Mik az EU-s alapok, és miért kulcsfontosságú az önkormányzatok szerepe a pénz bevonzásában?

Az EP-választások és az önkormányzati választások kampányhajrájában nagyon gyakran elhangzik, hogy több pénz kell az uniótól, kevesebb bürokráciával. Utánanéztünk, mi is a helyzet azokkal az összegekkel, amelyek Románia rendelkezésére álltak a csatlakozás után. Ráadásul az európai alapok minisztériumának honlapján egy olyan interaktív térképet is találtunk, ami azt mutatja, hogy melyek azok a megyék, ahol a legtöbb forrást sikerült lehívni, és kik azok, akik a lista végén kullognak.

Európai Unió tagállamainak nyújtott támogatását alapokon keresztül juttatja el. A támogatott országok felelőssége, hogy a pénz kivitelezett országos nagyberuházásokká, továbbá helyi és regionális projektekké alakuljon. A Szabad Európa részletes cikkben, számos példán keresztül mutatja be, hogy az Európai Unióból érkező milliárdok nélkül Románia fejlődése jelentős mértékben elmaradt volna. Az országban végrehajtott infrastrukturális, oktatási és egészségügyi fejlesztések alapvetően az EU-s forrásoknak köszönhetők: a nagyvárosok modern közlekedési rendszere, felújított történelmi épületek, víz- és csatornahálózatok, zöld energiás beruházások mutathatók fel Románia-szerte, amelyeket az európai pénzek tettek lehetővé. Azonban az EU-s források kihasználása nem volt mindig zökkenőmentes, és a támogatások egy részét az ország nem tudta lehívni, amit a cikk a bürokratikus akadályokkal és a helyi adminisztrációk hiányosságaival magyaráz.

Románia 2007-es EU-csatlakozása óta a bruttó hazai terméke közel négyszeresére nőtt. Míg a csatlakozási évben 425 milliárd lej volt, 2023-ban 1.598 milliárd. A periódus összesen 64,3 milliárd euró EU-s pénzt hozott, amely az ország európai költségvetési keretének több mint 90 százaléka.

• Az első, 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklusban a rendelkezésre álló 40,2 milliárd euróból 36,68 milliárd alakult ténylegesen beruházássá, ez 92 százalékos abszorpciós rátát jelent.
• A következő, 2014–2020-as ciklusban a 2024. február végéig elérhető 52,7 milliárdból 49 milliárdot vonzott be, ez 92,9 százalék.
• A legutóbbi finanszírozási ciklus elméletileg 2021-ben kezdődött, azonban a 46 milliárd euróval járó Románia–EU-megállapodást csak 2022 júniusában írták alá. Románia február végéig a forrás valamivel több mint 5 százalékát használta fel, ami 2,8 milliárd eurót jelent – közli a Szabad Európa Románia.

De mik is pontosan az európai uniós alapok?

Az Európai Unió tagállamai számára, hogy csökkenthessék a gazdasági és társadalmi fejlettségi lemaradásaikat, vissza nem térítendő összegeket utalnak. Vissza nem térítendő, de csak abban az esetben, ha fel is használják.

Ezeket alapokon keresztül juttatják el, a 2021–2027-es ciklusban például 46 milliárd eurót különítenek el Románia számára.

• Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a régiók és a városok társadalmi és gazdasági fejlődésébe való beruházás;
• a Kohéziós Alap a környezetvédelembe és a közlekedésbe történő beruházás;
• az Európai Szociális Alap Plusz a munkahelyek támogatása és a szociálisan befogadó társadalom megteremtésére irányuló beruházás;
• az Igazságos Átmeneti Alap pedig a klímasemlegességre való átállás során súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő régiók támogató beruházása.
• Továbbá a közös agrárpolitikát az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap támogatja.

A helyi hatóságok a közösségeik számára létrehozott projektek alapján juthatnak hozzá ezekhez a pénzekhez:

Romániának a környezetvédelemre és a közlekedésre ítélt összeg körülbelül 90 százaléka például a helyi önkormányzatokat célozza meg. Ezt azt jelenti, hogy nekik kell előállniuk projektekkel, amelyekre uniós finanszírozást igényelnek

– magyarázta Elena Calistru, a Funky Citizen civil szervezet elnöke a Szabad Európának.

Egy másik jelentős példa a NextGenerationEU. Ezen keresztül 2024. február 29-ig további 5,9 milliárd eurót vonzottak be, amelynek nagy része az Országos Helyreállítási és Felújítási Terv keretében nyújtott támogatásokból származik. Ez a teljes kiírt 17 milliárd eurónak 34,7 százaléka.

Elena Calistru szerint ez az Országos Helyreállítási és Felújítási Terv drámai helyzetére utal. Tavaly ezek a számok még megmagyarázhatók voltak, lévén, hogy akkor kezdődött a ciklus, de ez idén már elfogadhatatlan.

Az idő nem vár, hogy a romániai önkormányzatok projekteket nyújtsanak be

– állítja a szervezetelnök.

Hozzáteszi, Európában sokan arról vitatkoznak, hogy megéri-e egyáltalán több pénzt juttatni Romániának, ha azt nem képes felhasználni. Úgy véli, óriási probléma, hogy az európai pénzek igénybevétele helyett állami, kormányzati vagy helyi közpénzből valósítanak meg projekteket – írja még a Szabad Európa.

A polgármestereknek van a legnagyobb befolyásuk az uniós pénzek tekintetében. A projektek benyújtása után ellenőrizniük is kell, hogy valódi beruházássá váljanak. Továbbá rendelkezniük kell költségvetési mozgástérrel: az alapok mechanizmusa szerint meg kell előlegezniük a kiadásokat, majd csak utána kérelmezhetik az elszámolást. Fontos még, hogy gondoskodjanak az összeg megfelelő elköltéséről, a beszerzéseknek kifogástalanoknak kell lenniük.

Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban gyakran felmerül a korrupció és a politikai elit saját gazdasági érdekeinek előtérbe helyezése. A támogatások gyakran haszontalan presztízsberuházásokra vagy alacsony hatékonyságú projektekre mennek el, ami a források nem megfelelő felhasználását jelzi. A megvalósított projektek közül soknak nincs gazdasági haszna, fenntartási költségei magasak, és hosszú távon nem járulnak hozzá a helyi gazdaság fejlődéséhez. Ezek a beruházások gyakran ránézésre is értelmetlenek, és hosszú távon fenntarthatatlanok.

Melyik romániai megye teljesít a legjobban, melyik a legrosszabbul?

A legutóbbi ciklus adatai szerint 2023. március végéig Bukarest szerezte a legtöbb uniós pénzt, 596 projektre 22,5 milliárd lejt. A listán Ilfov megye következik a 145 projektre kapott 13 milliárd lejjel, majd Constanța megye a 410 projektre kapott 12,5 milliárddal.

A legrosszabbul teljesítő megye Kovászna. 124 projektjével csupán 0,88 milliárd lejt vonzott be. A második legrosszabb Teleorman megye a 129 projektre kapott 0,96 milliárd lejjel, majd Ialomița megye a 124 projektre kapott 1 milliárddal.

Az európai alapokból történő beruházások hiánya hangsúlyos a magyarok által lakott megyékben. Hargita megye 262 projektjére 1,6 milliárd lejt, Maros megye 359 projektjére 3,2 milliárd lejt, Szatmár megye pedig 221 projektjére 3,2 milliárd lejt vonzott be – derül ki a Beruházási és Európai Projektek Minisztériumának weboldalán közzétett interaktív térképből.

Az európai alapok gyenge felhasználásával párhuzamosan a legfrissebb kutatásokból az is kiderül, hogy a romániai magyarok bizalma az Európai Unióval szemben történelmi mélyponton van. Míg országos szinten az EU-ba vetett bizalom aránya 56 százalék, a magyarok körében ez csupán 26 százalék – mutatja a Bálványos Intézet, amelyet a Transtelexen is bemutattunk.

Az EP- és helyhatósági választások jelentősége az EU-s források lehívásában

Mindkét választásnak nagy hatása lesz az EU-s alapok felhasználására és lehívására Romániában. Az EP-választások során megválasztott 33 új európai parlamenti képviselő nagy szerepet játszik majd az uniós politikák és költségvetések alakításában: az EU-s alapok elosztása és felhasználása is a parlamenti döntések függvénye. Az új képviselőknek olyan fontos kérdésekkel kell foglalkozniuk, mint az EU költségvetése, a regionális fejlesztési alapok és a kohéziós politika. Ezek közvetlenül befolyásolják a következő öt évben, hogy Románia mennyi támogatást kap, és hogyan használhatja fel ezeket az alapokat.

De a helyi önkormányzati választások is hatással vannak arra, hogy mi történik a rendelkezésre álló uniós forrásokkal. Mint fentebb részleteztük, a helyi önkormányzatok (polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok) felelősek a helyi projektek kidolgozásáért és végrehajtásáért, amelyek az EU-s forrásokból valósulnak meg. Az új vezetők hozzáértése és elkötelezettsége meghatározza, hogy mennyire hatékonyan tudják lehívni és felhasználni az elérhető támogatásokat. A helyi vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy az EU-s alapokat átláthatóan és hatékonyan használják fel, elkerülve a pénzügyi szabálytalanságokat és a korrupciót. Ez különösen fontos a projektfinanszírozások előlegezésében és a költségek elszámolásában.

A megválasztásra kerülő polgármestereknek megyei tanácselnököknek nemcsak a jelenlegi forrásokat kell hatékonyan felhasználniuk, hanem előre is kell tekinteniük, hogy hogyan tudják maximálisan kihasználni a jövőbeni EU-s finanszírozási lehetőségeket.