Nagyon égette tavaly az infláció a közalkalmazottak fizetését, de még így is átlagon felül keresnek

A januári adatok szerint éves összevetésben – tehát 2022 januárjához képest – 15%-kal emelkedett Romániában a nettó átlagbér. Önmagában a jövedelmek növekedése pozitív tendenciákra utal, a gond viszont az, hogy a magas infláció gyakorlatilag teljes mértékben eltörölte tavaly ezt az előrelépést az átlagfizetésekben. A fogyasztói árak emelkedése éves összehasonlításban meghaladta a 15%-ot a januári és februári adatok szerint is. A reálbérek tekintetében emelkedésről tehát nem beszélhetünk, legfennebb csak stagnálásról.

A januárra vonatkozó adatok szerint a nettó átlagbér Romániában 4254 lejre emelkedett, ez az összeg 2022 januárjában még 3698 lej volt – innen jön ki a 15%-ot enyhén meghaladó növekedés. Sok olvasóban a konkrét összegeket nézve joggal merülhet fel, hogy a munkaerőpiaci valóságot ismerve ezek a számok azért kissé magasak lehetnek. Hogy ennek mi a magyarázata, arra az intézet módszertanában könnyű megtalálni a válaszokat. Egyrészt, az nem is szorul különösebb magyarázatra, hogy az átlagbérről szóló adatokat a nagyon magas fizetésű alkalmazottak fizetési számai felfelé kozmetikázzák, az viszont már talán kevésbé ismert, hogy a statisztikusok a teljes közszféra mellett a legalább 4 alkalmazottal rendelkező magánvállalatok adatait veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy éppen a nagyon kis cégek jellemzően azért nem túl jól kereső alkalmazottai esnek ki a mintavételnél, de ennek ellenére azt azért fontos tudni, hogy ez még mindig a cégek 88%-ának megjelenését jelenti az adatokban.

Az inflációról szóló statisztikákkal kapcsolatban is érdemes egy gyors kitérőt tenni. A 15%-os pénzromlásról szóló szám is adhat gyanakvásra okot, hiszen egy hétvégi nagybevásárlásnál jó eséllyel érezhetjük úgy, hogy nem csak ennyivel fizetünk többet a pénztáraknál. Ezt a statisztikát is fontos ugyanakkor jól értelmezni: a fogyasztói árak változásáról szóló adatot ugyanis szintén egy nagy átlagnak kell tekinteni, hiszen a statisztikai intézet kifinomult módszertanának alkalmazásakor figyelembe veszi azoknak a személyeknek az fogyasztói kosarát is, akik átlagon bőven felüli, és azokét is, akik az átlagtól jóval elmaradó jövedelemmel rendelkeznek, tehát a különböző jövedelmi rétegek inflációs kosara jelentősen eltérhet egymástól, ezt a témát itt érintettük bővebben.

Mi történik, ha az inflációt a nettó átlagbér-emelkedéshez hasonlítjuk?

Az adatokat tehát fontos jól értelmezni, hiszen ebben az esetben tényleg egy általános helyzetkép bemutatására alkalmasak, viszont még így is nagyon sokat elárulnak a lakosság jövedelmi helyzetének változásáról. A fentebbi folyamatokat a statisztikai intézet havi jelentéseiből kiemelt adatokkal mutatjuk be az ábrán. Az infláció éves változásáról már vannak egészen friss, februári statisztikák is, de a nettó átlagbér alakulásáról a napokban tettek közzé januári statisztikákat, tehát az összehasonlítás nem egészen teljes. Ennek ellenére érdemes megfigyelni a számok alakulásán, hogy míg tavaly év elején – januárban, februárban és még márciusban is – még kevéssel ugyan, de a nettó átlagbérek éves növekedése meghaladta az éves infláció szintjét, ez 2022 áprilisától alapvetően változott meg, és még annak ellenére is a bérek reálértékének csökkenésére utalt, hogy közben az infografikán kékkel jelölt, nettó átlagbérek éves alakulását mutató oszlop egyértelmű növekedő tendenciát mutat.

A bérek változásáról szóló adatokat viszont érdemes tovább bontani, mert nem minden ágazat dolgozóit érinti egyforma mértékben a magas infláció. A Ziarul Financiar a statisztikai intézet friss béradatai alapján válogatta ki, hogy melyek azok a területek, ahol a legnagyobb mértékben nőttek a nettó bérek, és melyek azok, ahol szinte alig emelkedtek az átlagfizetések.

Érdemes az elmúlt időszak nyerteseivel kezdeni, hiszen az alábbi táblázatban mutatott foglalkozások esetében látott béremelkedésekben azért van pár érdekesség. A gazdasági lap által gyűjtött adatokból kitűnik, hogy legnagyobb mértélben, több mint 56%-kal a vízi szállításban dolgozó alkalmazottak nettó átlagfizetése emelkedett a legjobban, de jó helyzetben vannak az élelmiszeriparban (39,4%-os növekedés 2022 januárja és 2023 januárja között), a mezőgazdasági ágazatban és az ehhez kapcsolódó területeken (32,9%), a szénkitermelésben (28,2%), valamint a kőolaj- és földgázkitermelésben (27,7%) dolgozók fizetése is. Fontos megjegyezni az adatokkal kapcsolatban, hogy az élelmiszeripari ágazatban és a mezőgazdaság területén a növekedésben annak is nagy szerepe volt, hogy a kormány tavaly adókönnyítéseket vezetett be ezeken a területeken, tehát a növekedés itt úgymond mesterségesen lett előidézve, még ha azt az adott területeken dolgozó alkalmazottakat jó eséllyel nem is igazán foglalkoztatja, hiszen úgyis a magasabb fizetés az, ami igazán számít.

A béremelkedésről szóló ranglista másik oldalán a pénzügyi közvetítéshez kapcsolódó melléktevékenységeket folytató személyek állnak, akiknek a nettó átlagkeresete mindössze 3%-kal nőtt januárra az előző év azonos hónapjához képest. 10% alatti növekedés jellemezte a közszféra két legfontosabb alkalmazotti kategóriáját, az egészségügyben dolgozók nettó fizetése mindössze 3,1%-ot nőtt egy év alatt, az oktatásban pedig 6,8%-os volt a növekedés. A közigazgatásban és a védelemben dolgozók – amúgy magas – nettó átlagfizetése is az inflációnál jóval kisebb mértékben, 7,4%-kal emelkedett. Míg a legrosszabb ötben foglalnak helyet a telekommunikációs tevékenységet végzők is, akik 8,8%-os átlagos nettó béremelkedést tapasztalhattak tavaly.

A fenti adatokkal kapcsolatban arra szintén a Ziarul Financiar itt olvasható (előfizetőknek) cikke mutat rá, hogy ugyan a fenti statisztikák a közalkalmazottak reáljövedelmének nagyobb csökkenését támasztják alá, azért

a közszféra alkalmazottai még mindig átlagosan 25%-kal keresnek jobban, mint a magánszférában dolgozók.

Ez az arány volt ennél jelentősen magasabb is, durva statisztika, hogy 2018-ban például a központi közigazgatásban dolgozók átlagos fizetése 65%-kal haladta meg a magáncégeknél dolgozókét, amivel Románia európai összehasonlításban is éllovas volt. Ez a különbség azóta is folyamatosan csökken.

Mire lehet számítani 2023-ban ezen a téren?

Abban azért a gazdasági szakemberek körében konszenzus van, hogy a bérek emelkedésének viszonylag magas üteme 2023-ban is megmarad. Ami az inflációt illeti, az elemzők többsége és a jegybank is arra számít, hogy az infláció szintje a mostani plató után (az infografikán is megfigyelhető, hogy az infláció tavaly június óta elért egy 15% körüli csúcsot, és kisebb kilengések ellenére azóta sem változott jelentősen) az év második felében mérséklődni fog. Ez összességében azt jelenti, hogy alapesetben idén jó eséllyel újra lehet reálbér-növekedés.