Június 19-ig minden romániai munkavállaló csak azért dolgozott, hogy kifizethesse az állam felé való adókötelezettségét
2022. július 19. – 18:04
Június közepéig mindenki az államnak dolgozott, sőt, jövőre is 170 napig az állam napszámosai leszünk. Egy friss kutatás azt mutatja meg, Európa melyik országában kell a legtöbb adót fizetni, de azt is, hogy ez hány napi munkát jelent. Alig egy hónapja kezdtünk el nettó értelemben keresni, az év felét csak az adók és járulékok kifizetése miatt gürcöltük végig.
A romániai alkalmazottaknak pontosan június 19-ig kellett dolgozniuk azért, hogy kifizethessék adóikat az állam felé, és csak ezt követően kezdtek el saját maguknak dolgozni – derül ki a Molinari Gazdasági Intézet számításaiból, amelyeket az Economedia ismertetett. Ennek oka, hogy az adóterhek súlyosan nehezednek a vállunkra: 100 lejből csak 53,68 lej marad a zsebünkben az adók kifizetése után.
Az adott ország adórendszerét jellemző egyik rendhagyó mutatószám az úgynevezett adószabadság napja, ami azt a napot jelöli, amikortól a munkavállalók már saját maguknak, és nem az államnak keresik a pénzt. Minél korábbra esik ez a nap, annál kisebb az adóterhelés. A mutatószám kiszámítása során nem csak a bruttó bérre rakódó terheket veszik figyelembe, hanem a fogyasztás megadóztatását, tehát az áfát is.
Június 19-e tehát az adószabadság napja a román munkavállalók számára. A romániai alkalmazottak csak azért, hogy befizethessék az államnak a különböző adókat, amely a jövedelmük 46,32%-át teszi ki, az adott év június 19-ig dolgoznak. Csak ezután dolgoznak saját maguknak, és szabadulnak meg az államnak fizetendő adóterhektől. Az elmúlt négy évben a romániai adómentes nap állandóan június 19-én volt, ami azt jelenti, hogy nem csökkentek a munkavállalókat érintő terhek. Ezzel a dátummal az EU-ban a 19. helyen állunk az adószabadság rangsorában, ami nem változott a tavalyi évhez képest.
A legjobban az adóparadicsomnak számító Ciprus és Málta állnak: egyikük esetében április 15-én, másikuknál április 26-án van az adószabadság napja, majd Írország és az Egyesült Királyság (amely kilépett az EU-ból, de még mindig szerepel a rangsorban) következik május 14-én, aztán Bulgária, Litvánia, Észtország és Dánia május 24-én, 29-én, 30-án és 31-én. Ausztria, Franciaország, Belgium és Németország esetében még a romániai dátumnál is későbbi időpontban mondhatják a munkavállalók, hogy megszabadultak az adóterheiktől: ezekben az országokban július 18-án, 17-én, 15-én és 6-án kezdenek el az alkalmazottak nettó értelemben keresni.
Az évi bruttó átlagfizetések az EU-ban jelentősen eltérnek, a bulgáriai alig több mint 11 000 eurótól a luxemburgi 66 000 euróig. De az adózás (jövedelemadó és héa) is 28,55% (Ciprus) és majdnem 55% (Ausztria) között mozog.
Az EU-ban a legmagasabb a fizetése egy átlagos luxemburgi munkavállalónak van: 66 920 eurót keres (kicsit visszaesett a tavalyi 69 758 euróhoz képest), miközben csak 41,76%-ot adózik belőle, így az EU-ban az egyik legmagasabb nettó fizetést kapja, abszolút értékben 38 974 eurót (tavaly 40 234 euró volt).
Az EU-ban egy romániai munkavállaló a második legalacsonyabb éves fizetést kapja, 13 381 eurót (a tavalyi 12 783 euróhoz képest), és ennek a jövedelemnek a 46,32%-át kell befizetni adóként, így abszolút értékben a második legalacsonyabb, 7 183 eurós (a tavalyi 6862 euróhoz képest) nettó jövedelemmel rendelkezik.
Az EU-ban a legrosszabbul a bolgárok állnak, akik évi 11 082 eurót keresnek (tavaly 9 244 euró volt), 39,35%-os adót fizetnek, és 6 722 euró marad nekik (tavaly 5 607 euró volt).
A Molinari Intézet azt is elemezte, hogy mennyibe kerül a munkáltatónak a munkavállaló 1 eurós fizetése.
Románia esetében a munkáltatónak 1,8 eurót kell zsebből kivennie (tavaly is 1,8 euró volt) ahhoz, hogy a munkavállaló nettó 1 eurót kapjon. Románia áll a rangsor élén, az egyik legmagasabb költséggel. Megjegyzendő, hogy Románia az egyetlen olyan ország, ahol az adóterhek nagy része a munkavállalót terheli.
Az első helyen Ausztria áll, ahol a munkáltatónak 2,12 euróba kerül (a tavalyi 2,14 euróhoz képest), ha egy munkavállalónak nettó 1 eurót fizetnek. A második helyen továbbra is Franciaország áll 2,11 eurós költséggel (a tavalyi 2,13 euróhoz képest), a rangsorban Belgium következik, ahol a munkáltató 2,08 eurót fizet (a tavalyi 2,10 euróhoz képest).
A skála másik végén, Cipruson a munkáltató csak 1,33 eurót vesz ki a zsebéből (ugyanannyit, mint tavaly), ha egy munkavállalónak 1 eurót fizetnek. Máltán és Írországban a munkavállalónak kifizetett 1 euró 1,40 euróba (tavaly 1,38 euró), illetve 1,50 euróba (tavaly 1,35 euró) kerül a munkáltatónak.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!