Renault-elnök: Kínai vihar fenyegeti az európai elektromos autók piacát

A Renault vezérigazgatója, Jean-Dominique Senard szerint „kínai vihar” lebeg Európa növekvő elektromosjármű-ágazata felett, mivel az ázsiai nagyhatalom uralja a nulla kibocsátású autók akkumulátorainak gyártásához szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok piacát – írja a Reuters.

Kína közelmúltbeli döntése, hogy korlátozza a félvezetőkben és az elektromos járművekben használt két fém, a gallium és a germánium exportját, fel kell, hogy keltse az európai vezetők figyelmét, mivel ez Európának a Kínától való túlzott függőségét mutatja, el kell tehát gondolkodni egy biztonságos ellátási lánc kiépítésén – mondta Senard egy interjúban.

„Amikor kínai viharról beszélek, akkor a Kínából Európába irányuló (elektromos) járműimporttal kapcsolatos erős nyomásról beszélek. Képesek vagyunk elektromos járműveket gyártani, de küzdünk az ellátás biztosításával” – mondta Senard, hozzátéve, hogy a kínai elektromos járműipar és nyersanyag-ellátási lánc olyan többéves beruházások eredménye, amelyek megismétlése több milliárd euróba kerülne.

Kína exportkorlátozásai fokozzák az Egyesült Államokkal folytatott technológiai háborút, ami további zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban.

Európa a konfliktus közepén találja magát, ami arra kényszeríti, hogy a legrosszabb esetben is alternatívákat keressen.

„Ha valódi geopolitikai válság alakul ki, a kizárólag külföldről érkező termékekkel működő akkumulátorgyáraknak jelentős károkat okozhat. Ez a probléma” – figyelmeztetett Senard.

Az alternatív üzemanyagok, például a szintetikus üzemanyagok kifejlesztése és a hidrogén előállítása kulcsfontosságú lenne abban az esetben, ha a nyersanyaghiány miatt hirtelen akkumulátorhiány lépne fel, mondta Senard.

„Ahogy minden gondos gyártó tenné... mi is alternatívákat keresünk, hogy elkerüljük az ország megbénítását, ha például elfogynak az akkumulátorok” – mutatott rá.

Az Európai Unió döntéshozói számára egy ideje nyilvánvaló, hogy a Kínától való függés nem kifizetődő. Az EU 2017 óta törekszik arra, hogy a tagállamok számára szükséges tárolókat az EU-n belül állítsák elő, és az ellátási láncot tekintve is minél inkább függetlenedjenek. Ez a nyersanyag-kitermeléstől a feldolgozáson át a gyártásig minden folyamatot érint, még lehetséges lítiumbányák is nyílhatnak az unió területén – ilyen például a nyugat-spanyolországi Valdeflores közelébe tervezett telep.

A stratégia hátterében két tényező áll. Az egyik, hogy a lítiumion-akkumulátorpakkok nagy távolságra történő mozgatása rendkívül költséges. A másik, hogy az Európai Unió az orosz-ukrán háború kapcsán fellépő gázkrízis következtében már megtapasztalta a monopolhelyzetben lévő országoktól való függőség veszélyeit.

A Kínától való elszakadási szándékot azonban nehezíti, hogy sok ázsiai cég Európában épít most üzemet, az egyik kiemelt célország ebben a tekintetben épp Magyarország. A helyi termeléssel a kínai gyártól azokat a karbonvámokat is kikerülhetik, amelyeket az unió a határain kívülről behozott nagy szénlábnyomú termékekre vezetne be.