Mi az oka annak, hogy az EU-s tagállamok közül Románia jut a legdrágábban hitelhez?

2022. április 29. – 09:12

Mi az oka annak, hogy az EU-s tagállamok közül Románia jut a legdrágábban hitelhez?
Fotó: Kanchanara / Unsplash

Másolás

Vágólapra másolva

Nem csak a magánszemélyek, hanem az államok adósságterhei is jelentősen nőttek az elmúlt hónapokban. Románia helyzete nem drámaian rosszabb, mint más régiós országoké, de azért az látszik, hogy a magasabb országkockázatnak ára van.

Az Európai Unió tagállamai közül jelenleg Románia jut hozzá legdrágábban a kiadásainak finanszírozásához szükséges hitelekhez. A helyzet a kamatok emelkedésével kapcsolatos nemzetközi kontextust is figyelembe véve egyáltalán nem drámai, de az Európai Központi Bank által összesített márciusi adatok szerint miközben Románia 6,20%-os kamatláb mellett tudott 10 éves lejáratú államkötvényeket eladni, addig Magyarország 5,92%-os, Lengyelország 4,83%-os, Csehország pedig 3,53%-os kamatláb mellett tette ugyanezt.

Ha figyelembe vesszük azt is, hogy Románia egy évvel ezelőtt még 2,65%-os kamatláb mellett is tudott hitelt felvenni, akkor talán az sem meglepő, hogy a finanszírozási költségek meredek emelkedésének témája a hazai politikai csatatéren is megjelent. A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) például a fejlemények miatt lemondásra szólította fel Adrian Câciu szociáldemokrata pénzügyminisztert. Közben több bukaresti lap is arra emlékeztet, amikor egy évvel ezelőtt az akkor még ellenzékben levő, de most kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a 3% alatti kamatlábat is elfogadhatatlan adósságtehernek nevezte.

Az alábbi ábrán a 10 éves lejáratú államkötvények kamatlábainak alakulását mutatjuk a szűkebben vett régiós országokban, valamint érdekességképpen Európa legnagyobb gazdasága, a költségvetési fegyelméről híres Németország esetében:

Mi adja a jelentőségét a fentebb bemutatott kamatlábaknak? Az államok a kiadásaik finanszírozására államkötvényeket bocsátanak ki, tulajdonképpen ezzel a módszerrel vesznek fel hitelt. Ezek a kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő pénzügyi befektetési eszközök, amelyek egy bankbetéthez hasonlóan lejárattal rendelkeznek és kamatoznak. Például egy román állam által 10 éves lejárattal kibocsátott államkötvényért a futamidő végén a kötvényt megvásárló befektető az értékpapír névértékét, tehát a román államnak a kötvény kibocsátásakor kölcsön adott összeget, valamint az ezért járó kamatot fogja megkapni (ezeknek a kötvényeknek hozama is van, de az egyszerűség kedvéért most ettől eltekintünk).

Ezeknek a kamatlábaknak a változása tehát azért lényeges, mert minél magasabb a kamat szintje, az állam annál nagyobb költség mellett tud a külső államadósságot is növelő hitelt felvenni.

Mi befolyásolja ezeknek a kamatlábaknak a változását?

A legérdekesebb kérdés tehát az, hogy milyen tényezők vezettek ezeknek a kamatlábaknak az emelkedéséhez. Dr. Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense a Transtelexnek elmondta, az államkötvények kamatozása is nagymértékben függ a referencia kamatlábaktól, mint amilyen Romániában a ROBOR vagy Európában az EURIBOR, a referencia kamatlábak alakulására pedig jelentős hatással vannak a központi bankok által meghatározott alapkamatok.

„Amikor például a Román Nemzeti Bank elkezdi emelni az alapkamatot, akkor azzal egyfajta láncreakciót indít el: emelkedik a romániai bankközi kamatláb (ROBOR), 6 hónapos késéssel az úgynevezett IRCC (a fogyasztási hitelek irányadó mutatója) is adaptálódik, és ezt az emelést az államkötvények hozama is tükrözni fogja” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt.

A közgazdász szerint, ha abból indulunk ki, hogy egy egyszerű ingatlanhitellel rendelkező állampolgár is érezheti a saját bőrén, hogy a havonta esedékes törlesztőrészlete csak az elmúlt két hónapban jó 20%-kal megemelkedett, akkor belátható, hogy a finanszírozási költségeknek az elmúlt időszakban történő emelkedése kormányzati szinten is masszív növekedésnek felel meg.

Fontos azt is látni szerinte, hogy a törlesztőrészlet a kamat és a tőketörlesztés összege, éppen ezért a referencia kamatlábak 1-2 százalékpontos emelkedése esetén az adósságszolgálat ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben fog emelkedni.

Ára van annak, ha magas az országkockázat

Az a kérdés is felvetődik, hogy az uniós országokhoz képest miért ilyen nagy Romániában az adósságszolgálat emelkedése, figyelembe véve azt is, hogy a Román Nemzeti Bank alapkamata kevésbé emelkedett, mint például a magyar vagy a lengyel központi bankok által közölt alapkamatok. A rövid válasz az, hogy nem minden csak az alapkamatoktól és a bankközi kamatoktól függ.

„Az országkockázat is egy rendkívül fontos tényező, amit beáraznak a piacok. A befektetőknek az a megközelítésük, hogy amennyiben egy ország kockázatosabb, akkor kevesebbet hajlandóak ajánlani a liciteken az adott ország állampapírjaiért, ami azt eredményezi, hogy a kötvények hozama nagyobb lesz, így pedig az adósságszolgálat is emelkedik” – magyarázta Nagy.

Hozzátette, az egyik magyarázata annak, hogy Romániát a befektetők kockázatosabbnak ítélik, mindenképpen az Ukrajnához való közelséghez, a szomszéd országban zajló háborús konfliktushoz köthető. Emellett továbbra is fennállnak azok a jó ideje meglévő kockázati tényezők is, amelyekre a nagy hitelminősítők is mindig figyelmeztetik Romániát:

  • nagy a költségvetési hiány;
  • az államháztartás struktúrája fenntarthatatlan;
  • a magánszférához képest a közszférában rendkívül magasak a munkabérek;
  • és az adóbehajtás területén is súlyos hiányosságaink vannak, de a sor még bőven folytatható lenne.

A helyzet ennek ellenére egyáltalán nem nevezhető tragikusnak a közgazdász szerint. Elmondta, Románia legfennebb picivel van rosszabb helyzetben, mint például a régiós országok, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy hitelminősítők sem minősítették le drasztikusan Romániát, legutóbb éppen a Fitch és a Standard & Poor's is fenntartotta a BBB- besorolást, ami ha focis hasonlattal akarunk élni, még mindig az A-ligába helyezi Romániát.

A pénzügyminiszter a felelős a nagy kamatterhek miatt?

Az erre vonatkozó kérdésünkre Nagy Bálint Zsolt elmondta, egyértelműen nem lehet önmagában a pénzügyminiszter kudarcának tekinteni a kamatterhek emelkedését, az ugyanis egy nagyon összetett folyamat. Ebben nyilván van valamekkora szerepe a pénzügyminisztériumnak és a kormánynak is, egyrészt azért, mert a kötvényeket végülis ők bocsátják ki, másrészt a korábban meghozott döntéseknek is nyilvánvalóan vannak következményei.

„Rövid távon viszont elsősorban a nemzetközi hatások a meghatározóak, a nemzetközi inflációs kontextusra a központi bankok az alapkamatok emelésével kénytelenek reagálni, és ez alól egyelőre egyetlen fontos kivételt látunk, az Európai Központi Bankot, amely eddig még nem volt hajlandó az alapkamaton emelni, nehogy veszélyeztessék a gazdasági növekedést” – mondta a közgazdász.

Sokat segít, hogy nem túl magas az államadósságunk

„Ha nem 50-51% lenne a külső államadósság a GDP-hez képest, hanem mondjuk 80-90%, akkor sokkal rosszabb helyzetben, az adósságspirálnak sokkal meredekebb szakaszában lennénk” – válaszolta arra a felvetésünkre, hogy a román államadósság viszonylag alacsony szintje miért nem tükröződik a kamatterhek szintjében. „Az államadósság szintjét tekintve valóban sokkal jobban állunk számos régiós országnál, például Magyarországnál is.

Az érdekes kérdés viszont sokkal inkább az adósság növekedési üteme, valamint a struktúrája, amelyből kiderül, hogy mennyire növekszik az ország rövid távú, és mennyire a hosszú távú adóssága” – mondta a közgazdász.

Kissé aggasztó Nagy szerint, hogy Románia esetében jelenleg elsősorban a rövid távú adósság nő. Magyarázata szerint ugyanis míg a hosszú távra felvett adósságok esetében van ideje a román gazdaságnak „kinövekedni” az adósságszolgálatot, addig a rövid távú államadósság esetén ehhez nem áll rendelkezésre elég idő.

Külön problémának nevezte azt is, hogy a kormány továbbra is kitart az év elején prognosztizált 4,3%-os gazdasági növekedés mellett, ami azért is gond, mert az idei évre szóló költségvetést is erre a gazdasági teljesítményre alapozták. „Már minden felelős nemzetközi szervezet, a Világbanktól kezdve a Standard and Poor's hitelminősítőn át a befektetési bankokig, sőt még a kereskedelmi bankok is jelentősen lefelé módosították a GDP-bővüléssel kapcsolatos várakozásaikat. A mi kutatási projektünk is 2%-os gazdasági növekedést jelez előre az idei évre” – mondta, utalva a BBTE-n folyó Romanian Economic Monitor kutatási projekt közgazdász szakembereinek friss elemzésére.

A közgazdász szerint a 2%-os gazdasági növekedés, amiben a kormány szerint nem a fogyasztás, hanem főleg az Országos Helyreállítási és Rezílienciaépítési Tervből (PNRR) finanszírozott beruházások fognak kulcsszerepet kapni, rövid távon nem elegendő az adósságszolgálat kinövekedésére. Ugyanakkor ebben a megközelítésben sem lehet tragikus helyzetről beszélni, mert Románia nem áll rosszul a nemzetközi tartalékait illetően, és a helyzet rosszra fordulása esetén ezekhez a tartalékokhoz még mindig hozzá lehet nyúlni – tette hozzá Nagy Bálint Zsolt.