Egyre több az elektromos autó, töltőállomások nélkül viszont nem sokra megyünk velük

Olyan gyors az elektromos járművek elterjedése világszerte (de főként Kínában és az EU-ban), hogy gyakorlatilag előreláthatatlan a piac növekedésének üteme. A Portfolio.hu által idézett nemzetközi felmérés például azt mutatja, hogy tavaly még körülbelül 14 millió tisztán elektromos autó értékesítését becsülték előre 2025-re, most már a várakozások szerint több mint 20 millió lesz az eladások száma három év múlva.

Romániában is érezhető az erős fellendülés, amely régiónként változó ritmusú lehet. Idén június végén már több mint 17 ezer elektromos meghajtású autó zümmög Románia útjain, a belügyminisztérium múlt hétfői bejelentése szerint (amikortól már zöld számtáblával különböztethetik meg magukat a villamos energiával működő járművek) csak az elmúlt 18 hónapban több mint 10 ezer ilyen gépjárművet jegyeztek be. Persze a hét és fél milliós romániai gépjárműpark szintjén a kimondottan elektromos meghajtású autók száma elenyészőnek számít, ettől függetlenül kijelenthetjük, hogy elképesztő tempóban nő az érdeklődés irántuk, ami már abból is látszik, hogy a tavalyi első fél éves adatokhoz képest idén hatszor több kimondottan elektromos járművet regisztráltak, a tavalyi évben pedig minden korábbi rekordot megdöntött ez a szám. Érdekes fejlemény 2022 első negyedévében még, hogy az újonnan eladott hibrid, plug-in hibrid és elektromos autók az összes Romániában eladott autó közel ötödét (19,7%-át) tették ki, és még a diesel motoros autók részesedését is 4,4 százalékponttal meghaladták az új autók értékesítése terén.

Ez mind szép és jó, de…

Szinte egyöntetűen véleményezte több elektromos autó tulajdonosa, akikkel az elmúlt időszakban beszéltünk, hogy ezek a típusú autók jelenleg városi környezetben hasznosak, hosszú távokra érdemesebb még mindig az üzemanyaggal működő autókkal járni, hiszen a települések és/vagy közlekedési csomópontok között még nincs megfelelően kiépítve a töltőállomások infrastruktúrája, nehéz úgy tervezni, hogy úgynevezett gyorstöltők is útba essenek, anélkül pedig nagyon hosszúra nyúlhat az amúgy is órákig tartó utazás.

A PlugShare.com jelenleg az egyik legátfogóbb weboldal, ahol a töltőállomás-hálózatot és maguknak a töltőknek az állapotát figyelni lehet. Az itt található információk alapján készült az alábbi térkép, ahol a kékkel jelölt fontos tranzit szakaszokon még mindig nincs gyors töltésre (30-40 percig tartó) alkalmas állomás, így ezeken az utakon aligha lehet hatékonyan elektromos autóval közlekedni.

Egyébként az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) nemrég közzétett jelentése szerint nemcsak Romániában, de az egész EU területén gond van az elektromos töltőállomások hálózatának megfelelő kiterjesztésével: az EU területén eddig kiépített állomások csaknem fele található Németországban és Hollandiában, miközben a két ország területe az EU 10%-át fedi le. Egyedül Hollandiában annyi elektromos autók töltésére alkalmas töltőállomás épült eddig, mint 23 tagállamban összesen. Romániában az EU-s töltőállomások csupán 0,4%-a található. Ilyenformán, ha a 2035-re vállalt szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó célkitűzéseket vesszük figyelembe, azok közül is belső égésű motorral működő autók forgalmazásának leállítását, akkor a friss jelentés szerint minden EU-s tagországnak bele kellene húznia, hogy behozza a lemaradást, ami azt jelenti, hogy 10 év alatt 22-szer akkora infrastruktúrát kellene kialakítani, mint amekkorát eddig sikerült összehozni.

Ha egy kis időre eltekintünk a klímasemlegességi céloktól, Romániában egyéb kérdések is felmerülnek az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatban:

• A foghíjas hálózat miatt elektromos gépjárműveket gyakorlatilag csak az a társadalmi réteg vásárolhat, aki egyszerre több autót is fenntarthat, nem is beszélve arról, hogy a zöld energiával működő gépjárművek a romániai átlagfizetésekhez képest igen drágák: a legolcsóbbnak számító Dacia Spring piaci ára körülbelül 18 ezer euró körül mozog, a Rabla Plus programmal jelenleg 10 700 euróért érhető el.
• Egyelőre nincs arról pontos adat, hogy az országban hány töltőállomás épült eddig, a legfrissebb becslések szerint közel 2000 töltőpont van, ahol elektromos és hibrid autókat tölteni lehet. Ezeknek többségét valamilyen áramszolgáltató cég, turisztikai szolgáltató vagy kiskereskedő alakította ki, hogy még vonzóbbá tegye kínálatát. A különböző vállalkozások kezdeményezései miatt a rendszer nem egységes, nehezen lehet követni a működésüket, számtalan applikációba kell jelentkezni, hogy egyáltalán tölteni lehessen. Vannak persze „ingyenes” állomások, a legtöbb hipermarketek parkolóiban lett kiépítve, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezeknél hosszú sorok is kialakulhatnak, sok esetben már meghibásodtak, nincsenek üzembe helyezve, vagy csak közepesen gyors (AC) töltőállomás van kihelyezve, ahol egy autó feltöltése 3-4 óráig is eltarthat.
• Az állam 2021-ben kezdte el központosítani a személygépjárműveknek járó töltőállomások kiépítését a Környezetvédelmi Alap (AFM) pályázataival, de mivel ez nem volt kötelező, nagyon kevés önkormányzat élt ezzel a lehetőséggel, sokkal nagyobb figyelmet szenteltek inkább a tömegközlekedés „zöldítésére”.
• Ennek a problémának a kiküszöbölésére a fejlesztési minisztériumnál hirdetett, nagyszabású PNRR-s pályázati csomagban (C10 – Fondul Local) a középületek energetikai rehabilitációja illetve a zöld közlekedés fejlesztése mellé úgymond kötelező tételként szúrták be a töltőállomások kiépítését az önkormányzatok számára, amivel nem lenne gond, csakhogy az önkormányzatoknak semmiféle műszaki dokumentációt nem kellett beküldeniük a töltőállomásokat illetően, így a pályázatok leadása körül igen nagy a bizonytalanság.

A kormány rengeteg töltőállomás létesítését ígérte az EU-nak, majd a feladatot ráerőltette az önkormányzatokra

Elektromos töltőállomások kiépítésére országszerte több programon keresztül is pályázhatnak az önkormányzatok és/vagy metropolisz-övezetek. A Környezetvédelmi Alap (AFM) tavaly decemberben indított nagyszabású pályázati kiírást, melynek keretében 100%-os vissza nem térítendő támogatás igényelhető, az 500 millió lejes keret kimerüléséig. Kodok Márton informatikus, civil aktivista által kikért, és az electromobilitate.com oldalon közzétett lista szerint országszerte több mint 600 település pályázott töltőállomások kiépítésére, persze ez a lista azóta még minden bizonnyal bővült. A júniusban igényelt adatok szerint a legtöbb igénylő kisebb városi önkormányzat és község, a legtöbben Bihar, Suceava és Hunyad megyéből pályáztak, a székelyföldi önkormányzatok körében nagyon alacsony volt az érdeklődés.

Ennek kapcsán több Kovászna és Hargita megyei polgármestert és alpolgármestert is felhívtunk, akik elmondták: azért nem pályáztak a Környezetvédelmi Alapnál, mert ők a fejlesztési minisztériumnál az éppen párhuzamosan zajló PNRR pályázati csomag részeként tettek le igénylést töltőállomások kiépítésének a finanszírozására,

ami amúgy is kötelező volt.

„Mivel az önkormányzatok nem pályáztak az AFM korábbi kiírásainál, ezért a fejlesztési minisztérium a PNRR-s pályázatok szabályait úgy módosította, hogy kötelezi őket a települések nagyságának függvényében az elektromos töltőállomások kiépítésére” – magyarázta nekünk Kodok Márton, hogy az elöljárók miért hivatkoztak a PNRR kötelező pályázataira.

A többféle beruházásra strukturált C10 – Fondul Local (helyi szintű alap, szerk.) jelölésű pályázati csomag során a helyi és megyei önkormányzatok a közlekedési infrastruktúra, a tömegközlekedési rendszerek korszerűsítésére, valamint az önkormányzati épületek energetikai rehabilitációjára és ezzel együtt töltőállomások kiépítésére tehettek le igénylést.

A módosítások alapján Bukarest kerületeit minimum 44, a megyeszékhelyeket 45, a megyei jogú városokat 10, a városokat pedig legalább 6 töltőállomás kiépítésére kötelezték. Ennek kapcsán Kodok elmondta, hogy a PNRR-s pályázati kiírás nagyon bizonytalan, nincs leszabályozva megfelelően, a kivitelezés módszertanát még csak ezután határozzák meg, emiatt könnyen előfordulhat, hogy a pályázatokat végül nem fogadják el.

Románia a helyreállítási terv (PNRR) részeként komoly vállalásokat tett arra vonatkozóan, hogy viszonylag rövid idő alatt kiépíti az elektromos töltőállomások hálózatát, ezért Kodok szerint a fejlesztési minisztérium a pályázati csomagjával lényegében rá kell erőltetnie az önkormányzatokra. Mint kifejtette,

az önkormányzatok szintjén sem világos, hogy miként működtetik majd ezeket a töltőállomásokat. A törvény persze nem kötelezi őket arra, hogy ingyen szolgáltassák az áramot a lakosság számára, ám a villamos energia értékesítése sok vitát szülhet, hiszen az önkormányzatok nem folytathatnak ilyenszerű tevékenységet és nincs meghatározva, hogy milyen szolgáltatóra kellene bízni a működtetést, illetve azt sem tudni, hogy ki foglalkozik a töltőállomások karbantartásával.

„Úgy látom, hogy a legtöbb önkormányzat a töltőállomások kérdését a kötelező PNRR-s kiírásokkal oldaná meg, csakhogy semmi garancia nincs arra, hogy erre a célra lehívhatóak majd támogatások. Ha nem pályáztak az AFM-nél, könnyen előfordulhat, hogy töltőállomások nélkül maradnak. Igazából az lenne az ideális, ha mindkét minisztériumhoz benyújtanának pályázatokat. A PNRR-s program során legalább országszerte egységes rendszeren alapuló töltőállomásokat lehetne kialakítani, ami az autósok szemszögéből sokkal praktikusabb lenne, az AFM-s program azonban egyszerűbb, ott nem társul zöld közlekedés, épületek szigetelése, illetve egy hibás pályázás után vissza lehet lépni, nem kell aláírni a finanszírozási szerződést” – magyarázta Kodok, majd hozzátette: attól tart, hogy az önkormányzatok nem fogják működtetni a töltőállomásokat, mert nem lesz olyan forgatókönyv, mely biztosítaná, hogy „mindenkinek megérje”.

Milyen megoldásokkal rukkolnak elő az önkormányzatok?

„Most van egy nagy nekifutás, hogy a vállalásokat teljesíteni tudja az ország, a töltőállomások kialakítását kiszervezik az önkormányzatoknak. Sepsiszentgyörgy esetében kicsit nehéz lesz ezt a 45 töltőállomást kihelyezni, hiszen mind nyilvános parkolóba kell őket tenni, nehéz lesz az elosztás” – vallotta be a Transtelex megkeresésére Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Mint fogalmazott, „Sepsiszentgyörgy nem föltétlenül akarta ezt a 45 töltőállomást, de bevállalták”, azon felül az AFM-nél is van két pályázatuk 3 nagy- és még 12 közepes töltőállomás kiépítésére, melynek esetében nincsenek gondjaik: transzformátorok közelébe kerülnek, ahol biztosítani tudják a szabadon felhasználható villamos teljesítményt.

A PNRR-s pályázat kapcsán elmondta, hogy az Electrica szolgáltatóval már tárgyalnak. Ők találtak ki egy olyan módszert, hogy a 220 voltos vezetékre lehessen kisebb átalakítókat csatlakoztatni, így van némi esély arra, hogy szét tudják szórni majd a 45 állomást. „Ha ez így megvalósulhat, akkor ez egy realistább alkalmazás lesz, a negyedekben picit egyenletesebben el lehet osztani a töltőállomásokat” – vélte Tóth-Birtan, aki szerint butaság lenne ingyenesen biztosítani a töltést, és reméli, hogy ebben a kérdésben hoznak majd valamilyen törvényt.

A csíkszeredai önkormányzat is hasonlóképp járt el: a PNRR- és AFM-s pályázatokra is tettek le igénylést, utóbbinál szintén 15 darab töltőállomásra. „Az AFM-s pályázat jelenleg elbírálási szakaszban van. A pályázatban igényelt 15 töltőt a következő helyszíneken helyezünk el: Nárcisz sétány, Szív utca, Mihail Sadoveanu utca (Sapientia EMTE hátsó parkolója), Hargita Megyei Sürgősségi Kórház parkolója, Temesvári sugárút, Kossuth Lajos utca, Tető utca, Fűzfa utca, Müller László utca, Szabadság tér, Piac utca, Lendület sétány, Akác utca, Hargitafürdő. A helyszínek kiválasztásakor fontos szempontok voltak az infrastruktúra adta lehetőségek. Ezekből a töltőkből egyébként 2 darab nagy-,13 darab pedig közepes teljesítményű lesz” – jött a válasz a Transtelex megkeresésére. Ami a PNRR-s 45 darab töltőállomás kihelyezését illeti, csupán annyit mondtak, hogy nekik is „nagy számnak bizonyul”, de ha pozitívan bírálják el a pályázatukat, a tervezési szakaszban a „helyszíneknek és a rendszer működtetésének is megtalálják a módját”.