A nyugdíjkorhatárról szálltak megint vitába a koalíciós pártok, de közben elfelejtik megemlíteni, mikor emelkedett utoljára

Ezúttal a nyugdíjkorhatár kérdésén vitatkoztak egy gyorsat a koalíciót adó két nagyobbik kormánypárt politikusai. Miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu közleményben jelentette be, hogy még mielőtt a téma aggodalmat okozna a romániaiaknak, pártja leszögezi, hogy ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt munkaügyi minisztere, Raluca Turcan azzal vádolta meg a PSD politikusát, hogy éppen a Stănescu által a közbeszédbe bedobott álhírek keltenek félelmet, mert jelenleg nincs olyan törvénytervezet terítéken, amely a nyugdíjkorhatár emelését írná elő.

Azt nehéz megmondani, hogy konkrétan miről szólhat a Stănescu által indított újabb politikai csörte, az viszont tény, hogy Romániának több nyugdíjkorhatárral kapcsolatos vállalása is van a helyreállítási tervben (PNRR), ezek az intézkedések azonban nem drasztikus lépésekről szólnak.

Mit mondott a szociáldemokrata Stănescu?

A PSD főtitkára közleményben tudatta, hogy a szociáldemokraták ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a témával kapcsolatban pedig vitára van szükség. „A nyugdíjkorhatár emeléséről szóló vitát még azt megelőzően le kell folytatni, hogy ki tudja milyen politikai szándék által vezérelve aggodalmakat generálnának a romániaiak számára. A PSD nem támogat ilyen intézkedést. Nem szeretnénk még nagyobb terhet helyezni a munkavállalókra. Éppen ellenkezőleg, még több aggodalom helyett csökkentenénk a rájuk nehezedő adóterheket, mert az általuk elvégzett munkát megfelelően meg kell fizetni. Ez egy nagyon jó projekt, amelyet a PSD már javasolt” – idézi Stănescut a közlemény.

Stănescu vitaindítója amiatt mindenképp különös, hogy az elmúlt időszakban nem igazán volt terítéken a nyugdíjkorhatár emelésének kérdése. Sőt, eddig úgy tűnt, hogy a kormánypártok között létezik valamilyenfajta elvi megállapodás a kérdésben. Románia ugyanis a helyreállítási tervbe foglalt nyugdíjreformok részeként vállalta, hogy a nők és a férfiak esetében meghatározott nyugdíjkorhatár 2035-re 65 évben egyenlítődik ki, a nők nyugdíjkorhatára pedig addig minden évben pár hónappal emelkedik. Aktuális példával: 2022 végén Romániában 61 év 11 hónap volt, 2023-től pedig 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár a nők esetében. A reformok részeként emellett Románia azt is vállalta, hogy intézkedéseket vezet be azok számára, akik nyugdíjas korukban is szeretnének aktívak maradni a munkaerőpiacon.

Azt nehéz megmondani, hogy Stănescu konkrétan ezekre az intézkedésekre gondolt-e akkor, amikor a közleményben kijelentette: „Jelenleg a koalíciónak nem szabad foglalkoznia a nyugdíjkorhatár emelésével. Le kell zárnunk az ilyen hamis témákat, és az általunk bemutatott jogalkotási prioritásokra kell koncentrálnunk” – idézi a közlemény Stănescut.

Hogyan reagált a liberális Turcan?

Raluca Trucan, aki volt munkaügyi miniszterként viszonylag sokat foglalkozott a nyugdíjrendszer kérdésével, rövid Facebook bejegyzésben reagált Stănescu közleményére. Turcan azt írja, hogy a PSD-közlemény egy olyan álhírt dob be a közbeszédbe politikai haszonszerzés céljával, amely aggodalmat kelt. „Újra ellenőriztem, és jelenleg senki nem tud olyan törvénytervezetről, amely Romániában a nyugdíjkorhatár növelését irányozná elő. Nem létezik ilyen tervezet. Felteszem a kérdést tehát, honnan jön a PSD nyilvános kérése a PNL irányába” – írta a volt miniszter Facebookon.

Itt is nagy szerepe van a helyreállítási tervben vállalt reformoknak

A PNL volt munkaügyi miniszterénél már kicsit árnyaltabban fogalmazott a témával kapcsolatban Marcel Boloș liberális miniszter, aki az Európai Alapok és Beruházások Minisztériumát vezeti. Boloș szerint ugyan az ország helyreállítási tervében valóban szerepel a nyugdíjkorhatár növelése, illetve kiegyenlítése a nemek között, de az intézkedés lassú lépésekben zajlik, és 2035-ig valósulna meg. „Ennek a célkitűzésnek való megfelelés a különnyugíjakkal kapcsolatos mérföldkő teljesítése után következik, és a megfelelő pillanatban a munkaügyi minisztériumban dolgozó kollégák fogják bemutatni” – nyilatkozta Boloș az Agerpresnek. A miniszter által említett, különnyugdíjakkal kapcsolatos mérföldkő jelentőségéről itt írtunk cikket.

A miniszter ugyanakkor arra is kitért, hogy a helyreállítási tervben szerepel egy olyan célkitűzés is, amely a nyugdíjkorhatárt elérő személyek esetében opcionálisan lehetővé teszi, hogy amennyiben akarnak, 70 éves korig dolgozzanak. „A teljesítendő mérföldkő azt írja elő, hogy a nyugdíjkorhatárt már betöltött személyek, akik aktívak maradnak a munkaerőpiacon, részesülnek bizonyos kedvezményekben. Ennek a technikai megoldása ugyanakkor még kidolgozás előtt áll, és a munkaügyi minisztérium felelőssége” – mondta Boloș.

A vita érdekes fonalaként azért érdemes arra is röviden rávilágítani, hogy a munkaügyi minisztériumot éppen a szociáldemokraták politikusa, Marius Budăi vezeti, tehát a cikk elején már említett Stănescu úgy próbált gyanút kelteni más politikai pártok szándékai iránt, hogy közben a nyugdíjkorhatár változtatásának kérdésében kulcspozíciót töltenek be a kormányban.

Mit kell tudni a jelenlegi nyugdíjkorhatárról?

A vita különösségét az is adja, hogy a nyugdíjkorhatár a gyakorlatban éppen 2023 január 1-jén emelkedett legutóbb: a nők esetében decemberben még érvényben lévő 61 év 11 hónap után 62 évre emelkedett a nyugdíjkorhatár, a nyugdíjba vonuláshoz szükséges munkaévek száma pedig 31 év 11 hónapról 32 évre ment fel. A növekedés a 2010/263-as számú törvénynek megfelelően történt, amely előírja, hogy a nők esetében fokozatos emelésekkel kell eljutni 2030-ig oda, hogy 63 évre emelkedjen a nyugdíjkorhatár, 2035-re pedig ez a szám 65 évre nőne. A nyugdíjkorhatárral párhuzamosan a nyugdíjazáshoz szükséges munkaévek száma is fokozatosan emelkedne, és 2030-ra elérné a 35 évet.

A férfiak esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, a ledolgozott munkaévekkel kapcsolatban pedig 35 éves munkamezőt határoznak meg a jelenleg érvényben lévő jogszabályok. A jogosultsági feltétel jelenleg mindkét nem esetében 15 ledolgozott munkaévet ír elő. A nyugdíjba vonulás tényleges időpontját ugyanakkor egy sor egyéb tényező még befolyásolhatja, egyes munkakörök esetében például számításba veszik a munkakörülményeket, vagy az 1-es és 2-es besorolású foglalkozási köröket.