Kicsit gyengült a lej, ez most jól jön. De ha a spanyol gazdaság megroppan, az nagyon rossz lesz a vendégmunkásoknak.
Néha az elmaradottság is hasznos. Romániát – ahogy a többi kelet-európai államot – a bankrendszer fejletlensége védi az amerikai eredetű hitelválság közvetlen hatásaitól. Egyszerűen arról van szó, hogy a hazai bankoknak esélyük sem volt olyan bonyolult pénzpiaci konstrukciók kialakítására, melyekbe legutóbb a Lehman Brothers befektetési bank bukott bele. A másik ok az, hogy az ország az Európai Unió új, viszonylag nagy népességű, de elmaradott tagjaként vonzó terepe a működőtőkének. Az EU-s részvétel többé-kevésbé biztonságot nyújt a befektetőknek, így Tăriceanu miniszterelnök boldogan nyilatkozhat arról, hogy jelenleg nálunk a legnagyobb – szinte 9%-os – a gazdasági növekedés Európában. A harmadik ok az, hogy a Nemzeti Bank és a kormány jobbára összehangolt és felelős gazdaságpolitikát folytat (bár az tény, hogy könnyű viszonylag kicsi költségvetési hiányt produkálni egy olyan országban, ahol a közkiadások volumene kb. a GDP 30%-a körül mozog, vagyis ahol az állami szociális ellátás kevés pénz emészt fel, a sokszor kritikán aluli színvonal miatt). A 2007. márciusa óta tartó válság azonban nem látszik csillapodni. 2008 augusztusában az általa okozott összveszteség már meghaladta a 400 milliárd dollárt, de nem kizárt, hogy egy további, 500-600 milliárdos csontváz még kidől a szekrényből . Nem árt felsorolni,
milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a hitelválság Románia gazdaságára.
Előny, hogy a befektetői pánik és az általános világgazdasági lassulás miatt a kőolaj minden termékbe beépülő ára valamelyest csökkent, ezáltal kevésbé erős a lejre nehezedő inflációs nyomás. (Az általános lassulás visszafogja az energiafaló iparágakat, ezáltal csökken az olaj iránti kereslet, ami árcsökkenéshez vezet.) Ez azt jelenti, hogy a 9%-ra felfutó infláció csökkenni fog év végére – igaz, ebben a hazai szabályozó hatóságoknak, a gazdaságpolitikának nincs különösebb érdeme.
Mi a folyó fizetési mérleg?
Egy ország lakosainak a külfölddel lebonyolított összes gazdasági ügyleteinek nyilvántartására szolgál a nemzetközi fizetési mérleg. Az ügyletek nyilvántartása pénzben történik egy meghatározott idõszakra (általában egy év). Az egyik oldalára a beáramló külföldi valutás, a másikra a kiáramló külföldi valutás ügyletek kerülnek. ( hu.wikipedia.org )
A romániai gazdaság másik fő baja a folyó fizetési mérleg hiánya, ami az idén 11%-kal volt magasabb a tavalyinál. Jó hír, hogy ez rövid távon csökkenhet.
Ennek oka az, hogy a lakosság kénytelen lesz visszafogni a hitelétvágyát, mivel az itthon működő bankok anyavállalatai kevesebb forrást biztosítanak leánycégeik számára. Ez azt jelenti, hogy szigorúbb feltételek mellett vásárolhatsz hitelre külföldi autót, plazmatévét, satöbbit. A hitelezési feltételeket ráadásul októbertől szigorítja a BNR, ami márismegtorpanáshoz vezetett a lakáshitelek piacán.
A lej nem erősödött meg túlságosan,
ami azért jó hír, mert ez nehezítette volna az exportőrök dolgát, ami a maga során a kereskedelmi hiányt növelte volna. Sőt, mivel a bizonytalanságokra érzékeny forró tőke kissé pánikszerűen távozik az országból, a lej kicsit gyengült is az euróhoz képest – ami megkönnyíti a Nemzeti Bank szerepét, amelynek egyszerre kell felvennie a harcot az inflációval és leszorítani a fizetési mérleg hiányát.
A gazdaság befolyásolására a BNR-nek igazából egy erős eszköze van: a jegybanki alapkamat meghatározása. A túl alacsony kamatláb a gazdasági növekedés megélénküléséhez vezetne, de növeli az inflációt, ami a maga során a tartós növekedésnek nem használ. A túl magas kamatláb növeli az állampapírok hozamát, az állampapírok vásárlásához a piacnak lejre van szüksége, így a nemzeti valuta iránti érdeklődés erősíti a lejt az euróval és a dollárral szemben.
Az erős lej csökkenti az import költségeit, ami fékezi az inflációt. A kamatemelés hátránya, hogy az erősödő nemzeti valuta miatt rontja az export versenyképességét, azaz további nyomást gyakorolna az exportőr cégekre. Ez pedig tovább rontaná a leszorítani kívánt folyó fizetési mérleghiányt.
A magas alapkamat leszorítaná az inflációt, azonban valoszínűleg gazdasági stagnáláshoz vezetne, megnövelné a kereskedelmi mérleg hiányát, és
óriási nyomást gyakorolna az exportáló cégekre.
De vissza a hitelválság romániai hatásaihoz. Ugyan az Egyesült Államok nem annyira jelentős kereskedelmi partnere a kelet-európai államoknak, így Romániának sem, de a térség gazdasága ezer szállal kötődik Németországhoz – márpedig a német gazdaságnak nem mindegy, hogy a válság miatt óvatosabbá vált amerikai vásárlóknak mennyit tud exportálni.
Másik szempont, hogy a hitelválság máris megrengette a spanyol gazdaságot – különösen az építőipart –, ami potenciálisan több százezer romániai vendégmunkás jövedelmét, vagyis a hazaküldött pénzek nagyságát érintheti. A lassan recesszióba kerülő Nagy-Britanniából már áramlanak haza a lengyel vendégmunkások, és nem kizárt, hogy ugyanez lesz tapasztalható Spanyolországban is.
A harmadik számú közvetett hatás a nemzetközi hitelminősítő intézetek bizalmatlanságából fakad, melyek a válság közepette még az aludttejet is megfújják.
Pénteken a bedőlt Lehman Brotherset befektetési szempontból még jóra, A plusz osztályzatúra minősítették, de a csőd pár nap alatt D-re vitte le az értékelést.
Tény, hogy a válság kialakulásában szerepe volt a hitelminősítőknek, melyek a kockázatos subprime -ügyleteket vivő pénzintézeteket is kiválóan biztonságosnak értékelték, de mivel Romániának szüksége van a külföldi befektetők bizalmára, tekintettel kell lennie a hitelminősítők osztályzataira.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!