Hiteltelenné vált a Kossuth-díj több magyar alkotó szerint, nyílt levélben tiltakoznak

A magyar kulturális élet több szereplője nyílt levélben bírálja a Kossuth-díj odaítélésénél felmerült összeférhetetlenséget, ugyanis a díjakról döntő bizottság egyik tagjának, Mezey Katalinnak a fia, Lackfi János költő is az idei díjazottak között van. A Nagy Ákos zeneszerző kezdeményezésére írt és a Szabad aHangon közzétett levelet Fekete Vince, Székely Csaba és Tompa Andrea is aláírta, mellettük többek között Dés László, Grecsó Krisztián, Kukorelly Endre, Saly Noémi, Sárosdi Lilla és Schilling Árpád.

A levélben azt írják, a kialakult helyzet

„nem pusztán egyetlen jelölésről vagy személyről szól, hanem a közbizalomról, a művészeti közösség erkölcsi önképéről és a mára már egyébként is megtépázott, sok esetben a szekértáborok közötti gúny és cinikus megjegyzések tárgyává vált Kossuth-díj intézményének hitelességéről”.

Azt is hozzáteszik, hogy „nem a jelölt életművéről kívánunk ítéletet mondani, és nem a jelölt személyét kívánjuk minősíteni. A kérdés ennél általánosabb és alapvetőbb: megengedhető-e egy ilyen helyzet egy nemzeti rangú állami kitüntetés jelölési folyamatában.”

A levélben azt kérik a Kossuth-díj jelölő és odaítélő testületeitől, hogy „hozzák nyilvánosságra az etikai kódexüket és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályaikat, valamint adjanak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy elfogadhatónak tartják-e azt a gyakorlatot, amelyben egy jelölőbizottsági tag közvetlen családtagját jelöli esetleg a díjra.”

Lackfi János író, költő a Népszavának azt mondta, tudomása szerint az édesanyja nem volt jelen, amikor a bizottság megszavazta neki a Kossuth-díjat. „Igencsak zavarba ejtő és megtisztelő. Mindenesetre a múltban igyekeztem alkotóenergiáimmal szolgálni az olvasókat és az irodalmat, és a jövőben is ezt fogom tenni” – mondta a díjazásáról. Azt is hozzátette, hogy édesanyja bizottsági tagsága miatt biztos volt benne, hogy a közeljövőben nem számíthat az elismerésre.

Mezey Katalin az Index megkeresésére úgy reagált, hogy zavarja a helyzet, bár a döntésben az összeférhetetlenségi szabályzatnak megfelelően nem vett részt. Hangsúlyozta, hogy nem ő jelölte a fiát a díjra és amint értesült róla, hogy ő is a jelöltek között van, írásban lemondott a bizottsági tagságáról, de ezt nem fogadták el. „De mivel már ki lett nevezve a bizottság, és a Magyar Közlönyben megjelent a névsora, a nyilvánosság szempontjából ez sem ért volna sokat, ráadásul mást már nem tudtak behívni a bizottságba helyettem. Így a bizottság vezetése nem fogadta el lemondásomat, de természetesen az összeférhetetlenségi szabályozásnak megfelelően járt el, azaz biztosította, hogy a döntésben ne vegyek részt” – fogalmazott az Indexnek Mezey Katalin.

A kialakult helyzetet többen kritizálták a közösségi médiában, az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) például úgy reagált, hogy „Keressük Lackfi János Köszi, anyu! című versét, valamint Mezey Katalin A mi kutyánk kölyke, avagy hogyan szüntettük meg a nepotizmust és a pártosságot a Kossuth-díj kiosztásánál című tanulmányát”.

A témáról vita alakult ki többek között Parászka Boróka újságíró Facebook-bejegyzése alatt is, ahol egyes hozzászólók szerint Lackfi János költészete esztétikailag méltatlan lenne egy valóban rangos elismerésre, mások viszont kiállnak a költő mellett. Szabó T. Anna költő például úgy véli – bár a kialakult helyzet kétségtelenül visszás – Lackfi János az életműve alapján megérdemelte a Kossuth-díjat. „Hatalmas életműve van, tanított, mentorált, cikkeket és rengeteg könyvet írt, gyerekekkel foglalkozott, fordított, minden erejével dolgozott. Jó költő, művelt, okos. Jóindulatú, egyenes embernek ismerem. (...) Amit tett, nem taktikából tette, hanem meggyőződésből” – írta.

„Szerintem Lackfi János az egyik legtehetségesebb nyelvművész, nem sajnálok tőle egyetlen elismerést sem” – írta közösségi oldalára Veiszer Alinda újságíró is, aki ebből az alkalomból elérhetővé tette a költővel készült 2023-as interjúját. Ebben Lackfi János elismeri, hogy „kínos lenne”, ha úgy kapná meg a Kossuth-díjat, hogy az édesanyja a bizottság tagja. „Nyilván, ha idővel megkapom, az nagyon nagy öröm lesz, ha nem kapom meg, akkor meg… olyan is volt már, hogy nagyon komoly alkotók nem kaptak Kossuth-díjat, más meg kettőt is kapott, pedig egyet sem érdemelt volna” – mondta az interjúban.

Kukorelly Endre író, a nyílt levél egyik aláírója élesen bírálta az összeférhetetlenséget. Kukorelly korábban is kritikusan fogalmazott Mezey Katalin bizottságban betöltött szerepéről, amikor az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy „a döntéseket Mezey Katalin egy személyben hozza meg, ő az egyetlen irodalmár a Kossuth-díj-bizottságban. Ő válogat, bár nem értem, milyen szempontok szerint, csak azt látom, hogy igazságtalanul és méltánytalanul teszi. Felháborító, hogy ki mindenki kapott és nem kapott, olyannyira, hogy az már komikus.” Kukorelly ezt 2023-ban mondta, miután a kormányközeli Orbán János Dénes kapta meg az elismerést.