Románia lépéshátrányba került a 29 milliárd eurós PNRR-vel, és még csak most kezdődik a valódi vita a különnyugdíjakról

Legfontosabb

2023. február 23. – 14:36

Románia lépéshátrányba került a 29 milliárd eurós PNRR-vel, és még csak most kezdődik a valódi vita a különnyugdíjakról
Ursula Von der Leyen hivatalos látogatáson Romániában, a PNRR aláírásakor, 2021. szept. 27-én – Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az eredeti ütemterv alapján Romániának az elmúlt évben több mint 6 milliárd eurót kellett volna kapnia csak kifizetések formájában az Európai Unió helyreállítási alapjából. Az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő, mérföldköveknek nevezett célkitűzések teljesítéséhez kötött források jelentős része azonban nem érkezett meg, a kormány ugyanis szeptember helyett csak többhónapos késéssel, decemberben küldte el a második kifizetési kérelmét az Európai Bizottságnak.

Egyszerű késlekedésnél viszont úgy tűnik sokkal nagyobb baj is van a kifizetési kérelemmel. A bukaresti sajtó először kormányközeli források alapján szellőztette meg, majd végül az európai alapok minisztériuma, sőt, még az Európai Bizottság is beismerte, hogy számos területen vagy plusz információkat, vagy további lépéseket kértek a kormánytól ahhoz, hogy a meghatározott mérföldkövek teljesítését kielégítőnek találják.

A kormány szerint a mostani fennakadás az ilyenkor megszokott tárgyalási, egyeztetési procedúra része, de éppen Marcel Boloș, az európai alapok minisztériumát vezető miniszter korábbi nyilatkozata mutat rá, hogy a kabinet ezt korántsem így tervezte. „Ha év végén (2022 végén – szerk. megj.) a számlánkon lenne a Románia számára elérhető 10 milliárd euró, az hatalmas siker lenne a kormány számára egy kifejezetten nehéz időszakban” – mondta Boloș még tavaly júliusban. A mérleg viszont most nem kedvező a kormányra nézve.

Miért olyan fontosak a teljesített mérföldkövek?

A helyreállítási alap forrásainak lehívása egy kissé szokatlan és elsőre talán bonyolultnak is tűnő, de azért teljesen logikus rendszer alapján történik. Ahogy azt egy korábbi cikkünkben kissé leegyszerűsítve magyaráztuk: Romániának nincs más dolga, csak teljesítenie kell az országos helyreállítási tervbe foglalt reformokból álló mérföldköveket, és ahogy halad a célkitűzések elérése felé – ez legtöbbször unalmas, de annál fontosabb jogszabályok elfogadását, sok esetben konkrét beruházások is jelent –, úgy kapja meg előre meghatározott ütemben az adott reformok megvalósításához kötött támogatásokat olcsó, a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában.

Az kissé nehezíti a vállalt reformokkal kapcsolatos előrelépések követését, hogy a kormány egy mérföldkő teljesítését hivatalosan akkor pipálhatja csak ki, ha az Európai Bizottság szakértői is jóváhagyásukat adják rá. A gyakorlatban az történik, hogy amikor a kormány az adott negyedévre vállalt mérföldköveket megvalósítottként ítéli meg, akkor a vállalt reformok teljesítésére hivatkozva kifizetési kérelmet küld a brüsszeli testületnek. A gond csak az, hogy a kabinet és az Európai Bizottság szakértői nem mindig értenek egyet abban, hogy az adott célkitűzést Románia kielégítően teljesítette-e vagy sem. Sok esetben még a már régóta elfogadott helyreállítási tervben szereplő célkitűzések kapcsán is értelmezési viták merülnek fel.

Mennyit kapott eddig Románia és mennyi volt betervezve?

A fenti folyamatok akadozásával magyarázható tehát, hogy Románia nem tudta lehívni az eddig tervezett összegek egy részét. Az eredeti ütemezés szerint csak az elmúlt egy évben összesen közel 10 milliárd eurót kellett volna kapnia az országnak, amiből viszont csak 3,7 milliárd eurónyi előfinanszírozás került utalásra gyakorlatilag az országos helyreállítási terv elfogadásával párhuzamosan, illetve kifizetésre került még 2,6 milliárd euró a kormány által május 31-én benyújtott első kifizetési kérelem alapján.

A gondok azzal kezdődtek, hogy az első, 2,6 milliárdos kifizetési kérelem jóváhagyása az eredetileg tervezett 2-3 hónap helyett 5 hónapot vett igénybe, a pénz csak október 22-én lett kifizetve. Már ez is tekinthető lényegesebb fennakadásnak, hiszen a kifizetési mechanizmus szerint az Európai Bizottság csak abban az esetben fogad újabb kifizetési kérelmet, ha az előzőben szereplő reformokat elfogadja.

Részben ezzel is magyarázható, hogy a második kifizetési kérelem az eredetileg lefektetett ütemtervhez képest három hónapos késéssel, december 15-én lett elküldve. A 3,2 milliárd euróról szóló kérelem értékelése valószínűleg még javában tart, de az Európai Bizottság és az európai alapok minisztériumának sajtóba kiszivárgott levelezése kissé aggasztó lehet.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a PNRR szerződések aláírásakor, 2022. jún. 20-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos
Nicolae Ciucă miniszterelnök a PNRR szerződések aláírásakor, 2022. jún. 20-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

A visszaélések bejelentéséről szóló törvénnyel is gond lehet

A január közepén keltezett, de a G4Media által csak egy hónappal később kiszivárogtatott bizottsági levél több olyan területet is megnevez, amelynek a teljesítésével problémák adódhattak. A lap szerint a brüsszeli testület szakértői a romániai szénbányák bezárásával kapcsolatos reformokat, valamint a közúti közlekedés szabályozását, különösen a büntetések növelésével szigorító jogszabályt sem találták kielégítőnek. Kritizálták a visszaélések bejelentéséről szóló uniós direktíva hazai jogrendbe való átültetését is, mivel szerintük a képviselőház által kissé felpuhított jogszabály elbátortalanítja azokat a névtelen bejelentőket, akik visszaéléseket, korrupciót, összeférhetetlenséget tapasztalnak a romániai intézményeknél, valamint állami vállalatoknál.

Mindezek mellett az még csak a kisebb gondnak tűnik, hogy a nyugdíjrendszer második pillérét képező kötelező magánnyugdíjakkal kapcsolatos reformokról is egyeztetne az Európai Bizottság, az viszont már vélhetően egy jóval komplexebb probléma, hogy a G4Media forrásai szerint a brüsszeli testület nem ért egyet azzal a román kormány által talált kompromisszummal, miszerint a katonai különnyugdíjak kiszámításánál tekintsenek el a Világbank által a hazai nyugdíjreformhoz javasolt azon alapelvtől, hogy minden nyugdíj kiszámításánál a hozzájárulás mértékét vegyék figyelembe.

Most még nincs terítéken, de a különnyugdíjak kérdése kulcsszerepet kaphat

Ugyan ez még csak egy későbbi elszámolásnál fog számítani, de Románia az országos helyreállítási terv összeállításánál azt is vállalta, hogy a Világbank szakértőinek bevonásával a hazai nyugdíjrendszer megreformálásáról szóló intézkedéseket dolgoz ki és ültet gyakorlatba. Ezeknek a reformoknak az egyik legnagyobb vállalása az úgynevezett különnyugíjak racionalizálásáról szóló törvény, amelyről 2022 októberében még Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Nicolae Ciucă miniszterelnök találkozóján is külön szó esett.

Azért is ambiciózus ez a reform, mert a romániai törvényhozás már hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a különnyugdíjak problémájával, ehhez képest a román kormány azt vállalta, hogy március 31-ig a parlament mindkét háza jóváhagyja a vonatkozó intézkedéseket. Ha ez nem történik meg, az még korántsem jelenti azt, hogy az ország elveszíti a 2023 közepén lehívni tervezett 3,1 milliárd eurót is meghaladó újabb részletet (a harmadikat), de a késlekedés akár az egész folyamatot is megakaszthatja a lépésekben történő kifizetésekkel kapcsolatos elv miatt.

Mi a konkrét probléma? A Világbank szakértői a román nyugdíjrendszerrel kapcsolatban októberben véglegesített javaslatai szerint azt ajánlották Romániának, hogy:

  • a különnyugdíjak kiszámításánál is érvényesüljön a hozzájárulás mértékének elve – tehát mindenki olyan mértékű nyugdíjban részesüljön, mint amilyen mértékben hozzájárul a nyugdíjalaphoz;
  • ne vezessenek be új különnyugdíj-kategóriákat, a meglévőket pedig racionalizálják;
  • a szolgálati nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett jövedelmeknél hosszabb időintervallummal számoljanak;
  • emellett egyetlen személy esetében se haladhassa meg a különnyugdíj mértéke az adott személy által a munkaévek során elért jövedelmet.

A különnyugdíjak racionalizálásánál a dokumentumban az is szerepel, hogy egy átmeneti, tranzíciós időszak során mind a hat különnyugdíj-kategóriában ki kellene egyenlíteni a feltételeket, emellett a Világbank szakértői azt is javasolták, hogy a különnyugdíjak esetén a minimális járulékfizetési idő legyen ugyanaz, mint az állami nyugdíjrendszer esetében.

A gond csak az, hogy a nyugdíjrendszerért is felelő munkaügyi minisztérium egy olyan jogszabállyal rukkolt elő, amely több javaslatot is figyelmen kívül hagy a Világbank észrevételei közül. A katonai különnyugdíjaknál a kompromisszumos megoldásra való törekvés mellett a kormány úgy fogadta el a szaktárca által kidolgozott tervezetet decemberben, hogy az intézkedések nem igazán garantálják a hozzájárulás mértékével kapcsolatos elv teljesülését. Emellett a különnyugdíjak racionalizálása terén sem igazán lehet előrelépésről beszélni, hiszen a jogszabály nem számszerűsíti, hogy a költségvetés kiadási oldalán mekkora megtakarítást jelenthetnek a különnyugíjakkal kapcsolatos reformok.

A helyzettel kapcsolatban még a kormánykoalíciót adó két nagyobb párt politikusai is kritikus nyilatkozatokat engedtek meg maguknak. A Nemzeti Liberális Pártnál (PNL) amolyan belső ellenzéki pozícióba szoruló Florin Cîțu volt miniszterelnök a Szabad Európának nyilatkozva elmondta, az Európai Bizottság addig biztosan nem fogja jóváhagyni a kifizetési kérelmet, amíg a különnyugdíjakról szóló új jogszabály nem vezeti be, hogy ezeknek a számításánál is figyelembe vegyék a hozzájárulás mértékét. Gabriel Zetea, a képviselőház pénzügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke pedig arról nyilatkozott, a helyzet gyors megoldását várja a kormánytól az Európai Bizottság észrevételeinek megfelelően, hogy „egyszer s mindenkorra lezárhassuk már a különnyugdíjak témáját”.

Kedden egyébként a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje képviselői egyszerű indítványt nyújtottak be Marius Budăi szociáldemokrata munkaügyi miniszter ellen. Az indítvány címe: „Marius Budăi – a különnyugdíjak megmentésének minisztere”. Aláírói azzal vádolják a minisztert, hogy védőpajzsot épít a különnyugdíjak köré, és „az ésszerűtlen összegű nyugdíjak kedvéért veszélybe sodorja azokat a milliárdokat, amelyeket az ország fejlesztésre használhatna fel”.

A kormányfő szerint még időben vagyunk

A kiszivárgott levelek ellenére a kormány egyelőre alig reagált a helyreállítási forrásokkal kapcsolatos fennakadásokra. Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn a Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának ülése után arról nyilatkozott, hogy Románia jelenleg tartja magát az Európai Bizottság által megszabott határidőhöz, és azt is kiemelte, hogy a többi uniós tagállam sem áll sokkal jobban a támogatások lehívása terén: eddig az első kifizetési kérelmet 11, a másodikat pedig csak 5 ország számára hagyta jóvá az Európai Unió végrehajtó szerve.

Az európai alapok minisztériuma közleményben reagált a kialakult helyzetre, kiemelve, hogy szó sincs a helyreállítási terv részeként Romániának előirányzott források blokkolásáról, és jelenleg az Európai Bizottsággal az ilyenkor szokásos egyeztetés zajlik a kifizetési kérelem alapjául szolgáló 51 mérföldkő teljesítésével kapcsolatban.

Annak a tétje viszont hatalmas, hogy az egyeztetések során az Európai Bizottság szakemberei mennyiben találják kielégítőnek a kormány által bemutatott reformokat. Csak erre az évre Románia költségvetése 4,3 milliárd eurónyi, helyreállítási alapból származó forrás elköltésével számol, a minisztériumok által eddig aláírt finanszírozási szerződések ezt az összeget több milliárd euróval is meghaladják. A helyreállítási tervbe foglalt célkitűzések teljesítésének határideje 2026 augusztusa.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!