Főleg az állami alkalmazottak, az egészségügyben, oktatásban és közigazgatásban dolgozók fizetésének reálértéke sínylette meg az elmúlt időszak magas inflációját – derül ki abból az összevetésből, amely során a nettó fizetések növekedését a pénzromlás mértékéhez hasonlítottuk. Vannak ugyanakkor olyan ágazatok is, ahol még a magas pénzromlás ellenére is jó anyagi időszakon vannak túl az alkalmazottak, ebben pedig néhány kormányzati döntésnek is szerepe volt.
Több fontos adatot is közzétett a múlt héten az Országos Statisztikai Intézet. Szerdán megtudtuk, hogy az infláció az augusztusban mért 15,3%-ról szeptemberre 15,9%-ra gyorsult, míg egy szintén azon a napon közzétett adatsorból az is kiderült, hogy az augusztusban mért nettó átlagbér 12,8%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Egy egyszerű számítás alapján könnyű levonni a következtetést: hiába emelkednek kifejezetten dinamikusan az átlagbérek gyakorlatilag minden ágazatban,
a pénzromlás szintje olyan magas, hogy még a két számjegyű éves bérnövekedéseket is felzabálja.
Ugyan már a szeptemberi inflációs adatot is tudjuk, mivel a nettó és bruttó bérek változásáról csak augusztusi statisztikáink vannak, ezért a nyár utolsó hónapjára számítottuk ki, hogy a különböző ágazatok esetében mekkora volt a bérek emelkedése a nettó, tehát adózás utáni munkabérek esetén. Az éves növekedés mértékéből ezután kivontuk az inflációt, ami bár leegyszerűsített módszer, de jól megmutatja, hogy a bérek változása a gazdasági ágazatok jelentős részében nem volt akkora mértékű, hogy kivédje az árak emelkedésének negatív hatását.
Kétféle összehasonlítást mutatunk: az elsőben csak a gazdaság főbb ágazatait lehet áttekinteni. Ebből kiderül, hogy tavaly augusztushoz képest az idei nyolcadik hónap végére 12,79%-kal emelkedett a nettó átlagbér a gazdaság egészét tekintve. Nagy volt a bérek emelkedése a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (28,26%-os nettó béremelkedés), az ingatlankereskedelem (18,32%), a vendéglátóipar és hotelek (17,64%), a feldolgozóipar (17,44%) és az információs és kommunikációs (17,35%) ágazat területén. Míg nagy vonalakban az is kijelenthető, hogy a nettó béremelkedések legkevésbé a közszféra alkalmazottait érintették: sem a közigazgatásban (3,85%-os nettó béremelkedés), sem az egészségügyben (4,68%), sem az oktatásban (6,73%) dolgozók fizetése nem emelkedett számottevőbb mértékben.
Ha a béremelkedések mértékét összevetjük az augusztusi inflációs adatokkal, akkor éppen az utóbbi ágazatokban látszik nagyon látványosan, hogy az infláció miatt az átlagbérek reálértéke milyen jelentősen visszaesett. Az alábbi táblázatban is bemutatott számításaink szerint a reálbér a közigazgatás (-11,45%), az egészségügy (-10,62%), az oktatás (-8,57%), az előadói és kulturális (-8,50%), valamint a filmművészet, videógyártás, műsorszórási (-8,38%) területen dolgozók esetében csökkent legnagyobb mértékben. Ennek egyébként az a magyarázata, hogy ezeken a területeken az állam a munkaadó, az elmúlt időszakban pedig nem volt jelentősnek mondható béremelés ezekben a szakmákban, de egyébként is, a béremelések sokkal rugalmatlanabbul történnek itt, mint a magánszférában, ahol azért csak-csak próbálnak a munkaadók lépést tartani az árak emelkedésével.
Készítettünk egy még részletesebb összehasonlítást is, ami már nem csak a főbb ágazatok, hanem a konkrét alterületek esetén is mutatja a legfrissebb augusztusi átlagbérrel kapcsolatos adatokat, és azoknak az éves inflációhoz mért viszonyát. Itt különösen a mezőgazdasági ágazatban és az élelmiszeriparban dolgozók esetén lehet nagy reálbér-növekedéseket látni, előbbi esetben 19% körüli, utóbbinál 23% körüli a növekedés. A kirívó adatoknak persze van magyarázata: mindkét területen nyár elején 3000 lejes bruttó minimálbért vezettek be, emellett a mezőgazdasági ágazatban és az építkezési szektorban is mentesítették az alkalmazottakat a jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulék fizetése alól, az egészségügyi járulék szintjét pedig csökkentették.
A mezőgazdasági ágazat és az élelmiszeripar ugyanakkor összesen 250 ezer alkalmazottat foglalkoztat összesen, tehát a jelentős reálbér-emelkedés a körülbelül 5,2 millióra tehető alkalmazott szám mindössze kis részét érinti. A reálbér-csökkenés viszont az érintett alkalmazottak számát illetően sokkal szélesebb körben jelentkező jelenség – erre mutat rá a Curs De Guvernare szakpolitikai témákkal foglalkozó portál elemzése is. A legjobb példa utóbbira, hogy a kereskedelmi ágazatban alkalmazott körülbelül 820 ezer személy esetében viszont a bérnövekedés üteme nem tudta meghaladni az infláció szintjét.
Érdemes kritikusan nézni a számokat
A fenti táblázatokat böngészve valószínűleg sokan azt érezhetik, hogy a statisztikai intézet által közölt adatok eltúlzottan magas számokat mutatnak nemcsak az országos átlagbér, hanem az egyes területeken számolt átlagfizetések tekintetében is. Az észrevétel abból a szempontból jogos, hogy az átlagbéreket több tényező is torzítja: a nagyon magas fizetéssel rendelkezők például felfele javítják a statisztikákat, ahogy az is befolyásolja a számokat, hogy a statisztikusok nem veszik figyelembe a legkisebb vállalkozások alkalmazottainak (valószínűleg alacsony) fizetéseit, de például a fekete gazdaság szerepe éppen a másik irányba hathat ebben a tekintetben. A számok értelmezésénél emellett azt is fontos figyelembe venni, hogy egyes városokban, például Bukarestben vagy Kolozsváron egyes területeken az alkalmazottak sokkal jobban kereshetnek, mint a gazdaságilag elmaradottabb régióban vagy városokban.
Mindezek együttesen magyarázzák, hogy miközben a bruttó átlagbér Romániában 6420 lej volt 2022 első felében, a munkaerő felügyelet adatai szerint a romániai alkalmazottaknak mindössze 14,8%-a keres ennél jobban, a bruttó medián bér (az a fizetés, amelynél éppen annyian visznek haza kevesebbet, mint ahányan többet) pedig mindössze 3500 lej volt. A mi elemzésünkben is nagyon izgalmas lenne az átlagbérek mellett a sokkal többet eláruló medián bér statisztikákkal dolgozni, ilyen adatokat azonban ágazatokra lebontva a statisztikai intézet nem közöl.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!