A nyugdíjkorhatárról szálltak megint vitába a koalíciós pártok, de közben elfelejtik megemlíteni, mikor emelkedett utoljára

2023. március 15. – 08:01

Másolás

Vágólapra másolva

Ezúttal a nyugdíjkorhatár kérdésén vitatkoztak egy gyorsat a koalíciót adó két nagyobbik kormánypárt politikusai. Miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu közleményben jelentette be, hogy még mielőtt a téma aggodalmat okozna a romániaiaknak, pártja leszögezi, hogy ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt munkaügyi minisztere, Raluca Turcan azzal vádolta meg a PSD politikusát, hogy éppen a Stănescu által a közbeszédbe bedobott álhírek keltenek félelmet, mert jelenleg nincs olyan törvénytervezet terítéken, amely a nyugdíjkorhatár emelését írná elő.

Azt nehéz megmondani, hogy konkrétan miről szólhat a Stănescu által indított újabb politikai csörte, az viszont tény, hogy Romániának több nyugdíjkorhatárral kapcsolatos vállalása is van a helyreállítási tervben (PNRR), ezek az intézkedések azonban nem drasztikus lépésekről szólnak.

Mit mondott a szociáldemokrata Stănescu?

A PSD főtitkára közleményben tudatta, hogy a szociáldemokraták ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a témával kapcsolatban pedig vitára van szükség. „A nyugdíjkorhatár emeléséről szóló vitát még azt megelőzően le kell folytatni, hogy ki tudja milyen politikai szándék által vezérelve aggodalmakat generálnának a romániaiak számára. A PSD nem támogat ilyen intézkedést. Nem szeretnénk még nagyobb terhet helyezni a munkavállalókra. Éppen ellenkezőleg, még több aggodalom helyett csökkentenénk a rájuk nehezedő adóterheket, mert az általuk elvégzett munkát megfelelően meg kell fizetni. Ez egy nagyon jó projekt, amelyet a PSD már javasolt” – idézi Stănescut a közlemény.

Stănescu vitaindítója amiatt mindenképp különös, hogy az elmúlt időszakban nem igazán volt terítéken a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése. Sőt, eddig úgy tűnt, hogy a kormánypártok között létezik valamilyenfajta elvi megállapodás a kérdésben. Románia ugyanis a helyreállítási tervbe foglalt nyugdíjreformok részeként vállalta, hogy a nők és a férfiak esetében meghatározott nyugdíjkorhatár 2035-re 65 évben egyenlítődik ki, a nők nyugdíjkorhatára pedig addig minden évben pár hónappal emelkedik. Aktuális példával: 2022 végén Romániában 61 év 11 hónap volt, 2023-től pedig 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár a nők esetében. A reformok részeként emellett Románia azt is vállalta, hogy intézkedéseket vezet be azok számára, akik nyugdíjas korukban is szeretnének aktívak maradni a munkaerőpiacon.

Azt nehéz megmondani, hogy Stănescu konkrétan ezekre az intézkedésekre gondolt-e akkor, amikor a közleményben kijelentette: „Jelenleg a koalíciónak nem szabad foglalkoznia a nyugdíjkorhatár emelésével. Le kell zárnunk az ilyen hamis témákat, és az általunk bemutatott jogalkotási prioritásokra kell koncentrálnunk” – idézi a közlemény Stănescut.

Hogyan reagált a liberális Turcan?

Raluca Trucan, aki volt munkaügyi miniszterként viszonylag sokat foglalkozott a nyugdíjrendszer kérdésével, rövid Facebook bejegyzésben reagált Stănescu közleményére. Turcan azt írja, hogy a PSD-közlemény egy olyan álhírt dob be a közbeszédbe politikai haszonszerzés céljával, amely aggodalmat kelt. „Újra ellenőriztem, és jelenleg senki nem tud olyan törvénytervezetről, amely Romániában a nyugdíjkorhatár növelését irányozná elő. Nem létezik ilyen tervezet. Felteszem a kérdést tehát, honnan jön a PSD nyilvános kérése a PNL irányába” – írta a volt miniszter Facebookon.

Itt is nagy szerepe van a helyreállítási tervben vállalt reformoknak

A PNL volt munkaügyi miniszterénél már kicsit árnyaltabban fogalmazott a témával kapcsolatban Marcel Boloș liberális miniszter, aki az Európai Alapok és Beruházások Minisztériumát vezeti. Boloș szerint ugyan az ország helyreállítási tervében valóban szerepel a nyugdíjkorhatár növelése, illetve kiegyenlítése a nemek között, de az intézkedés lassú lépésekben zajlik, és 2035-ig valósulna meg. „Ennek a célkitűzésnek való megfelelés a különnyugíjakkal kapcsolatos mérföldkő teljesítése után következik, és a megfelelő pillanatban a munkaügyi minisztériumban dolgozó kollégák fogják bemutatni” – nyilatkozta Boloș az Agerpresnek. A miniszter által említett, különnyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkő jelentőségéről itt írtunk cikket.

A miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a helyreállítási tervben szerepel egy olyan célkitűzés is, amely a nyugdíjkorhatárt elérő személyek esetében opcionálisan lehetővé teszi, hogy amennyiben akarnak, 70 éves korig dolgozzanak. „A teljesítendő mérföldkő azt írja elő, hogy a nyugdíjkorhatárt már betöltött személyek, akik aktívak maradnak a munkaerőpiacon, részesülnek bizonyos kedvezményekben. Ennek a technikai megoldása ugyanakkor még kidolgozás előtt áll, és a munkaügyi minisztérium felelőssége” – mondta Boloș.

A vita érdekes fonalaként azért érdemes arra is röviden rávilágítani, hogy a munkaügyi minisztériumot éppen a szociáldemokraták politikusa, Marius Budăi vezeti, tehát a cikk elején már említett Stănescu úgy próbált gyanút kelteni más politikai pártok szándékai iránt, hogy közben a nyugdíjkorhatár változtatásának kérdésében kulcspozíciót töltenek be a kormányban.

Mit kell tudni a jelenlegi nyugdíjkorhatárról?

A vita különösségét az is adja, hogy a nyugdíjkorhatár a gyakorlatban éppen 2023 január 1-jén emelkedett legutóbb: a nők esetében decemberben még érvényben lévő 61 év 11 hónap után 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjba vonuláshoz szükséges munkaévek száma pedig 31 év 11 hónapról 32 évre ment fel. A növekedés a 2010/263-as számú törvénynek megfelelően történt, amely előírja, hogy a nők esetében fokozatos emelésekkel kell eljutni 2030-ig oda, hogy 63 évre emelkedjen a nyugdíjkorhatár, 2035-re pedig ez a szám 65 évre nőne. A nyugdíjkorhatárral párhuzamosan a nyugdíjazáshoz szükséges munkaévek száma is fokozatosan emelkedne, és 2030-ra elérné a 35 évet.

A férfiak esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, a ledolgozott munkaévekkel kapcsolatban pedig 35 éves munkamezőt határoznak meg a jelenleg érvényben lévő jogszabályok. A jogosultsági feltétel jelenleg mindkét nem esetében 15 ledolgozott munkaévet ír elő. A nyugdíjba vonulás tényleges időpontját ugyanakkor egy sor egyéb tényező még befolyásolhatja, egyes munkakörök esetében például számításba veszik a munkakörülményeket, vagy az 1-es és 2-es besorolású foglalkozási köröket.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!