fogjuk elérni.”