A tavalyi botrány után a nemzetközi sajtófotó kiállítást új helyszínre viszik Budapesten

Idén is lesz Budapesten World Press Photo Kiállítás. Az idei tárlat nemcsak a művészi tartalom miatt figyelemre méltó, hanem a körülötte kialakult politikai és kulturális diskurzusok miatt is. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy az idei helyszín a budapesti Biodóm lesz. Ez a döntés különös jelentőséggel bír, hiszen tavaly a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett kiállítás körül kirobbant botrány miatt az esemény nem talált megfelelő helyszínt.

A botrány oka egy, az LMBTQ közösséget ábrázoló kép volt, amelynek bemutatása miatt a Mi Hazánk mozgalom kezdeményezésére a kormány szigorította a kiállítás feltételeit, és korlátozta annak látogathatóságát. Dúró a családok védelméről szóló törvényre hivatkozva kérte a minisztertől, hogy korlátozzák a belépést a kiállításra, amit Csák János el is rendelt. A tavalyi botrány további következményeként az akkori főigazgatót, L. Simon Lászlót, Csák János miniszter azonnali hatállyal menesztette a Magyar Nemzeti Múzeum éléről, mondván, hogy magatartása ellehetetlenítette a munkaviszony fenntartását.

A tavalyi botrány eredményeként több intézmény is visszalépett az idei kiállítás befogadásától, ám végül Budapest örömmel vállalta a rendezést, írja a Telex.

A Biodóm, amely még építés alatt áll, de bizonyos rendezvényekre már alkalmas, méltó helyszín lesz a kiállításnak, amely szeptember 20. és október 27. között látogatható majd. Karácsony szerint ez az épület is a maga módján mesél Budapest mai összetett valóságáról, ahogy a kiállítás is a valóságról szól: a világ legkitűnőbb sajtófotósai művészi igénnyel ábrázolják a szenvedést, szabadságot, szerelmet és gyászt.

L. Simon László a közelmúltban Kolozsváron, a Kolozsvári Magyar Napokon beszélt menesztéséről és a nyugati múzeumokban tapasztalható kulturális változásokról. A beszélgetés során L. Simon kifejtette, hogy a nyugati kulturális intézmények, különösen a múzeumok, egyre inkább a gender és woke mozgalmak hatása alatt állnak. Szerinte ez a kulturális trend jelentős törésvonalat jelent, és úgy véli, hogy a nyugati múzeumok egyre inkább olyan tárgyakat mutatnak be, amelyek nem feltétlenül reprezentatívak, de beleillenek egy új, progresszív narratívába.

L. Simon szerint ez a kulturális eltolódás a globális nyugat, különösen az Egyesült Államokból érkező kulturális imperializmus részeként értelmezhető, amelyre Európa nem tudott megfelelő választ adni. Emellett aggasztónak tartja, hogy Nyugat-Európában a zsidó-keresztény kultúra egyre inkább elveszíti jelentőségét, amit a francia olimpiai megnyitón bemutatott történelmi alakok hiánya is tükröz. Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy sajátos helyzetben van az Európai Unióban, ahol mintha zárványként létezne, részben a politikai szándékok miatt, de ez a helyzet szerinte a józanság és a klasszikus értékekhez való ragaszkodás eredménye is lehet.