Az oktatási intézményeken nem spórolnának, józanabb energiagazdálkodással viszont készülnek a télre az erdélyi városok

Bármennyire is léteznek kompenzációs mechanizmusok, egyértelmű, hogy az önkormányzatok számára is jelentős költséget jelentenek a mostani energiaárak – mondta el a Transtelexnek Korodi Attila. Csíkszereda polgármestere rámutatott, hogy az általa vezetett város még inkább megérzi a mostani árakat, hiszen a közintézményrendszeren és a sportinfrastruktúrán túl a megyeközpontban távhőszolgáltatási rendszer is működik, ami a legtöbb székelyföldi városban már alig van.

„Ilyen körülmények között is inkább úgy látjuk egyelőre, hogy nem megszorításokra kell koncentrálni, hanem sokkal inkább a józan energiahasználatra buzdítjuk az intézményeket” – mondta Korodi, aki szerint jelenleg nagyon nehéz precíz számot mondani arra, hogy mekkora költségvetési terhet jelentenek az önkormányzat számára a mostani energiaárak. Ennek az egyik oka, hogy a parlamentben éppen most tárgyalnak a villamosenergia és a földgáz árát plafonáló, illetve az ezeket az energiaszámlákat kompenzáló sürgősségi kormányrendeletről, a jogszabály végső formája pedig jelentősen befolyásolhatja a sportinfrastruktúrával és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos költségvetést. Korodi szerint a jogszabály végső formája után „vonalat kell húzni”, és pontosabb számításokat végezni.

„Egyáltalán nincs szándékunkban az oktatási rendszer esetében szigorításokat bevezetni, a sportinfrastruktúra esetén pedig bármilyen döntés csak azt követően születik meg, amikor letisztul ez a törvénycsomag, amely most éppen átkerül a képviselőházba”

– mondta, majd arra a felvetésünkre, hogy a csíkszeredai önkormányzat esetében előfordulhat-e bizonyos létesítmények bezárása a leghidegebb hónapokban, Korodi úgy válaszolt: a mostani szabályozások alapján a földgázzal kapcsolatos költségeknél tisztán látják a költségvetési elemeket, viszont a villamosenergia esetén még nem. A polgármester szerint a léptéket nem ismerve felelőtlenség lenne ezzel kapcsolatban kijelentéseket tenni, viszont arra rámutatott, hogy minden intézményvezetővel egyeztettek arról, hogy vizsgálják meg azokat a lehetőségeket, amelyek mellett az intézmények költséghatékonyabban tudnak működni.

Koroditól azt is megtudtuk, hogy a magas energiaárak miatt az általa vezetett önkormányzat még nem kényszerült az idei évre tervezett beruházásokra vagy fejlesztésekre szánt költségvetés csökkentésére, és nem is látja ennek a problémának a fennállását Csíkszereda esetében. „Hatalmas beruházási költségvetéssel rendelkezünk, és ezek a projektek jelenleg is aktívak, és tudjuk őket folytatni. A működési oldalon viszont a második félévben már azzal szembesültünk, hogy az intézményeinknél folyamatosan kellett költésgvetés-kiegészítésekről dönteni” – mondta Korodi, majd arra is rámutatott, hogy a város beruházásainak legtöbbje Európai Uniós vagy kormányzati társfinanszírozással működik, ezért ezeknek az életképessége jövőre még garantált.

Arra a felvetésünkre, hogy a magasabb energiaárak milyen önkormányzathoz tartozó szolgáltatások esetében eredményezhetnek díjemelést, Korodi arra mutatott rá, hogy az ivóvíz-szolgáltatás és a csatornahálózatot működtető társaságok az energiaár-kompenzációról szóló sürgősségi kormányrendeletbe nem kerültek bele, ez pedig nem csak Csíkszereda esetében, hanem országszerte díjnövekedésekkel járna. A parlamentben viszont úgy módosítanák a jogszabályt – Korodi szerint erről elvben már megállapodás is született –, hogy ezek a közműszolgáltatók is támogatott áron kaphassák az villamos energiát. Ez a módosítás azt eredményezné Csíkszereda polgármestere szerint, hogy nem kellene jelentős díjemelésekkel számolni.

Székelyudvarhelyen átcsoportosításokkal próbálják megoldani a gondokat

A megemelkedett energiaárak miatt Székelyudvarhelyen is átcsoportosításokat kell eszközölni annak érdekében, hogy az energiaszámlákat az iskolák, napközik és a kulturális intézmények és más alintézmények ki tudják fizetni – érkezett a válasz a Hargita megyei város polgármesteri hivatalától. Azt írták, hogy ez az átcsoportosítás csak úgy lehetséges, ha valahonnan „elvesznek akkora összeget, amekkorára szükség van”. Válaszukban arra is kitértek, hogy vannak esetek, ahol az elmaradások kifizetésére kértek pénzt az alintézmények, más esetekben pedig azért, mert kifizették a számlákat, de emiatt nem maradt másra pénzük.

„Az idei esztendőre minden, az önkormányzathoz tartozó intézmény a korábbi évekhez képest a legmagasabb költségvetést kapta, és ennek ellenére további kiegészítésekre van szükség, hiszen központi kiegészítés nem érkezett, illetve minden alintézmény csak az udvarhelyi önkormányzat fenntartásában működik, nem úgy, mint több más településen, ahol a megye is fenntartó. Egész Hargita megye 178 000 lejt kapott, ebből Székelyudvarhelyre 48 000 lej érkezett, amely összeg egy intézmény szükségletét sem fedezi” – válaszolták arra a kérdésünkre, hogy várhatóan mennyivel fog emelkedni a székelyudvarhelyi önkormányzatok fenntartása az emelkedő energiaárak miatt. A kért kiegészítések 95%-a egyébként a gázszámlák kifizetésére megy – derült még ki a válaszokból.

Jelenleg nincs szó arról, hogy takarékoskodás céljával Székelyudvarhelyen intézmények zárnának be,

és az önkormányzat sajtóirodája egyetlen olyan helyi fejlesztést vagy beruházást sem tudott megemlíteni, amelyet kénytelenek lennének a megnövekedett energiaköltségek miatt elhalasztani. Ami az energiaárak emelkedése miatti esetleges díjemelésekkel kapcsolatos kérdést illeti, azt a választ kaptuk, hogy a város idei esztendőre elfogadott költségvetése által szabályozott, a város által nyújtott szolgáltatások árát az önkormányzati testület tudná módosítani, de azokon a módosulásokon kívül, amelyeket törvény ír elő (például az adók infláció mértékével történő emelése), jelenleg nem tudnak beszámolni változásokról.

Ami a mostani energiaválság miatt tervezett beruházásokat illeti, Székelyudvarhely önkormányzatának fejlesztési igazgatósága a közvilágítás modernizálására állított össze pályázati dokumentációt, sikeresen pályázni viszont egyelőre nem sikerült, mert a pályázatot kiíró szaktárca kerete nagyon hamar kimerült, de továbbra is szándékukban áll forrást találni a fejlesztésre – tudtuk meg még Székelyudvarhely sajtószóvivőjétől.

Nagyváradon keresik a kihasználatlan termeket

„Jelenleg a hőenergia-díjak 40%-kal magasabbak a tavalyinál, a villamosenergia 20%-kal, a földgáz pedig 80%-kal kerül többe, mint az előző év azonos időszakában. A ráfordítások általános növekedését ugyanakkor nehéz pontosan megállapítani jelenleg, hiszen ez jelentős mértékben függ az elhasznált energiamennyiségtől, az új energiabeszállítók kiválasztásának aktuális szakaszától, valamint a kormányzati szinten kialakított kompenzációs intézkedésektől” – válaszolta megkeresésünkre Eduard Florea, Nagyvárad polgármesteri hivatalának gazdasági igazgatóságának vezetője.

A nagyváradi önkormányzatnál szeptember folyamán is számos olyan találkozó zajlott, amelyet az önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmények, illetve az energiaszerződésekért felelős személyek bevonásával szerveztek. Ezeknek a találkozóknak a célja az volt, hogy fogyasztás csökkentésére vonatkozó lehetséges intézkedésekről egyeztessenek – közölte Florea, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Nagyvárad esetében a korábbi években is voltak olyan jellegű törekvések, amelyek az energiaszámlákkal kapcsolatos ráfordítások csökkentését célozzák.

Florea itt több intézkedést is hosszan sorolt, például, hogy havonta elemzik a kiadásokat, hogy azonosítani tudják a kiugró értékeket, vagy azt is, hogy az önkormányzat annak érdekében, hogy olcsóbban jusson hozzá az energiához, az alárendeltségébe tartozó intézmények számára központosítva, tehát minél kevesebb szerződés révén, nagyobb mennyiségben igyekszik szerződést kötni a szükséges energiára.

Arra a kérdésünkre, hogy Nagyvárad önkormányzatának szintjén van-e olyan intézmény vagy szolgáltatás, amelynek a működését a mostani magas energiaárak miatt kénytelenek szüneteltetni, Florea azt válaszolta, hogy ilyen intézkedést „nem elemeznek a város szintjén”. Hozzátette ugyanakkor, hogy

ugyan intézmények leállítása nem jön szóba, az határozott céljuk, hogy a kihasználatlan, illetve a rezsicsökkentés érdekében „feladható” tereket azonosítsák, és ezeken spóroljanak.

Florea szerint jelenleg Nagyváradon egyetlen olyan helyi fejlesztés vagy beruházás sincs, amelyről a magas energiaárak miatt megnövekedett terhek miatt lennének kénytelenek lemondani, és az önkormányzat inkább előre menekül, olyan fenntartható projekteket valósítanának meg az elérhető finanszírozások függvényében, amelyek geotermikus víz kitermelését, fotovoltaikus parkok kialakítását és nZEB (nearly Zero-Energy Building, tehát közel nulla energiaigényű épület szerk. megj.) szabványú épületek építését jelentené.

Kolozsvár gondjairól nem sokat tudtunk meg, de az energiahatékonyságot célzó beruházások listája legalább hosszú

A kolozsvári önkormányzattól már jóval szűkszavúbb válaszok érkeztek a feltett kérdéseinkre. Az energiaköltségekre vonatkozó felvetésünkre csak annyit válaszoltak, hogy ezek a kiadások az energiaárakhoz képest proporcionálisan emelkednek, arra viszont már nem tértek ki az írásban küldött válaszukban, hogy milyen mértékű ez az emelkedés, ahogyan azt sem részletezték, hogy mely intézményeket érinti legsúlyosabb mértékben. Azt viszont

a kolozsvári önkormányzat részéről is kijelentették, hogy jelenleg sem intézmények, sem az önkormányzathoz köthető szolgáltatások szüneteltetése sincs tervben

azzal a céllal, hogy energiát spóroljanak. Az önkormányzathoz tartozó szolgáltatások árát és költségeit firtató felvetésünkre is inkább megúszós válasz érkezett, ezt írták: „az önkormányzat által kínált szolgáltatások esetében próbálunk továbbra is kedvező ár-értékarányt biztosítani”.

Sokkal részletesebb válaszokat kaptunk a kolozsvári önkormányzattól viszont azokra a kérdéseinkre, amelyek az energiahatékonyság növelésére vonatkozó beruházásokra vonatkoznak. Egyrészt több pilot projekt mellett (a tanintézmények termeiben lévő világítás modernizálása, a piaccsarnokok napelemekkel történő felszerelése, a középületek tartalék energiaforrásokkal való ellátása stb.) sok, már függőben lévő projektet is megemlítenek: 7 középületnek is zajlik jelenleg a napelemekkel való felszerelése, de többek között azt is megemlítik, hogy 15 utcában modernizálják a közvilágítást a norvég alapból származó finanszírozás révén.

A válaszukban azt is kiemelik, hogy az elmúlt három évben 22 kolozsvári utcában modernizálták a közvilágítást, több mint 100 gyalogátkelőhelyen létesítettek speciális megvilágítást, és teljes auditot is elvégeztek a kolozsvári közvilágítási rendszerre. Hogy ezek a projektek mekkora megtakarítást jelenthetnek Kolozsvár esetében, illetve milyen jelentőségük lehet a mostani magas energiaárak mellett, arról az önkormányzat sajtóirodájának válaszai alapján nem sokat tudtunk meg.

Az energiaráfordításokkal és lehetséges intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseinket számos erdélyi és partiumi önkormányzatnak elküldtük, több helyről későbbre ígértek választ. Amennyiben további válaszokat kapunk, arról természetesen újabb cikkben vagy cikkekben számolunk be.