2 óra 52 percig dolgozol naponta azért, hogy kifizesd az adóid. Romániában május 10-re esett az adószabadság napja.
Az idén valószínűleg május 10. volt az adószabadság napja ( Tax Freedom Day ) Romániában. A feltételes mód azért indokolt, mert arról még csak becslések vannak, hogy az ország nemzeti össztermékének (GDP) hány százalékát központosítja idén adóbevételek formájában az állam, vagyis
mekkora lesz pontosan az adóteher.
Az adószabadság napját úgy számolják ki, hogy megnézik: az év hány napját kell ledolgozni azért, hogy összejöjjön az állami költségvetés bevételi oldala. Az idénre a pénzügyminiszter úgy számol, hogy a GDP 35,9%-a kerül adóbevételek formájában a központi költségvetésbe. Ezt az arányt az év napjaira vetítve kiderül, hogy idén 131 napot kell dolgozni az adószabadság napjáig.Tavaly Romániában május 5-re esett az adószabadság napja, mivel az állami költségvetés a GDP 34,4 százalékát vonta el adók és illetékek formájában. Tehát 2007-ben 125 napot kellett dolgozni az adószabadság napjának eléréséig – onnantól számolva elvileg minden bani a miénk marad, és nem a költségvetésbe folyik bele. (Tavalyi,hasonló témájú összeállításunkbanazért szerepel április 26., mert a számításokat végző Jogi és Közgazdasági Tanulmányok Független Központja 2006-os adatokkal dolgozott.)
Magyarországon május 20-ára számolták ki
az adószabadság napját, ugyanis az állam a nemzeti össztermék 54,3%-át vonja el adók formájában. Hogyha ehhez nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók által befizetett adókat és járulékokat is hozzászámítjuk, akkor kiderül, Magyarországon nem 141, hanem 199 napot kell az államnak dolgozni: tehát az adószabadság napja eszerint csak július 17-én következik.
Szlovákiában az idén május 22-re esik az adószabadság napja. Meglepő, hogy a két országban ennyire közel esik ez a nap, holott Szlovákiában egykulcsos, 19%-os adórendszer működik. A magyarázat az, hogy ugyan alacsony személyi jövedelem- és a céges nyereségadó, de jelentősek az egyéb járulékok.
A pozsonyi Hayek Alapítvány és az Adófizetők Társulása szerint 2007-ben még május 25. volt az adószabadság napja Szlovákiában, tehát az idén valamelyest csökkennek az adóterhek. Ennek oka az, hogy a gazdaság dinamikusan növekszik, és a közkiadások visszafogottak – a szlovák gazdaságpolitika egyértelmű elismerése, hogy 2009-től az ország bevezetheti az eurót .
Ha egy másik visegrádi országot nézünk, Csehországban
az idén június 7-én lesz az adószabadság napja, amiből viszonylag nagy adóteherre lehet következteni. A cseh adófizetők viszont annak örülhetnek, hogy az idén négy nappal hamarabbra esik a tax freedom day, mint 2007-ben.
Ezzel szemben Magyarországon egyre későbbre tolódik az adószabadság napja: 2005-ben még május 10-ére esett ez a mutató.
A nemzetközi összehasonlítás szerint az Egyesült Államokban a legalacsonyabbak az adóterhek, ott ugyanis április 23-től kezdődik az adószabadság (míg 2005-ben és 2006-ban április 26. volt). Ez az adat még akkor is érdekes, ha figyelenmbe vesszük: a világ országai eltérő módszerekel kategorizálják a közpénzekre vonatkozó adatokat, így az egyes államok adószabadság-napjai igazából nem összemérhetők.
2007-es adatok szerint Ausztráliában és Észtországban egyaránt április 24. volt az adószabadság napja, június 10. Belgiumban, június 20. Kanadában, június 21. Szlovénában, június 25. Lengyelországban, július 29. Svédországban, július 29. Norvégiában és augusztus 2. Izraelben.
Az adószabadság napját először 1948-ban
számolta ki az Egyesült Államokban egy floridai üzletember, Dallas Hostetler. A számítási módszertant 1971-ben adta át egy fővárosi, Washingtonban működő nonprofit adószakértő szervezetnek, a Tax Foundation nek.
A számítási módszertant azonban sokszor félreértik. Az adószabadság napja nem azt jelzi, hogy az átlagkeresetű állampolgár mennyi adót fizet összesen, hanem azt jellemzi, hogy egy adott országban milyen mértékű az általános adóteher. (A Tax Foundation jelentéseiben amúgy nem is szerepel az átlagamerikai kifejezés.) Ezzel együtt – mint minden makrogazdasági mutató – a gazdasági élet csak egy aspektusát emel ki.
Alaposabb az a kritika,
mely az adószabadság napja mögött álló ideológiát veszi górcső alá. Még elméletileg is téves úgy beállítani ezt a napot, mintha ezután az adófizetó mindes egyes fabatkája a saját zsebében maradna – mondja két kanadai közgazdász, Neil Brooks és Linda McQuaig .
Ha május 10-től úgymond nem az államnak dolgozol, akkor annak a cégeknek vagy az alkalmazottja, ahol nap mint nap, hétről hétre vásárolsz? Természetesen a sarki élelmiszerboltban vagy egy webáruházban senki nem gondol magára alkalmazottként, hanem fogyasztóként, aki éppen azokat az javakat szerzi be, melyekre szüksége van, és/vagy amelyekre vágyik.
Ám az adókból pontosan olyan közszolgáltatásokat is fedez az állam, melyre minden állampolgárnak szüksége és igénye van: autópályaépítést, egészségügyi alapellátást, nyugdíjat, oktatást, rendőrséget, tűzoltóságot vagy éppen kulturális szolgáltatásokat. Hogyha mindenki egyénileg szerezné be mindezt a maga számára a szabadpiacon, valószínűleg sokkal többe kerülne.
Ebből az következik, hogy téves a mindenki számára hasznos, adókból fedezett közszolgáltatásokat mindenáron a szabadság ellentéteként beállítani – mondja Brooks és McQuaig.
Álláspontjuk még akkor is megfontolandó, ha tudjuk, a romániai közszolgáltatások minősége kritikán aluli, az államigazgatás rendszerére egyszerre jellemző a források szűkössége, a pazarlás és a korrupció, és az sem ritka, hogy a helyi és a központi adminisztráció intézményei jó tervezés és ötletek hiányában még a számukra elkülönítettköltségvetési pénzeket sem tudják időben elkölteni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!