Rábólintott az Európai Bizottság, hogy a kormány támogassa a nagy energiafogyasztó vállalatokat

2022. szeptember 13. – 08:20

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Románia 2030-ig másfél milliárd euróval támogassa azokat a nagy energiaigényű ipari fogyasztókat, amelyeknek a működését a magas energiaárak mellett az üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett „klímaadó” is veszélyezteti – közölte hétfőn Virgil Popescu energiaügyi miniszter.

Az MTI szerint a tárcavezető közölte, Románia a karbonkvóták 75 százalékát fogja megtéríteni az úgynevezett „kibocsátásáthelyezés” által fenyegetett cégeknek az energiaügyi minisztérium költségvetéséből. Az Európai Unióban bevezetett kifejezés azokra a nagy energiafogyasztókra utal, amelyeket a tulajdonosok várhatóan inkább áttelepítenek – szén-dioxid-kibocsátási korlátozások nélküli – „szabályozatlan” országokba, hogy kikerüljék a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) alkalmazásával járó többletterheket.

A miniszter Facebook-bejegyzésében felidézte: Románia 2019-ben 399 millió lej, 2020-ban pedig 637 millió lejes támogatást biztosított 34 kibocsátásáthelyezés által fenyegetett ipari fogyasztónak a karbonkvóták költségeinek részleges átvállalásával.

Már több ízben, legutóbb éppen pénteken Bukarestben rendeztek tüntetést a munkahelyek védelmében a nagy energiaigényű iparvállalatok szakszervezetei, miután – a magas energiaköltségek miatt – több helyen is leállt a termelés, az alkalmazottakat kényszerszabadságra küldték. A szakszervezetek azt követelik, hogy a kormány korlátozza a villamos energia és a gáz árát.

A kormány ugyanakkor csak a lakossági fogyasztók, a közintézmények és kisvállalkozások energiaszámláira szabott meg jövő szeptemberig árplafont. A nagy energiafogyasztók esetében eddig arra hivatkozott, hogy az állami segélyezés sértené a piaci szabályokat, és csak akkor avatkozhat be árkorlátozással a munkahelyek védelmében, ha ehhez megszerzi az Európai Bizottság jóváhagyását.

A kormány brüsszeli beadványában rámutatott: Romániában a nagy energiaigényű iparágak termelik a GDP 6 százalékát, és mintegy 100 millió eurónyi adót fizetnek be a költségvetésbe, ezeknek a vállalatoknak a harmadik országokba költöztetése pedig 200 ezer munkahely (közvetlen, vagy közvetett) elvesztését eredményezné. A memorandum szerint az energiaügyi minisztériumnak 2021-ben csaknem félmilliárd euró bevétele származott a leállított szennyező berendezések karbonkvótáinak értékesítéséből.