Pánikvásárlás tört ki a tűzifapiacon az energiaszektor körüli bizonytalanságok miatt

2022. augusztus 25. – 17:21

frissítve

Pánikvásárlás tört ki a tűzifapiacon az energiaszektor körüli bizonytalanságok miatt
Fotó: Sean Gallup / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Tűzifa-pánikvásárlásba kezdett a lakosság, aki megengedheti magának, most 2-3 téli szezonra is előre bespájzol, hiszen a bükk, tölgy, de még a fenyő ára is a megszokottnál sokkal gyorsabban növekedett az utóbbi egy évben. A kereskedő szerint a háború csak közvetetten okozta a drágulást, a piac nagyon ingatag, ebben pedig igenis nagy szerepe van az energiaszektor körüli bizonytalanságoknak, félelmeknek.

Talán a nyár jelmondatának nevezhetjük azt, hogy „nehéz tél vár ránk”. Az ukrán-orosz háborús konfliktus kapcsán több európai és hazai politikus is vészjóslóan beszélt arról, hogy szigorú megszorításokra lesz szükség, mivel az orosz energiaforrásokra több európai ország, például Németország és Magyarország is igen nagy mértékben támaszkodott. Románia nem állt ennyire közvetlen kereskedelmi kapcsolatban Oroszországgal, ám a piac erősen függ ezektől a gazdaságoktól, így nem kizárt, hogy mi is érezni fogjuk a hatását a németországi megszorító intézkedéseinek, amelyek nemrég léptek érvénybe.

Magyarországról is érkeznek hírek „energia-vészhelyzeti” intézkedésekről, nemrég egy rendelet borzolta a kedélyeket, amely védett területeken is megkönnyíti az erdőkitermelést, gyakorlatilag lehetőséget teremtve arra, hogy tarvágásokat végezzenek. Az intézkedés mögött az áll, hogy a szűkös földgázellátás mellett a magyar rezsicsökkentés-csökkentés miatt is sok háztartás próbál áttérni a gázról a tűzifával való fűtésre. Óriási lett a kereslet, amit a magyar piac egész egyszerűen nem bír lefedni.

Románia egyelőre könnyebb helyzetben van a szomszédos országnál, sokkal kisebb a kitettsége mind a földgáz, mind a tűzifa ellátás szempontjából, persze ez nem jelenti, hogy energetikailag függetlenek lennénk. Nemrég bővebben írtunk arról a paradox helyzetről, hogy míg a kormányzat elsősorban a lakosságot tartja „a legjobban védett felhasználói-kategóriának”, az orosz földgázforrások hiánya nálunk is érinti az ipari vállalatokat, ezek kapacitásának a visszaesése pedig több szempontból is visszahat a lakosságra: csökkenni fog az alkalmazottak száma, visszaesnek az adóbevételek, növekedni fognak az árak, és potenciálisan hiány léphet fel bizonyos termékek esetében.

A marosvásárhelyi Azomureș helyzete egy nagyon jó példa erre. Az üzemben hónapokkal ezelőtt leállt a termelés a magas gázárak miatt, miközben a vegyipari vállalat a város egyik legnagyobb munkaadója. Ez azt jelenti, hogy Marosvásárhely, illetve nem mellékesen Románia gazdasága máris kénytelen elviselni a földgázhiány és a magas gázárak negatív hatásait. Emellett az elmúlt napokban a sajtóban felröppentek a hírek arról, hogy a kormányzat már nem tudja sokáig húzni az árkompenzációs intézkedések fedezését, ám Virgil Popescu energiaügyi miniszter szerdán leszögezte: jövő márciusig biztosan fizetnek.

Mindeközben nálunk is hatalmas a kereslet a tűzifára

Romániában alapvetően nincs annyira fejlett gázhálózati infrastruktúra, mint a tőlünk nyugatabbra eső államokban, a vidéken élő lakosság jelentős része még mindig fával fűti otthonát (ha nem vesszük figyelembe a tömbházban élőket). Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter még 2022 elején beszélt arról, hogy az országban körülbelül 3,5 millió háztartásban van fás kályha. A téma annak apropóján merült fel akkor, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) egyik alpontjában egy országos stratégia kidolgozását is betűzték a biomassza és az alternatív fűtési rendszerek népszerűsítése érdekében, hogy „leszoktassák” a lakosságot a hagyományos, tűzifás fűtésről.

Több alanytól is próbáltunk választ találni arra, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette az emberek mégis mennyire részesítik előnyben a fás tüzelést a gázzal szemben. Mindannyian azt mondták, hogy szerintük nem lehet beszélni a „tűzifára való visszatérésről”, hisz a lakóházak többségében eleve hibrid rendszerek vannak beépítve, azaz, mondjuk nappal fával tüzelnek, éjszaka pedig a gázkazán működik.

„Időközben hatalmasat nőtt az igény a tűzifára, az emberek pánikszerűen kezdtek el vásárolni, megvannak ijedve a háború miatt. Akinek eddig elég volt három öl fa egy télre, most több téli szezonra is elegendő mennyiséget, akár 10-12 öl fát is vásárolt tőlünk. Ugyanazt csinálják, mint az olajjal. (...) Sok munkánk van, alig bírjuk. A klienseknek heteket, sőt hónapokat kell várniuk, míg házhoz tudjuk szállítani a tűzifát. Jelenleg is egy 200-as listánk van” – avat be a részletekbe Gajtán Gábor, Madéfalván tevékenykedő kereskedő, aki öt éve kimondottan csak a tűzifa kitermelésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik. Elmondása szerint 1700 háztartást látnak el fával Csíkszereda környékén.

A kereskedő átlag 70%-os drágulásról beszélt és szerinte ez az arány az ország más régióira is igaz. Sőt, amellett érvelt, hogy az üzemanyagok drágulása miatt sokkal jobban megérzik az árak növekedését azokon a vidékeken, ahol nincsen jelentős fakitermelés (például Dobrudzsában vagy Bukarest környékén) és távolabbról kell beszállítani a fát.

A jelenség ok-okozati összefüggéseihez tartozik tehát,

  • hogy hatalmas lett a kereslet, amit nagyon nehéz kielégíteni, hiszen 3-4 éve jókora széldöntés is volt a környéken (az ő esetükben Székelyvarság, Balánbánya közelében). Mivel be kell tartani a 10 éves ütemtervet, ezért most az történik, hogy a közbirtokosságok erdeiből nem tudnak elegendő fát kitermelni (rengeteg fa eldőlt a nagy viharok következtében), ezért sokszor Vranceából is kell pótolniuk a készletet, ami értelemszerűen tovább pumpálja az árakat.
  • ugyanakkor, csak a kereslet-kínálat egyensúly megingása nem okozna ekkora mértékű árnövekedést. Ő úgy tartja, hogy az árak alakulását elsősorban azok az óriáscégek okozták (mint pl. az osztrák Kronospan), akik gyakorlatilag a romániai fakitermelés teljes piacát leuralják. Szerinte ezek a multinacionális óriások kihasználják a mostani, bizonytalan piaci hangulatot, és direkt spekulálnak úgy az árakkal, hogy monopol helyzetet teremtsenek maguknak. „Én inkább ezzel magyaráznám a drágulást nálunk, a háborúnak esetleg annyiban van köze, hogy a vásárlók félnek a további árnövekedésektől” – fejtette ki a kereskedő.

„Gyakorlatilag az történt, hogy egymással nagyon komoly licitálási harcba kezdtek a fáért. Na de a mohóságnak meglett a böjtje: mostanra már annyira feltolták például az MDF lapok árát, hogy már senki nem bírja megvásárolni, így például a brassói lerakat is teljesen »be van dugulva«, nincs ahová tegyék a termékeket. Emiatt most egy kicsit visszaestek az árak is, de ez még nem érezhető, hisz a magánszféra most nagyon ki van fogyva a hatalmas kereslet miatt” – mutatott rá Gajtán.

Egy öl jó minőségű bükk házhoz szállítva: 1700 lej

A kereskedőt természetesen az árakról is kérdeztük. Ő mondta, hogy Csíkszereda környékén jelenleg az első osztályú, 1 öl (1 méter magas, 1 méter széles és 4 méter hosszú rakás) bükk házhoz szállítva 1700 lejbe kerül, míg tavaly ilyenkor legfeljebb 1000 lej volt. Ugyanilyen mértékegység szerint a rönkök esetében is jelentős a változás: 270 lejről 550-re emelkedett a tarifa, míg a fenyő esetében tavaly 600 lejt kértek egy ölért, most ez 1100 lejbe kerül.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagosnak számító háznak a csíki tél átvészeléséhez körülbelül 3 öl fa szükséges, akkor a téli tűzifa beszerzése valóban komoly gondot okozhat az alacsony jövedelműeknek. A kereskedő ugyanakkor rámutatott: rengeteg tényező befolyásolhatja, hogy mennyi fára van szükség, ha valakinek energiatakarékos rendszere van, akkor 2 öl fával is átvészelheti a telet. Az sem mellékes itt, hogy egy korszerű rendszer kialakítása csak nagyobb ráfordítással megvalósítható.

Van, ahol az önkormányzat adja a lakosoknak a fát, így elkerülik a piac „kirohanásait”

A Kovászna megyei Kommandó község hagyományosan egy nagyon gazdag fakitermelő vidék kellős közepén található, ám lakosai többségében olyan nyugdíjasok, akik nagyon kevés pénzből élnek hónapról hónapra. A település alpolgármestere, Opra Béni János magyarázta el, hogy a község milyen módon kerüli ki a piaci túlkapásokat és biztosít a lakosságnak tűzifát, hogy a hosszú telet jóval kevesebb kiadással, könnyedén átvészelhessék, tekintve, hogy a településen a hegyi klíma miatt a téli időszak akár 5 hónapon keresztül is eltarthat.

Az alpolgármester elmondta, a település csaknem 1700 erdőterülettel rendelkezik, ebből minden évben, a kiszabott kvóták alapján biztosították a lakosságnak a tűzifát, hogy ne kelljen a piacról, kereskedőktől megvásárolniuk. Minden lakos novembertől legfennebb január elsejéig adhat le igénylést az intézménynél, és a jelentkezők számától függően osszák szét a tűzifát, ami a következő téli szezon kvótájába belefér. Mivel nagy volt a kereslet, ezért három éve létrehoztak egy együttműködést a kommandói állami erdészettel, így gyakorlatilag két intézményen keresztül szolgáltatták a tűzifát a lakosoknak, remélve azt, hogy ezzel a módszerrel az összes igénylésnek eleget tudnak tenni. A probléma ugyanis onnan eredt, hogy a kommandói erdőterületeken nagyon kevés a bükkfa, de így próbálták megoldani, hogy minél több kemény, magas fűtőértékű tűzifát tudjanak biztosítani.

„Az árakat az állami erdészet ajánlataihoz igazítottuk, ugye, ők eleve alacsony áron, a minisztérium által leszögezett szinten értékesítenek. Mi is ehhez igazítottuk, hogy ne legyen különbség a két intézmény ajánlata között, és minden lakos azonos áron jusson fához” – mondta az alpolgármester.

Opra azonban hozzátette, a kezdeményezés nem lett hosszú életű, hiszen az erdészet már a következő évben nem tett eleget az igényléseknek, így többen fa nélkül maradtak. „Nem a kommandóiak voltak számukra a prioritás” – magyarázta röviden, mikor ennek okára rákérdeztünk.

„Idén is sajnos úgy oldottuk meg, hogy ami készletünk volt, azt elosztottuk mindenki között és csak annyit adhattunk, amennyi belefér a kvótába. Jelenleg csak 5 méter bükk jutott minden igénylőnek, fenyőből persze annyit tudunk adni, amennyit akarnak. Ha valakinek több kemény tűzifa kell, azt már a piacról kell megvenniük” – jelezte az alpolgármester.

Idén a kommandói polgármesteri hivatal egy köbméter bükkfát 231 lejért értékesített, a fenyőfát pedig 120 lejért. „Mivel nem kereskedelmi egység vagyunk, ezért a profitunk egészen minimális. A kitermelés árát viszont mi is el kell kérjük” – magyarázta megkeresésünkre az alpolgármester.