Nagyon égette tavaly az infláció a közalkalmazottak fizetését, de még így is átlagon felül keresnek

2023. március 24. – 15:01

Nagyon égette tavaly az infláció a közalkalmazottak fizetését, de még így is átlagon felül keresnek
Román határrendőr a zöldhatárt figyeli egy képernyőn, a temesvári Moravita településen, 2021-ben – Virgil Simonescu / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt egy évben a nettó átlagbérek növekedését gyakorlatilag teljes egészében elégette a magas infláció – derül ki, ha a statisztikai intézet által közzétett bérnövekedésekkel és a fogyasztói árak változásával kapcsolatos adatokat összevetjük. A magas infláció persze nem minden terület alkalmazottait érinti egyformán, nagy a szórás ebben: az oktatásban és egészségügyben dolgozóknak például az átlagnál is jobban fájt a fizetésük reálértékének romlása, közben persze olyan területek is vannak, ahol több mint harmadával nőttek a bérek egyetlen év alatt.

A januári adatok szerint éves összevetésben – tehát 2022 januárjához képest – 15%-kal emelkedett Romániában a nettó átlagbér. Önmagában a jövedelmek növekedése pozitív tendenciákra utal, a gond viszont az, hogy a magas infláció gyakorlatilag teljes mértékben eltörölte tavaly ezt az előrelépést az átlagfizetésekben. A fogyasztói árak emelkedése éves összehasonlításban meghaladta a 15%-ot a januári és februári adatok szerint is. A reálbérek tekintetében emelkedésről tehát nem beszélhetünk, legfennebb csak stagnálásról.

A januárra vonatkozó adatok szerint a nettó átlagbér Romániában 4254 lejre emelkedett, ez az összeg 2022 januárjában még 3698 lej volt – innen jön ki a 15%-ot enyhén meghaladó növekedés. Sok olvasóban a konkrét összegeket nézve joggal merülhet fel, hogy a munkaerőpiaci valóságot ismerve ezek a számok azért kissé magasak lehetnek. Hogy ennek mi a magyarázata, arra az intézet módszertanában könnyű megtalálni a válaszokat. Egyrészt, az nem is szorul különösebb magyarázatra, hogy az átlagbérről szóló adatokat a nagyon magas fizetésű alkalmazottak fizetési számai felfelé kozmetikázzák, az viszont már talán kevésbé ismert, hogy a statisztikusok a teljes közszféra mellett a legalább 4 alkalmazottal rendelkező magánvállalatok adatait veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy éppen a nagyon kis cégek jellemzően azért nem túl jól kereső alkalmazottai esnek ki a mintavételnél, de ennek ellenére azt azért fontos tudni, hogy ez még mindig a cégek 88%-ának megjelenését jelenti az adatokban.

Az inflációról szóló statisztikákkal kapcsolatban is érdemes egy gyors kitérőt tenni. A 15%-os pénzromlásról szóló szám is adhat gyanakvásra okot, hiszen egy hétvégi nagybevásárlásnál jó eséllyel érezhetjük úgy, hogy nem csak ennyivel fizetünk többet a pénztáraknál. Ezt a statisztikát is fontos ugyanakkor jól értelmezni: a fogyasztói árak változásáról szóló adatot ugyanis szintén egy nagy átlagnak kell tekinteni, hiszen a statisztikai intézet kifinomult módszertanának alkalmazásakor figyelembe veszi azoknak a személyeknek az fogyasztói kosarát is, akik átlagon bőven felüli, és azokét is, akik az átlagtól jóval elmaradó jövedelemmel rendelkeznek, tehát a különböző jövedelmi rétegek inflációs kosara jelentősen eltérhet egymástól, ezt a témát itt érintettük bővebben.

Mi történik, ha az inflációt a nettó átlagbér-emelkedéshez hasonlítjuk?

Az adatokat tehát fontos jól értelmezni, hiszen ebben az esetben tényleg egy általános helyzetkép bemutatására alkalmasak, viszont még így is nagyon sokat elárulnak a lakosság jövedelmi helyzetének változásáról. A fentebbi folyamatokat a statisztikai intézet havi jelentéseiből kiemelt adatokkal mutatjuk be az ábrán. Az infláció éves változásáról már vannak egészen friss, februári statisztikák is, de a nettó átlagbér alakulásáról a napokban tettek közzé januári statisztikákat, tehát az összehasonlítás nem egészen teljes. Ennek ellenére érdemes megfigyelni a számok alakulásán, hogy míg tavaly év elején – januárban, februárban és még márciusban is – még kevéssel ugyan, de a nettó átlagbérek éves növekedése meghaladta az éves infláció szintjét, ez 2022 áprilisától alapvetően változott meg, és még annak ellenére is a bérek reálértékének csökkenésére utalt, hogy közben az infografikán kékkel jelölt, nettó átlagbérek éves alakulását mutató oszlop egyértelmű növekedő tendenciát mutat.

A bérek változásáról szóló adatokat viszont érdemes tovább bontani, mert nem minden ágazat dolgozóit érinti egyforma mértékben a magas infláció. A Ziarul Financiar a statisztikai intézet friss béradatai alapján válogatta ki, hogy melyek azok a területek, ahol a legnagyobb mértékben nőttek a nettó bérek, és melyek azok, ahol szinte alig emelkedtek az átlagfizetések.

Érdemes az elmúlt időszak nyerteseivel kezdeni, hiszen az alábbi táblázatban mutatott foglalkozások esetében látott béremelkedésekben azért van pár érdekesség. A gazdasági lap által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy legnagyobb mértélben, több mint 56%-kal a vízi szállításban dolgozó alkalmazottak nettó átlagfizetése emelkedett a legjobban, de jó helyzetben vannak az élelmiszeriparban (39,4%-os növekedés 2022 januárja és 2023 januárja között), a mezőgazdasági ágazatban és az ehhez kapcsolódó területeken (32,9%), a szénkitermelésben (28,2%), valamint a kőolaj- és földgázkitermelésben (27,7%) dolgozók fizetése is. Fontos megjegyezni az adatokkal kapcsolatban, hogy az élelmiszeripari ágazatban és a mezőgazdaság területén a növekedésben annak is nagy szerepe volt, hogy a kormány tavaly adókönnyítéseket vezetett be ezeken a területeken, tehát a növekedés itt úgymond mesterségesen lett előidézve, még ha azt az adott területeken dolgozó alkalmazottakat jó eséllyel nem is igazán foglalkoztatja, hiszen úgyis a magasabb fizetés az, ami igazán számít.

2022 január2023 januárVáltozás
Vízi szállítás3424 lej5350 lej+56,3%
Élelmiszeripar2502 lej3488 lej+39,4%
Mezőgazdaság és kapcsolódó szolgáltatások2621 lej3483 lej+32,9%
Szénkitermelés4183 lej5361 lej+28,2%
Kőolaj- és földgázkitermelés6311 lej8058 lej+27,7%

A béremelkedésről szóló ranglista másik oldalán a pénzügyi közvetítéshez kapcsolódó melléktevékenységeket folytató személyek állnak, akiknek a nettó átlagkeresete mindössze 3%-kal nőtt januárra az előző év azonos hónapjához képest. 10% alatti növekedés jellemezte a közszféra két legfontosabb alkalmazotti kategóriáját, az egészségügyben dolgozók nettó fizetése mindössze 3,1%-ot nőtt egy év alatt, az oktatásban pedig 6,8%-os volt a növekedés. A közigazgatásban és a védelemben dolgozók – amúgy magas – nettó átlagfizetése is az inflációnál jóval kisebb mértékben, 7,4%-kal emelkedett. Míg a legrosszabb ötben foglalnak helyet a telekommunikációs tevékenységet végzők is, akik 8,8%-os átlagos nettó béremelkedést tapasztalhattak tavaly.

2022 január2023 januárVáltozás
Telekommunikáció50605505+8,8%
Közigazgatás és védelem51595542+7,4%
Oktatás37944051+6,8%
Egészségügy és szociális segítségnyújtás42354367+3,1%
Pénzügyi közvetítéshez kapcsolódó melléktevékenységek44384570+3,0%

A fenti adatokkal kapcsolatban arra szintén a Ziarul Financiar itt olvasható (előfizetőknek) cikke mutat rá, hogy ugyan a fenti statisztikák a közalkalmazottak reáljövedelmének nagyobb csökkenését támasztják alá, azért

a közszféra alkalmazottai még mindig átlagosan 25%-kal keresnek jobban, mint a magánszférában dolgozók.

Ez az arány volt ennél jelentősen magasabb is, durva statisztika, hogy 2018-ban például a központi közigazgatásban dolgozók átlagos fizetése 65%-kal haladta meg a magáncégeknél dolgozókét, amivel Románia európai összehasonlításban is éllovas volt. Ez a különbség azóta is folyamatosan csökken.

Mire lehet számítani 2023-ban ezen a téren?

Abban azért a gazdasági szakemberek körében konszenzus van, hogy a bérek emelkedésének viszonylag magas üteme 2023-ban is megmarad. Ami az inflációt illeti, az elemzők többsége és a jegybank is arra számít, hogy az infláció szintje a mostani plató után (az infografikán is megfigyelhető, hogy az infláció tavaly június óta elért egy 15% körüli csúcsot, és kisebb kilengések ellenére azóta sem változott jelentősen) az év második felében mérséklődni fog. Ez összességében azt jelenti, hogy alapesetben idén jó eséllyel újra lehet reálbér-növekedés.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!