Vietnámból, Törökországból és Nepálból érkező vendégmunkásokkal próbálják enyhíteni a romániai munkaerőhiányt

Egy generációval ezelőtt a románok sorban álltak az ételért, ma Bukarestben újra sorban állnak, de a sorban állók nem románok, hanem ázsiai vendégmunkások. Így kezdődik az Economist helyszíni riportja Romániáról, amelyben a legdinamikusabban fejlődő kelet-európai gazdaságot mutatja be a lap, amely szerint akárcsak Olaszország az 1970-es években, Románia is a kivándorlók országából a bevándorlók országává vált.

Az ország gazdasága egy évtizede folyamatosan növekszik, tavaly 4,7%-kal nőtt, azonban a forradalom után összeomlott a születési ráta, és milliók vándoroltak ki. Az ország ma súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

A szállodák, bárok és éttermek kétségbeesetten keresnek munkaerőt, de a legnagyobb hiány az építőiparban van. Alexandru Baiculescu, a Hidro Salt építőipari cég vezérigazgató-helyettese 350 alkalmazottat foglalkoztat. Ebből 200 külföldi, főként Srí Lanka-iak és vietnamiak. Őket ügynökségeken keresztül toborozzák, de a román bürokráciát annyira túlterhelte a robbanásszerűen megnövekedett kereslet, hogy a vendégmunkások közül sokan soha nem érkeznek meg: más országok, például az Egyesült Arab Emírségek elrabolják őket a román vízumuk kiadása előtti hónapokban.

Baiculescu havi 1000 dollárt fizet, plusz szállást és étkezést, de az újonnan felvettek akár 40 százaléka hónapokon belül távozik, hogy illegálisan próbáljon szerencsét jobban fizetett országokban.

„E problémák miatt nem tudok terjeszkedni” – mondja a vállalkozó. A romániai bürokrácia „annyira bonyolult, hogy sok vállalat egyszerűen lemond az új munkaerő behozataláról” – ismeri el Monica Roman is, a bevándorlással foglalkozó akadémikus. Ehelyett inkább megpróbálják becsalogatni azokat, akiket a nagyobb cégeknek sikerült bejuttatniuk. A kétségbeejtő szegénység elől menekülő munkavállalók közül sokan örömmel fogadnak el „bármilyen külföldi munkát”.

Adriana Iftime, az Építőipari Vállalkozók Munkaadói Szövetségének főigazgatója szerint az ágazatnak 2024 végéig legalább 100 000 új munkavállalóra van szüksége. Az építők ki akarják elégíteni az infrastrukturális munkák iránti keresletet, amelyet az járvány utáni helyreállítási terv alapjai ösztönöznek. Románia 27 milliárd eurót kaphat, amelyből legfeljebb 17 milliárd euró jut az építőiparra. Az egyéb uniós finanszírozási forrásokkal együtt Románia 2027-ig több mint 80 milliárd eurót vonzhat be. Iftimie szerint a külföldi munkavállalók jelenthetik az egyetlen megoldást a munkaerőhiány feloldására.

A szakképzett romániai munkaerő elvándorlása Nyugat-Európába egy olyan realitás, amellyel naponta szembesülünk. Orvosok, ápolók, szakmunkások és szakképesítés nélküliek is úgy döntenek, hogy nem maradnak az országban, hanem a nagyobb bérek reményében egyre bővülő nyugat-európai román diaszpóra létszámát növelik. Bár a népszámlálás adatai szerint az országnak még mindig 19 millió körüli lakosa van, a valóság az, hogy több mint 5 millió romániai állampolgár külföldön tartózkodik életvitelszerűen. Ott neveli gyerekeit, ott vállal munkát, és ott fizet adót is. Az országon belüli akut munkaerőhiányra pedig egyelőre nincs jól működő recept.

Románia kormánya 2022-ben 100 ezerre emelte, gyakorlatilag megnégyszerezte az Európai Unión kívülről származó munkavállalók kvótáját, ez a szám 2023-ra is érvényes maradt. A hatóságok azonban 2022-ben mindössze alig több mint 32 ezer főnek adtak ki munkavállalási vízumot, tavaly év végén összesen 52 ezer EU-n kívüli munkavállalót tartottak számon.

Az adatsor szerint 2022 végén legtöbben Nepálból igényeltek munkavállalói vízumot az országban, több mint 10 ezren. Számuk 2021-hez képest csaknem megkétszereződött, akkor 4650 nepáli származású személyt tartottak számon. A sorban következnek a török munkavállalók, majd a Srí Lanka-i, indiai és a bangladesi munkások. Többen kértek tartózkodási engedélyt a Moldovai Köztársaságból, Pakisztánból, Kínából és a Fülöp-szigetekről is.

Munkavállalás céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok száma Romániában – Forrás: Panorama.ro

Érdekességnek számít, hogy a Romániában tartózkodó vietnámiak száma 2022 végére a felére csökkent a 2020-as adatokhoz képest.

Milyen területen helyezkednek el az EU-n kívüli országból érkező munkavállalók?

Tavaly csaknem 3000 engedélyt bocsátott ki a felügyelőség szakképzetlen építőmunkások foglalkoztatására, 35 százalékkal többet, mint 2021-ben. De nagy az érdeklődés szintén az építkezés területén az összeszerelő és bontó munkák iránt, illetve népszerűnek számít az árukezelés és a konyhai munka is: segédszakács, mosogatók mindig találnak állást. A keresett szakmák között találjuk a bejárónői munkát is.

Az egyik építőipari vállalat képviselője azt nyilatkozta, hogy egy EU-n kívüli országból érkező munkás beszervezése és munkába állítása átlag 1500 eurójába kerül a vállalatnak, ez az összeg értelemszerűen függ attól, hogy milyen országból érkezik az illető jelentkező. A költségek között szerepel a toborzás, a vízum előállításához szükséges bürokráciai költség, utazás, elszállásolás, azon kívül a bérköltség, ami a munkások képzettségétől is változik. A szakképzetlen munkavállalók (többségük ilyen) az építkezésnél előírt minimálbérért dolgozik.

A lapnak nyilatkozó vállalati képviselő szerint nem is a költségekkel van a legnagyobb gond, hanem azzal, hogy rengeteg időt és humánerőforrást emészt fel a vízumok megszerzése, illetve, hogy a letelepedési engedélyeket évente újítani kell.

Románia az EU ugródeszkája?

A romániai bérek kecsegtetőnek tűnnek az ázsiai munkavállalók számára, évről évre egyre több vendégmunkás igényel letelepedési engedélyt az országba. Viszont a legfrissebb megfigyelések szerint egyre többen vannak azok, akik tovább mennek, például Németországba és Portugáliába, ott illegálisan tartózkodnak és fekete munkát vállalnak. Ezt a tendenciát igazolja Banglades külügyminiszterének kijelentése is, aki fölvetette, „miért engedjük meg nekik, hogy Romániába utazzanak, ha nem akarnak ott maradni?”Abdul Momen rámutatott, hogy alaposan megszűrik azokat, akik kiutazási vízumot kapnak, mert a román fél „elégedetlen lenne”, ha a vízumkérelmet igénylők csupán 10 százaléka maradna az országban.

Romániában egyébként megháromszorozódott 2021-hez képest a bangladesi munkavállalók vízumkérelmének száma, de sokan az illegális határátkelés mellett döntenek, hogy még több pénzt szerezzenek. Még a bangladesi nagykövet is elismerte, hogy országuk hírneve sokat csorbult a romániai vízumkérelmet igénylő, majd Olaszországban dolgozó személyek miatt.

„Ezt a folyamatot nem lehet megállítani, mert pénzért jönnek, a romániai munkáltató pedig elfogadja ezt a helyzetet, mert nincs más megoldás” – összegezte mondandóját egy vállalati képviselő.

Vannak-e olyan román munkavállalók, akik visszatérnek Romániába?

A munkaerőhiány nemcsak Romániában égető, általános jelenséggé vált az egész EU-ban, és a mezőgazdasági, építkezési és áruszállítási ágazatok a legkitettebbek ennek.

Antoanela Comșa, a Gran Via spanyol fejlesztőcég romániai alelnöke is elmondta, spanyolországi kollégái ugyanezzel a problémával küzdenek: felfüggesztettek már projekteket, visszautasítottak ajánlatokat, mert nem találtak elegendő munkaerőt a kivitelezéshez.

Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára nemrég a Digi24 tévécsatorna gazdasági műsorában elmondta, hogy az egyetlen kiút a piac gyors alkalmazkodása volna az igényekhez, és példaként hozott fel egy építőipari vállalkozót, akinek nyugatról tértek vissza munkásai.

„Nincsenek olyan munkások, akik tétlenül várják, hogy új építkezéseket nyissunk, de a munkaerőpiac sokkal gyorsabban alkalmazkodhat. Beszéltem a legnagyobb romániai építővel, aki 2020-ban a Craiova-Pitești autópálya első szakaszán dolgozott, és akinek akkoriban 1200-1400 embere lehetett, és a 3. és 4. szakasz elnyerésére is esélyes volt a cége, ezért legalább ezer új munkavállalót kellett alkalmaznia. És a bérezéssel, különböző juttatásokkal valóban elérte, hogy visszatérjenek a munkások, úgyhogy jelenleg több mint ötezer alkalmazott dolgozik az autópálya különböző szakaszain” – számolt be Ionel Scrioșteanu.

Az államtitkár azt is elmondta, hogy azok a romániai munkavállalók, akiknek nem sikerült ott családot alapítaniuk, hazatérnek, mert az itteni építőipari jövedelmek a nyugatiakhoz mérhetők, ha levonjuk a lakhatásra kifizetett összegeket a németországi vagy más nyugat-európai országokban kapott fizetésekből.

A hivatalos adatok szerint 2022 végén csaknem 845 ezer román él Németországban, 100 ezerrel több, mint 2019 végén. Több mint felük, 473 ezer román 20 és 45 év közötti. Spanyolországban és Olaszországban pedig több mint kétmillió román él.

Miközben Románia külföldön született lakossága folyamatosan növekszik, 2022 végén már 113 520 nem uniós állampolgár élt az országban, ami öt év alatt 110 százalékos növekedést jelent. Emellett 54 765 EU-s állampolgár, 113 000 ukrán menekült és a becslések szerint további 200 000 bevándorló a szomszédos Moldovából (bár ezek többsége román állampolgársággal rendelkezik). Mircea Mocanu, aki az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének bukaresti irodáját vezeti, azt mondja, hogy szervezete számításai szerint a moldovaiakat nem számítva az évtized végére 600 ezer külföldi fog életvitelszerűen Romániában élni.