Vita az EU kohéziós alapjainak jövőjéről: Románia számára milliárdos tét forog kockán

Heves vita zajlik az EU-ban arról, hogy a jövőbeni uniós források a reformokhoz lesznek-e kötve, mint a helyreállítási terv esetében, vagy feltétel nélkül kapják meg őket, mint ahogy eddig történt az a kohéziós alapok esetében. Mindenki Ursula von der Leyen új politikai programjára kíváncsi, és ebben a kontextusban Vasco Alves Cordeiro, az Európai Régiók Bizottságának elnöke föltette a kérdést az újrázni kívánó Von der Leyennek, hogy mi a szándéka a jelenlegi kohéziós alapokkal. Cordeiro szerint ezek megszüntetése és a kohéziós politikai biztos posztjának eltörlése „gyengítené és aláásná az EU alapelveit, és hatással lenne a belső piacra, a társadalmi és területi kohézióra, valamint végső soron a demokráciára és az európai projektre.” A vitára a G4Media hívta fel a figyelmet, és megszólaltatta azokat a vezetői EU-s tisztségeket betöltő romániai politikusokat is, akiknek rálátásuk van erre.

A lap rámutat, hogy a kohéziós alapok Romániát és más 18 tagállamot segítenek a fejlődésben. Az Európai Régiók Bizottságának elnöke felszólította Ursula von der Leyent, hogy nyilvánosan nyilatkozzon, szeretné-e a jelenlegi, „klasszikus” alapokat, amelyeket a tagállamok a költési módjától függetlenül kapnak, egy olyan mechanizmussal helyettesíteni, amely hasonló a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (PNRR), amelyben a pénzeket reformokhoz kötik és felfüggeszthetők, ha egy állam nem hajtja végre a reformokat. Románia számára, amelynek nagy lemaradásai vannak a Nyugathoz képest, ez a vita milliárd eurós téttel bír.

A G4Media összefoglalta melyek a kétféle pénzeszköz közötti különbségek, és melyek volnának a változás legfontosabb következményei:

• A kohéziós alapok nincsenek reformokhoz kötve, és csak szélsőséges esetekben veszíthetők el (például a jogállamiság megsértése esetén, mint Magyarország esetében). Ezzel szemben a PNRR alapok reformokhoz vannak kötve, és felfüggeszthetők vagy késleltethetők, ha a reformok nem teljesülnek (például Románia még mindig nem kapta meg a második részletet, mert nem hajtotta végre az összes reformot).
• A kohéziós alapokat mind a központi kormányzat, mind a helyi hatóságok kezelik (Románia esetében a 8 Regionális Fejlesztési Ügynökség – ADR), ami a hatalom megosztását jelenti a központi és a helyi szint között. Ezzel szemben a PNRR alapokat csak a kormányok kezelik, ami elégedetlenséget vált ki az EU regionális hatóságaiban.
• A kohéziós alapok nem feltétlenül követik az EU alapvető politikáit (például a gazdasági versenyképesség növelése az USA és Kína globális versenyében, környezetvédelmi politikák, digitalizáció), hanem az egyes tagállamok specifikus szükségletei szerint alakítják ki őket. A PNRR alapok viszont az Európai Bizottság által irányított nagy projektekre irányulnak, amelyek az EU szintű politikáknak felelnek meg.

A témában megszólalt Siegfried Mureșan, liberális politikus, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke, aki úgy véli, hogy a kohéziós politika továbbra is számos tagállam támogatását élvezi, és az alapok folyósítása a következő költségvetési ciklusban is folytatódni fog, esetleg bizonyos módosításokkal. Mureșan úgy fogalmazott, hogy „különösen az új beruházásokra és a reformokat végrehajtó országoknak szánt további forrásokra összpontosítanak majd, de nem várom, hogy minden európai pénzalapot a reformokhoz kössenek”.

Muresan, aki az Európai Parlament részéről koordinálta a nemzeti fejlesztési programról szóló vitát, azt is elmondta, hogy „a kohéziós politika egyik előnye a helyi és regionális önkormányzatok bevonása, amelyek a kohéziós politikában erős, a nemzeti fejlesztési programban pedig gyengébb szerepet játszanak. A nemzeti fejlesztési program a kormányok kezében lévő eszköz, annak ellenére, hogy az Európai Parlament szeretné, ha a helyi önkormányzatok jobban részt vennének a végrehajtásban. A nemzeti kormányok ezt nem fogadták el, amikor az európai jogszabályt kidolgoztuk. A kohéziós politikának tehát megvan az az előnye is, hogy a helyi hatóságok bevonásával. Ezért a helyi hatóságok továbbra is a kohéziós politika védelmezői maradnak, ahogyan az Európai Parlament mindig is az volt.”

Lesznek Romániát érintő változások? Siegfried Mureșan szerint „arra számítok, hogy a kohéziós politika tovább fejlődik, hogy ösztönözze különösen a digitalizációval, az energiafogyasztás csökkentésével, az energiahatékonyság javításával kapcsolatos új területeken történő beruházásokat, sőt a polgárok jobb védelméhez vezető beruházásokat, a kettős felhasználású, polgári és katonai projekteket, de nem számítok arra, hogy a kohéziós politika mélyen megváltoztatja a szolidaritás és a méltányos fejlődés politikájának jellegét”.

Corina Crețu, az Európai Bizottság korábbi regionális politikáért felelős biztosa arra figyelmeztet, hogy a regionális politika és a területi kohézió portfóliójának megszüntetése „nagyon rossz jelzést adna az európai szolidaritásról és a kevésbé fejlett régiók támogatásáról”. Hangsúlyozta, hogy „az 1970-es évek óta ez a politika bizonyította hatékonyságát a Nyugat és Kelet közötti, valamint az egyes országok régiói közötti különbségek csökkentésében.”

Corina Cretu figyelmeztetett, hogy „politikai szempontból a kohéziós politikai tárca feladása Európa-ellenes áramlatokat gerjesztene különböző országokban, amelyek már kampányoltak egyes tagállamok önzéséről, az európai polgárokkal való eltérő bánásmódról. Kelet-Európa az európai alapoknak köszönhetően óriási fejlődésen ment keresztül, és a keleti partnerség országainak és a Nyugat-Balkánnak az előcsatlakozási alapokra úgy szüksége van, mint a levegőre. Osztom azt a nézetet, hogy azonnali tisztázásra van szükség az Európai Bizottság részéről” – jelentette ki.

Dacian Cioloș, volt európai mezőgazdasági biztos szerint nem várható a kohéziós politika megszűnése középtávon, de Romániának problémái vannak a belső kohézióval, mert nem hajtotta végre helyesen az európai alapok felhasználását. „Ha Románia jól végezte volna a dolgát, nem lenne problémája ezzel a változással,” tette hozzá.