Mit szólnak a minimálbér-emeléshez a már most túlélő üzemmódra kapcsolt vállalkozások?

A minimálbér emelésének témája szeptember elején kavart nagy port a kormánykoalícióban, amikor Marius Budăi munkaügyi miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett minisztérium a törvény által meghatározott legkisebb fizetés több mint 17%-os emelését javasolja januártól. A tárcavezető politikai alakulata, a Szociáldemokrata Párt (PSD) éppen múlt héten jelezte, hogy továbbra is kitartanak a bruttó 3000 lejes minimálbérrel kapcsolatos álláspontjuk mellett, miután a munkavállalók tisztességes megélhetésével kapcsolatos direktívát fogadtak el EU-s szinten. Székelyföldi vállalkozói szervezeteket kérdeztünk arról, hogy mi az álláspontjuk a legkisebb fizetés emelésével kapcsolatos tervekről, emellett arra is rákérdeztünk, hogy milyen hangulatot tapasztalnak a cégvezetők körében a mostani gazdasági kontextusban.

Mit szólnak a kisvállalkozások a bruttó 3000 lejes minimálbérhez?

„Azokat a vállalkozókat, akik jövőbe tekintően tervezik a tevékenységüket, ez a politikai szándék nem lepte meg, személyesen számomra sem okozott meglepetést. Az emelés mértékével azonban vannak fenntartásaim: a bruttó minimálbért szintjét egy lépésben 2550 lejről 3000 lejre emelni véleményem szerint olyan erőltetett intézkedés, amely nem segíti a gazdaság fejlődését” – mondta el megkeresésünkre Márk-Csucsi Róbert, a Csíkszeredai Vállalkozók Szövetségének (CSVE) elnöke. Az érdekvédelmi szervezet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a vállalkozókat érintő egyik legnagyobb terhet a bérekre kivetett járulékok és adók teszik ki, így ha a kormány valóban ilyen mértékű minimálbér-emelés mellett döntene, akkor ezeknek a terheknek a csökkentésével „kompenzálhatná” a vállalkozókat.

„Ahogy azt az elmúlt másfél-két évben is igen gyakran láthattuk a meghozott gazdaságpolitikai döntések esetében, most is egyértelműnek tartom, hogy a minimálbér-emeléssel kapcsolatos javaslat mögött sincs és nagy valószínűséggel nem is lesz hatástanulmány” – hívta fel a figyelmet Márk-Csucsi Róbert, aki szerint ez azért is gond, mert Romániában 1,5 millió minimálbéren fizetett alkalmazottat tartanak nyilván, tehát sem az érintett munkavállalók, sem a vállalkozók száma nem elhanyagolható. A CSVE elnöke emellett azt is kifejtette, hogy az intézkedéssel a kormány vélhetően nem a munkavállalók helyzetének javítására törekszik elsősorban, hanem sokkal fontosabb szempont, hogy a béremelések következtében emelkedő adóbefizetésekkel foltozni tudják a költségvetési hiányt.

Ennek ellenére úgy látja, hogy bár sokaknak jelent plusz költséget, a vállalkozók életét nem elsősorban a minimálbér körüli patália fogja meghatározni a következő években, hanem sokkal inkább a munkaerő kérdése. „Vannak bizonyos ágazatok, amelyekben rendkívül nehezen lehet embereket toborozni. Ezekben a szektorokban nyilván egyáltalán nem a minimálbér szintje körüli munkabérekről beszélünk már, hanem piaci körülmények között kell tisztességes fizetést ajánlani. A minimálbér körüli vita így csak eltereli a figyelmet az igazán lényeges problémákról, például a munkára kivetett adók magas szintjéről” – hívta fel a figyelmet a CSVE elnöke.

A minimálbér emelése kapcsán gyakran hangoztatják szakértők, hogy az intézkedés elsősorban a kifejezetten kisebb méretű vállalkozásokat érinti negatívan, ezért a Székelyudvarhelyi Magánvállalkozók Szövetségének (SZMVSZ) álláspontját is kikértük a kérdésben. „Értelemszerűen azokat a cégeinket, ahol nagyobbak a bérek, a tervezett intézkedés közvetlenül nem érinti, azonban nagyon kevés ilyen vállalat van” – mutatott rá az SZMVSZ elnöke, Jakab Áron Csaba, aki a vállalkozói szervezeten belül elvégzett gyors közvéleménykutatásra alapozva válaszolt kérdéseinkre.

„Évek óta azt halljuk, hogy a politikai szféra tisztában van azzal a helyzettel például, hogy a magánszférában a munkavállalók harmada minimálbéren van alkalmazva. Azt a kérdést ugyanakkor a politikai szféra szintjén senki nem kezeli kellő komolyság és szakszerűség mellett, hogy miért van ez így” – hívta fel a figyelmet Jakab, aki válaszában erősen kritizálta a romániai gazdaságpolitika szakmai színvonalát.

Az SZMVSZ elnöke szerint az nem kérdés, hogy általánosságban alacsonyak a fizetések, és fontos foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy miként lehetnének nagyobbak. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy véleményük szerint a belengetett lépésekből az az egyetlen következtetés vonható le, hogy a cél most sem elsősorban az életszínvonal emelkedése és a gazdaság fenntartható fejlődési pályára való állítása, hanem egyszerűen a plusz adóbevételek utáni „éhség”.

„Valószínűnek tartjuk, hogy a beharangozott minimálbér-emelés az államháztartás plusz bevételi oldalának növelését célozza, és ez illeszkedik is egyébként az állam utóbbi időben foganatosított olyan intézkedései sorába, amelyek hangsúlyosan a saját bevételek növeléséről szóltak, és kevésbé a fenntartható fejlődésről” – tette hozzá.

Jakab arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizálás és a technológiai fejlesztések terén Románia gazdasága jelentős elmaradással küzd, és ez a probléma a kevésbé fejlett megyék és kisebb települések esetén hatványozottan jelentkezik. A helyi termelő cégek, a kézi munkaerőt nagy számban foglalkoztató vállalkozások számára a humánerőforrással kapcsolatos kiadások finanszírozása és a versenyképesség fenntartása hatalmas terhet jelent, mert a Romániára jellemző kaotikus törvénykezési környezetben és a jelenleg tapasztalható energiaválság közepette nem tudják a termékeik vagy szolgáltatásaik költségét megfelelően kiszámítani. Az is plusz nehezítő tényező az SZMVSZ elnöke szerint ebben a tekintetben, hogy a munkaerő részéről is nagy a nyomás a fizetésekkel kapcsolatos elvárások miatt.

„Sok esetben már most is olyan magasak az előállítási költségek, hogy szinte kizárólag a belső piacon tudnak a cégeink értékesíteni, ahol viszont egyre gyengébb a vásárlóerő. Az a vásárlóerő, amely igen gyakran a kisebb költségekkel előállított, például keleti termékeket vásárolja, ezzel tovább gyengítve a hazai gazdaságot” – mutatott rá Jakab.

Az SZMVSZ elnöke mindezek alapján azt a következtetést vonja le, hogy a törvény által megszabott legkisebb fizetés emelése esetén egyre több munkavállaló „kerül minimálbérre”. Azoknál a cégeknél pedig, ahol a minimálbér emelésével kapcsolatos intézkedés plusz kiadást jelent, ott ezeket a plusz költségeket a vállalkozók kénytelenek lesznek beépíteni a termékek és szolgáltatások árába, akiknek ez nem megy, azok viszont jó eséllyel bezárnak vagy felfüggesztik a tevékenységüket. Jakab szerint ugyanakkor az utóbbi is nagyon sok gazdasági szereplő számára egyet jelent a vállalkozás végével, hiszen egy ilyen döntés esetén az adott cég kiesik a piacról, a termékét vagy szolgáltatását pedig kiváltja valami más. „Mi a jelenlegi helyzetben azt javasoljuk a cégeinknek, hogy még profit nélkül dolgozva is maradjanak a piacon addig, amíg valamilyen gazdasági mechanizmus el nem kezd működni” – mutatott rá Jakab.

Bizonytalanság, kivárás és félelem is tapasztalható a székelyföldi vállalkozásoknál

„Székelyföldön egyfajta megtorpanás tapasztalható a vállalkozók körében, a hangulatot a bizonytalanság, a kivárás, és bizonyos tekintetben a félelem is jellemzi a következő időszakkal kapcsolatban” – mondta Márk-Csucsi Róbert, aki szerint sejthető, hogy a gazdasági helyzet rövid távon nem fog stabilizálódni. „A vállalkozókkal a kapcsolatot napi szinten tartva azt érzem, hogy ez a hangulat a mindennapi döntéseket is befolyásolja, és nem a fejlődés és a fejlesztések irányába mozgat bennünket, hanem a túlélés vált a legfontosabb szemponttá” – fejtette ki.

A megtorpanással kapcsolatos kérdésünkre Márk-Csucsi Róbert elmondta, hogy azt több tényező együttesen okozza. Egyrészt, a munkaerőpiacon tapasztalható és az energiaárakkal kapcsolatos kihívások mellett az építőipari ágazatban is rendkívül nagy árrobbanást tapasztalhattunk meg az elmúlt időszakban, de emellett az egekben lévő nyersanyagáraknak is szerepe van abban szerinte, hogy rendszerszinten érezhető, hogy a vállalkozások visszafogták a gazdasági tevékenységüket: a meglévő projekteket befejezik, de újakat már vagy nem kezdenek el, vagy karcsúsítják az azokra szánt költségvetést. „Ehhez a megtorpanáshoz a fogyasztás csökkenése is hozzájárul, már fél éve tapasztalni lehet bizonyos ágazatokban, hogy a mostani gazdasági környezetben egyes termékekre vagy szolgáltatásokra szépen lassan egyre alacsonyabb kereslet mutatkozik” – tette hozzá a CSVE elnöke.

„A kis- és középvállalkozások a jelenlegi helyzetben tulajdonképpen nem tudnak mást csinálni, minthogy megpróbálják karbantartani a csónakot, és a kormányt jó erősen kézben tartva igyekeznek úgy haladni a hullámok között, hogy majd el tudják mondani magukról, ezt az időszakos hullámverést is túléltük” – mondta Márk-Csucsi Róbert.