Miért jó Romániának a hitelválság?

Néha az elmaradottság is hasznos. Romániát – ahogy a többi kelet-európai államot – a bankrendszer fejletlensége védi az amerikai eredetű hitelválság közvetlen hatásaitól. Egyszerűen arról van szó, hogy a hazai bankoknak esélyük sem volt olyan bonyolult pénzpiaci konstrukciók kialakítására, melyekbe legutóbb a Lehman Brothers befektetési bank bukott bele. A másik ok az, hogy az ország az Európai Unió új, viszonylag nagy népességű, de elmaradott tagjaként vonzó terepe a működőtőkének. Az EU-s részvétel többé-kevésbé biztonságot nyújt a befektetőknek, így Tăriceanu miniszterelnök boldogan nyilatkozhat arról, hogy jelenleg nálunk a legnagyobb – szinte 9%-os – a gazdasági növekedés Európában. A harmadik ok az, hogy a Nemzeti Bank és a kormány jobbára összehangolt és felelős gazdaságpolitikát folytat (bár az tény, hogy könnyű viszonylag kicsi költségvetési hiányt produkálni egy olyan országban, ahol a közkiadások volumene kb. a GDP 30%-a körül mozog, vagyis ahol az állami szociális ellátás kevés pénz emészt fel, a sokszor kritikán aluli színvonal miatt). A 2007. márciusa óta tartó válság azonban nem látszik csillapodni. 2008 augusztusában az általa okozott összveszteség már meghaladta a 400 milliárd dollárt, de nem kizárt, hogy egy további, 500-600 milliárdos csontváz még kidől a szekrényből . Nem árt felsorolni,

milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a hitelválság Románia gazdaságára.

Előny, hogy a befektetői pánik és az általános világgazdasági lassulás miatt a kőolaj minden termékbe beépülő ára valamelyest csökkent, ezáltal kevésbé erős a lejre nehezedő inflációs nyomás. (Az általános lassulás visszafogja az energiafaló iparágakat, ezáltal csökken az olaj iránti kereslet, ami árcsökkenéshez vezet.) Ez azt jelenti, hogy a 9%-ra felfutó infláció csökkenni fog év végére – igaz, ebben a hazai szabályozó hatóságoknak, a gazdaságpolitikának nincs különösebb érdeme.

A romániai gazdaság másik fő baja a folyó fizetési mérleg hiánya, ami az idén 11%-kal volt magasabb a tavalyinál. Jó hír, hogy ez rövid távon csökkenhet.

Ennek oka az, hogy a lakosság kénytelen lesz visszafogni a hitelétvágyát, mivel az itthon működő bankok anyavállalatai kevesebb forrást biztosítanak leánycégeik számára. Ez azt jelenti, hogy szigorúbb feltételek mellett vásárolhatsz hitelre külföldi autót, plazmatévét, satöbbit. A hitelezési feltételeket ráadásul októbertől szigorítja a BNR, ami márismegtorpanáshoz vezetett a lakáshitelek piacán.

A lej nem erősödött meg túlságosan,

ami azért jó hír, mert ez nehezítette volna az exportőrök dolgát, ami a maga során a kereskedelmi hiányt növelte volna. Sőt, mivel a bizonytalanságokra érzékeny forró tőke kissé pánikszerűen távozik az országból, a lej kicsit gyengült is az euróhoz képest – ami megkönnyíti a Nemzeti Bank szerepét, amelynek egyszerre kell felvennie a harcot az inflációval és leszorítani a fizetési mérleg hiányát.

A gazdaság befolyásolására a BNR-nek igazából egy erős eszköze van: a jegybanki alapkamat meghatározása. A túl alacsony kamatláb a gazdasági növekedés megélénküléséhez vezetne, de növeli az inflációt, ami a maga során a tartós növekedésnek nem használ. A túl magas kamatláb növeli az állampapírok hozamát, az állampapírok vásárlásához a piacnak lejre van szüksége, így a nemzeti valuta iránti érdeklődés erősíti a lejt az euróval és a dollárral szemben.

Az erős lej csökkenti az import költségeit, ami fékezi az inflációt. A kamatemelés hátránya, hogy az erősödő nemzeti valuta miatt rontja az export versenyképességét, azaz további nyomást gyakorolna az exportőr cégekre. Ez pedig tovább rontaná a leszorítani kívánt folyó fizetési mérleghiányt.

A magas alapkamat leszorítaná az inflációt, azonban valoszínűleg gazdasági stagnáláshoz vezetne, megnövelné a kereskedelmi mérleg hiányát, és

óriási nyomást gyakorolna az exportáló cégekre.

De vissza a hitelválság romániai hatásaihoz. Ugyan az Egyesült Államok nem annyira jelentős kereskedelmi partnere a kelet-európai államoknak, így Romániának sem, de a térség gazdasága ezer szállal kötődik Németországhoz – márpedig a német gazdaságnak nem mindegy, hogy a válság miatt óvatosabbá vált amerikai vásárlóknak mennyit tud exportálni.

Másik szempont, hogy a hitelválság máris megrengette a spanyol gazdaságot – különösen az építőipart –, ami potenciálisan több százezer romániai vendégmunkás jövedelmét, vagyis a hazaküldött pénzek nagyságát érintheti. A lassan recesszióba kerülő Nagy-Britanniából már áramlanak haza a lengyel vendégmunkások, és nem kizárt, hogy ugyanez lesz tapasztalható Spanyolországban is.

A harmadik számú közvetett hatás a nemzetközi hitelminősítő intézetek bizalmatlanságából fakad, melyek a válság közepette még az aludttejet is megfújják.

Pénteken a bedőlt Lehman Brotherset befektetési szempontból még jóra, A plusz osztályzatúra minősítették, de a csőd pár nap alatt D-re vitte le az értékelést.

Tény, hogy a válság kialakulásában szerepe volt a hitelminősítőknek, melyek a kockázatos subprime -ügyleteket vivő pénzintézeteket is kiválóan biztonságosnak értékelték, de mivel Romániának szüksége van a külföldi befektetők bizalmára, tekintettel kell lennie a hitelminősítők osztályzataira.