Hova kerülne Románia az európai rangsorban, ha 3000 lejre nőne a bruttó minimálbér?

A konkrét javaslattal Marius Budăi, a Szociáldemokrata Párt (PSD) munkaügyi minisztere állt elő, aki a béremelések mellett arról is beszélt, hogy az általa vezette szaktárca indítványozni fogja a nyugdíjak emelését is: a garantált minimálnyugdíj összegét a jelenlegi havi 1000 lejről 1100 lejre emelnék, míg a nyugdíjak kiszámításánál fontos nyugdíjpont összegét 1586 lejről 1745 lejre növelnék.

A javaslat konfliktust idézett elő a kormánykoalícióban

Az egyelőre kérdéses, hogy ilyen mértékű minimálbéremelésre és nyugdíjemelésre a mostani gazdasági helyzetben lesz-e költségvetési mozgástér és politikai hajlandóság. A kormánykoalíciót adó két nagyobbik politikai alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai között inkább csak feszültségeket idézett elő Budăi bejelentése.

A liberálisok azt nehezményezték, hogy sem a minimálbér, sem a nyugdíjpont emeléséről nem folytak egyeztetések a koalícióban. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök szerint a kérdésben az érintettek érdekvédelmi képviselőivel való egyeztetések és az adott gazdasági lehetőségek alapján fognak dönteni, és élesebb hangnemre váltva azt is kijelentette, hogy „nagy különbség van a szavak és a tettek között”, és felelős viselkedésre is intett, mert szerinte „a populizmusnak ma már nincs keresnivalója az ország polgáraival való kommunikációban”.

Marius Budăi munkaügyi miniszter a feszültséget keltő javaslatát azzal védte, hogy az véleménye szerint megalapozott számítások alapján született, és jó kiindulási alapot jelent a minimálbér- és nyugdíjemelésekről szóló tárgyalások során. Nem meglepő módon Adrian Câciu PSD-s pénzügyminiszter is párttársa mellett szállt be a vitába, amikor múlt héten kijelentette, az emelésekre van költségvetési mozgástér, emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy több társadalmi kategóriát is kompenzálni kellene amiatt, mert a magas infláció jelentősen visszavette a vásárlóerejét. A pénzügyminiszter ugyanakkor már nem volt hajlandó konkrét számokról beszélni sem a minimálbér, sem a nyugdíjak várható emeléséről, és arra is rámutatott, hogy hagyományosan az őszi időszakban kerül sor azokra a tárgyalásokra, amelyek alapján döntenek ezekben a kérdésekben.

Miért olyan nehéz döntés a minimálbér-emelés?

Egyrészt azért, mert a minimálbér szintjét ugyan a kormány határozza meg, de az emelés mértékét javarészt a vállalkozói szférának kell kigazdálkodnia. Ez azért van így, mert Romániában a körülbelül 1,5 millióra tehető minimálbért kereső alkalmazottak nagyobb része a magánszférában dolgozik, így a minimálbér-emelés az állam számára pozitív végösszegű játék, hiszen a magasabb minimálbér miatt nagyobb adóbevételekhez jut, míg a vállalkozói szféra számára komoly többletterheket jelent. Itt nyilván főként azoknak a cégeknek a helyzete miatt kell aggódni, amelyek eddig is alig tudták kigazdálkodni az alkalmazottaknak még a törvény által meghatározott legalacsonyabb fizetését is, illetve azokért a kiszolgáltatott munkavállalókért, akik egy túl magas minimálbér-emelés esetén akár az állásukat is elveszíthetik. A kormánynak ezt is mérlegelnie kell a társadalmi partnerekkel való tárgyalások során.

A másik oldala a történetnek viszont az, hogy az infláció régen nem látott magasságban van, a legfrissebb havi jelentések szerint közel 15%-os, a drágulások az alacsony jövedelműek havi bevásárlási kosarában pedig akár még ennél is nagyobbnak érződhetnek. Az sem mellékes, hogy az egymásra tevődő válsághelyzetek ellenére a munkaerőpiac továbbra is feszített: a munkanélküliség viszonylag alacsony, inkább a munkaadók panaszkodnak amiatt, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt, ami részben abban is tetten érhető, hogy a bruttó átlagbérnek a növekedését csak ebben az évben 10,4%-ra várja az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) augusztusban közzétett jelentésében, míg a növekedést 2023-ra is 10% felettire prognosztizálják.

Az sem véletlen, hogy a minimálbér változtatásával kapcsolatos javaslattal gyakorlatilag párhuzamosan a minimálnyugdíj és a nyugdíjpont emelésére is konkrét elképzelésről beszélt a munkaügyi miniszter. A fent felvázolt problematikához ugyanis szorosan kapcsolódik a nyugdíjemelés kérdése is, hiszen az áremelkedéssel szemben az idősek is nagymértékben kiszolgáltatottak, emellett jelentősebb nyugdíjemelést nehéz elképzelni anélkül, hogy az állam valamekkora mértékben ne növelje az aktív lakosság nyugdíjhozzájárulásainak mértékét, ennek az egyik legjobb módja pedig éppen a minimálbér emelése. Ha emelkedik a minimálbér, akkor körülbelül 1,5 millió munkavállaló nyugdíjhozzájárulása is növekedni fog, ami teljes mértékben messze nem, de részben fedezheti a nyugdíj-emelésekkel kapcsolatos, 11 milliárd lejesre becsült állami pluszkiadásokat.

Hol tart most Románia a minimálbérrel, és hová juthat az európai rangsorban?

Erre a kérdésre azért sem egyszerű válaszolni, mert nem minden országban határoznak meg minimálbért, az összehasonlítást viszont elsősorban az teszi nehézzé, hogy a különböző országokban eltérő a munkára kivetett adók mértéke. Románia bruttó minimálbér szerinti helyezése emiatt kissé félrevezető lehet.

Az Eurostat friss, idén júliusra vonatkozó adatai szerint az Európai Uniós tagállamok közül Bulgáriában volt a legalacsonyabb a bruttó havi minimálbér, amely az akkori árfolyamon számolva 363 eurós szinten állt. Az EU-s minimálbér-rangsorban a bolgárok leszakadása még úgy is jelentős, hogy a déli szomszédunknál volt az egyik legmagasabb a növekedés üteme az elmúlt években, 2021 azonos hónapjához képest közel 10%-ot nőtt a bruttó minimálbér, tavaly még 332 euró volt, 2020-ban pedig havi 312 euró.

A rangsorban az utolsó előtti helyen Lettország van, ahol kereken 500 euró volt a bruttó minimálbér szintje júliusban, a harmadik legrosszabb pozícióban pedig Magyarország foglal helyet 503 eurós bruttó minimálbérrel.

Ami számunkra igazán érdekes, hogy Magyarország fölött közvetlenül Románia foglal helyet 515 eurós bruttó minimálbérrel, igaz, a rangsor változna akkor, ha nem a bruttó, hanem a nettó bérekről közölt volna statisztikákat az Eurostat. Ez azzal magyarázható, hogy Romániában magasak a munkára kivetett adók, a 2550 lejes bruttó minimálbérből egy alkalmazott (nettó) 1524 lejt kap kézbe. A munkára kivetett adó körülbelül a bruttó jövedelem 41%-ára rúg nálunk, miközben Magyarországon egy 2019-es KPMG-jelentés szerint 33,5% ugyanez az arány. A munka adóztatására vonatkozó eltérésekről itt írtunk részletesebb cikket.

Ami a nálunk jobban álló országokat illeti, Románia fölött közvetlenül Horvátország és Lengyelország áll, 622, illetve 641 eurós havi bruttó minimálbérrel. Ami pedig a legnagyobb bruttó minimálbérrel rendelkező országokat illeti, Luxemburg (2313 euró), Belgium (1842 euró), Írország (1774 euró), Hollandia (1756 euró), és Németország (1744 euró) áll az alábbi ranglista elején.

Ha januártól valóban bruttó 3000 lejre emelnék Romániában a minimálbért, akkor az elmúlt három hónap átlagos lej-euró árfolyamával számolva a minimálbér euróban átszámított szintje 613 euró lenne. Ugyan Románia ezzel az emeléssel egyetlen országot sem tudna megelőzni a fenti ranglistán, a felzárkózása viszont jelentős lenne az olyan régiós országokhoz képest, mint Horvátország, Lengyelország, Szlovákia vagy Csehország. Az alábbi ábrán is bemutatott változásokat viszont érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, hiszen Románia mellett jó eséllyel a többi EU-s tagállamban is sor kerülhet hasonló intézkedésekre.