Eltűnt 20 milliárd lej a költségvetésből, a szerencsés megtalálónak jutalom jár

Mindegyik minisztérium elkészült a költségcsökkentési terveivel és elküldte azokat a kormánynak – jelentette be Dan Cărbunaru kormányszóvivő csütörtökön. A terveket kormányszinten összesítik, majd a következő kormányülésen megvitatják a Nicolae Ciucă miniszterelnök által kért takarékossági csomag kérdését.

Mintegy hat százalékkal kellene csökkenjenek a kiadások átlagosan a különböző tárcáknál, hogy a 20 milliárdos hiányt pótolják. A miniszterelnök kifejtette, a kormánynak megoldást kell találni az adókból származó államháztartási bevételek növelésére. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem új adók kivetésére gondol, és fizetéslevágások sem lesznek. Ezen pörgött minden politikus az elmúlt napokban, és egymást érték a megnyugtató nyilatkozatok, ugyanis pánikhangulat kezdett eluralkodni a közszférában.

Jelenleg Románia 110 milliárd lejt költ a közalkalmazottak fizetésére. 2021-ben ez az állam bevételeinek 37 százalékát tette ki, ami az egyik legmagasabb arány volt az Európai Unióban. A közalkalmazotti szféra reformját, az egységes bértábla módosítását nem lehet megúszni, mert PNRR-s vállalása Romániának. Marcel Boloș, az európai beruházások nemzeti liberális párti (PNL) minisztere beszélt elsőként arról, hogy Romániának csökkentenie kellene a közalkalmazottakra fordított költségeket, ez ugyanis az országos helyreállítási alap (PNRR) negyedik részletének egyik feltétele. Mint hangsúlyozta, az új egységes bértörvényt 2023 decemberéig kell elfogadnia a parlamentnek.

Ezt követően sorra kiálltak a kormány képviselői és tiltakoztak, hangsúlyozták, hogy nem lesznek fizetéslevágások, hogy a kiadáscsökkentés nem érinti a béreket, nem befolyásolja a beruházásokat és az európai alapok felhasználását. Adrian Câciu pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy az adók és illetékek nem fognak emelkedni a költségvetési bevételek hiányának ellensúlyozására.

mivel mégsem csitultak az aggodalmaskodó hangok, Klaus Iohannis úgy érezte, hogy neki is meg kell szólalnia az ügyben, és kijelentette, amíg van beleszólása, nem lesznek fizetéscsökkentések a közszférában. Az államfő szerint az ezzel kapcsolatos vita „teljesen rossz irányt vett”. A válságok ellenére Romániának jó a gazdasági helyzete, fejlődik az ország, nagy lehetőségei vannak európai alapok lehívására, és a kormány feladata megteremteni a keretet az uniós források felhasználására, mondta.

„Én nem akarom, hogy miközben fejlődik az ország és uniós alapokat hív le, a románok rosszabbul éljenek. Ez abszurdum lenne. Azt akarom, hogy a románok jobban éljenek, és aki nyilvánosan mást állít, az téved” – nyomatékosította Iohannis.

Sokakat foglalkoztat tehát a kérdés: hol fogják a nadrágszíjat összehúzni?

A Szabad Európa kérdésére csak két kormányminiszter mondta el, hogy milyen kiadásokat fognak csökkenteni. Sebastian Burduja szerint a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztériumban át fogják gondolni a minisztériumban lévő állások struktúráját.

De a jelentős kiadáscsökkentés Sebastian Burduja miniszter szerint a kutatási projektek elhagyásával fog megvalósulni: „Az év végéig nem kötünk szerződést új projektekre”.

Florin Spătaru gazdasági miniszter a maga részéről azt mondja, hogy minisztériuma csökkenteni fogja az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadásokat. „A nemzeti geológiai program végrehajtását is elhalasztjuk”. (A nemzeti geológiai program célja Románia ásványkincs-potenciáljának leltározása.)

A 20 milliárdos hiány csak a kezdet, vélik a szakértők, akik meg vannak győződve arról, hogy a költségvetési bevételek hiányát nem fogják megoldani a bejelentett kiadáscsökkentések. Szerintük ez lehetetlen a közigazgatási reformok hiányában és a soron következő kormányváltás miatt sem tartják reális célkitűzésnek. Mi több, arra figyelmeztetnek, hogy

ha az államháztartási politika az eddigiek szerint folytatódik, akkor egy sor olyan helyzet fog bekövetkezni, amikor a kormány rájön, hogy nincs pénz a kasszában.

Cristian Păun, a Bukaresti Egyetem közgazdaságtudományi karának professzora szerint reformok nélkül a kormány továbbra is azt fogja tapasztalni, hogy nem tudja fedezni kiadásait. „A meghozott intézkedésektől függően az összeg könnyen növekedhet további 100 milliárddal, ha nem többel” – véli a szakember.

„A probléma az, hogy az adóbevételek több mint 95 százalékát fizetésekre, nyugdíjakra és szociális segélyekre költjük. Ez óriási teher. Az állami költségvetésből a legtöbb pénz »fix« kiadásokra megy el, amelyeket a gazdaságtól vagy az adóhatóság teljesítményétől függetlenül ki kell fizetni. Ráadásul ezeket nem lehet könnyen csökkenteni, különösen nem egy választási év előtt, és nem is lehet csökkenteni a központi és a helyi közigazgatásban végrehajtott masszív reformok nélkül” – szögezte le Păun.

Mircea Coșea közgazdász a maga részéről azt mondja, hogy tudni lehetett mi következik, ugyanis a kiadási őrület időszakát követően, amit az elmúlt évben tapasztaltunk, szükségképpen be kellett következnie a költségek csökkentésének, ha nem akarja a kormány csődbe vinni az országot.

„Néhány hónappal ezelőtt a kormány politikája teljesen más volt. Megdöbbentő módon pazarolták a költségvetési pénzeket, több ezer embert vettek fel, nevetséges módon 200-ra növelték az államtitkárok számát, növelték a parlamenti képviselők és polgármesterek jövedelmét. Ezt a költekezést már az év elejétől kezdve el kellett volna kerülni.”

A jelenlegi koalíció nem a reformokat támogatja

A szakértők szerint a pazarló költségvetési kiadások miatt következett be ez a válsághelyzet, mert épp a közalkalmazottak apparátusának földuzzasztása volt az a tényező, ami a „békét” biztosította a koalícióban, ugyanis mindegyik párt a maga embereit elhelyezte azokban a hivatalokban, ahol akár feleannyi alkalmazottal is működnének a dolgok. Így növekedett jelentősen az államtitkárok számától kezdve az egyszerű hivatalnokokig mindenhol az állami alkalmazottak száma.

A koalíciós béke azonban a megszorítások és a reformok első jeleinél meg fog szakadni, vélik az elemzők, mert ez a minisztériumok összevonását, a megyei közigazgatásról a regionális közigazgatásra való áttérést, a nagyvárosok és a nagyvárosi területek összevonását, vagy az elnéptelenedett települések megszüntetését és összevonását jelentené. Mindezek az intézkedések a közigazgatási apparátus tömeges leépítéséhez vezetnének, és gyakorlatilag lehetetlen, hogy ilyen intézkedéseket a választások előtti időszakban hozzanak.

„Az állások számának vagy a fizetések csökkentése nem kivitelezhető a választások előtti időszakban, amikor a két nagy párt arra készül, hogy még öt évig együtt kormányozzanak. Az a miniszterelnök, aki bevállalja a bérek csökkentését, vagy a közszféra karcsúsítását, semmiképp nem fog népszerűségnek örvendeni, és pártja fogja ennek kárát látni a következő választásokkor. Ráadásul egyik párt sincs ahhoz szokva, hogy spóroljon, hiszen eddig mindig az ellenkezőjét tették, épp azért, hogy a szavazóbázisukat megtarthassák” – mutat rá Cristian Păun professzor.

Mircea Coșea gazdasági elemző úgy véli, hogy a nyilvános nyilatkozatok ellenére, alapvető reformok hiányában az ingatlanadók növekedését fogjuk látni.

„Az ANAF-nak nincs honnan növelnie a bevételeit, azon egyszerű oknál fogva, hogy már nincs honnan adót szednie. Az egyetlen eddigi intézkedés a költségvetési hiány kiigazítására a további kölcsönök felvétele volt, ami nonszensz, és egy ördögi kört táplál. Folyamatosan etetik a túlméretezett közszférát, ahelyett, hogy a magánszektort ösztönöznék, amely táplálhatná a költségvetést.”

Dragoș Cabat pénzügyi elemző a Szabad Európának adott interjújában arra az aspektusra is kitért, hogy a költségvetési bevételeket eleve 10-15%-kal túlbecsülték, ha reálisan számoltak volna, a kormánynak kisebb lenne a költségvetési hiánya.
Ugyanakkor az is aggodalomra ad okot, hogy a mostani intézkedés nem veszi figyelembe az egyes területek eltérő igényeit. „Egyes ágazatok már most is alulfinanszírozottak, például az oktatás, az egészségügy, kultúra, míg mások, például a központi és a helyi közigazgatás valóságos pénzemésztő közegek” – magyarázta a szakember.