A mesterséges intelligenciáról és a sikerideológiáról is elgondolkodhatunk az idei Reflex fesztiválon

Litván, német, lengyel, román és magyar társulatok előadásait láthatjuk elsőként a sepsiszentgyörgyi Reflex színházi fesztiválon, amelyet öt év kihagyás után március végén, májusban és októberben is megszerveznek. A márciusi programot szerdán jelentették be a szervezők.

A Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök által a sajtótájékoztatón Székelyföld kulturális erőterének nevezett Tamási Áron Színházban öt év kihagyás után ismét megszervezésre kerül a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál, amely abban különbözik a korábbi kiadásoktól, hogy három modulra és témára lesz bontva (márciusban, májusban és októberben), így a fennállásának 75 éves évfordulóját ünneplő sepsiszentgyörgyi színháznak az egész évét lefedi. Az első modult március 24-28. között tartják. A most bejelentett előadások egy kivétellel a stúdióban (kamaraterem) lesznek megtartva, Csehov egyik legismertebb alkotását, a Ványa bácsit pedig a több száz fős Sepsi Arénában mutatják be.

A szerdai sajtótájékoztatón Pál Ferenczi Gyöngyvér, a Tamási Áron Színház megbízott igazgatója, Bocsárdi László, a Reflex fesztiváligazgatója, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád-András, Sepsiszentgyörgy polgármestere részletesen ismertette a márciusi programot. Ez ugyanis az egyetlen, ami már végleges.

Ezzel is próbáljuk a feszültséget fenntartani a fesztivál körül. Élünk a késleltetés művészi módszerével

– jegyezte meg humorosan Bocsárdi László fesztiváligazgató, nem titkolva azt, hogy a májusi és októberi modulokra még igyekeznek anyagi forrásokat találni.

Pál-Ferenczi Gyöngyi örömét fejezte ki, hogy a Reflex Nemzetközi Színház Fesztivál ötödik kiadása egybeesik az intézmény 75. évadjával. Elmondása szerint az évforduló apropóján sok fontos esemény zajlott és zajlik a színházban, próbálnak állandó lüktetést biztosítani az ünnepi évadnak ezekkel a rendezvényekkel, köztük a Reflex5 Fesztivállal is. Ősszel a színház névadója, Tamási Áron születésének 125. évfordulója is volt, amely alkalomból Tamási bemutatóval és kiállítással indult az idei évad, amit az író születésnapjára időzítettek.

Idén a vendégelőadások jóval többe kerültek

Bocsárdi a több modulban megszervezett fesztivál ötletét annak tudta be, hogy meg szerették volna lepni a közösséget a romániai színházi palettán egyedinek számító működési formával, ami több pozitívummal is jár. Pál Ferenczi Gyöngyvér például azt emelte ki, hogy a nézőknek ideje lesz megemészteni az előadásokat. Bocsárdi pedig azt, hogy a Reflex eddigi kiadásaihoz képest drágábbnak számító jegyeiből (35-100 lej/jegy) többet is meg tudnak majd nézni. (Diákoknak egyébként kedvezményes csoportjegyeket fognak adni, korlátozott számban.)

Az előadások idehozása ma sokkal bonyolultabb és sokkal több pénzbe kerül, mint eddig. Tehát ugyanabból a pénzből jóval kevesebb színházat tudunk elhozni, mint például az első vagy a második kiadáskor – panaszolta a fesztiváligazgató. A sajtó érdeklődésére azt mondta, a megyei tanács és a városi önkormányzat részéről nem kapnak kevesebb pénzt, mint az eddigi Reflexek alatt, és értékeli az önkormányzati vezetők erőfeszítéseit, de a pénz értéke sokat veszített azóta. A modulos megoldás pedig időt nyer nekik, hogy májusra és októberre még pénzt szerezzenek (szponzort, pályázatot), mert egyéb forrásokból idén kevesebb gyűlt össze.

Ugyanakkor úgy értékelte a Reflex előző négy kiadása rendkívül látványosra sikeredett, és ez annak is köszönhető volt, hogy a legelső kiadáson sikerült Sepsiszentgyörgyre csalniuk a világ egyik legfontosabb színházát, a berlini Deutsches Theatert. Aminek az lett a következménye, hogy bárkit hívtak a fesztiválra, utána szívesen jött, hiszen látta, hogy ez egy komoly fesztivál, ahová nem kispályások jönnek el játszani, hanem a legnagyobb színházak is megfordulnak.

Az ötéves szünet miatt viszont, amit Bocsárdi a Covid-járványnak tudott be, és azt mondja, eléggé szerencsétlen helyzetet teremtett számukra, mert a Reflex fesztivál picit háttérbe szorult a többi fesztivállal szemben.

Ezt abból érezték, hogy amikor elkezdtek előadásokat hívni, nehezebben ment, mint eddig. Az is megtörtént, hogy két fontos produkciót elloptak tőlük – jelentette ki a fesztiváligazgató. Azt mesélte, miután megegyeztek a társulatokkal, az utolsó pillanatban visszamondták, és kiderült, hogy azért, mert nagyobb fesztiválok azzal a feltétellel hívták meg őket Romániába, hogy csak náluk léphetnek fel. Ami azelőtt nem történhetett volna meg.

Milyen témákra számíthatunk?

Bocsárdi rámutatott, mint a Reflex fesztivál megnevezésből is kiderül, az esemény megszervezésével reflektálni szeretnének a színház nyelvén keresztül arra, ami a közösséget a XXI. században körülveszi. Ez alkalommal azonban a Reflex fesztivált modulokra bontották, és szakítottak azzal a hagyománnyal is, hogy egy téma köré építsék fel a fesztivált, így a meghívott előadások is sokkal színesebbek.

Bocsárdi elmondása szerint a márciusi kiadás egyik nagyon izgalmas témája a robotizálódó világ lesz, azaz a mesterséges intelligencia. Ázsiában ugyanis már vannak olyan humanoid robotok, amelyek zavarba ejtően hasonlítanak az emberre. Ezzel kapcsolatosan nagyon izgalmas és provokáló kérdéseket tesz fel az Uncanny Valley című előadás, amely a berlini Rimini Protokoll színházi képződménynek az előadása. Bocsárdi szerint a társulat az európai dokumentarista színház egyik legfontosabb képviselője. A Rimini Protokoll második alkalommal vesz részt a Reflexen: a második kiadáson már sikerült meglepniük a nézőket és nagy sikernek örvendett a Radio Muezzin című produkciójuk.

Egy másik kiemelt téma képviselője a Ványa bácsi produkció, Csehov egyik legfontosabb szövegének feldolgozása. A szlovéniai rendező, Tomi Janežič szintén visszatérő vendége a fesztiválnak. Annak idején a hétórás Sirály című előadásnak volt a rendezője, ami Bocsárdi szerint az egyik legfontosabb színházi esemény volt a Reflexek történetében.

Janežič a következőképpen vall az előadásáról: „Nem vagyok biztos benne, hogy a világnak szüksége van még egy Csehov értelmezésre. Sokkal jobban érdekel, hogy hogyan tudunk viszonyulni ehhez a történethez és annak szereplőihez. Talán sosem volt még olyan fontos a Ványa bácsi színpadra állítása, mint ma, egy egyszerű okból: a világszerte elterjedt sikerideológia miatt. Manapság csak sikerről, boldogságról, szerencséről és elért célokról beszélünk. A nyomás óriási. A Ványa bácsi ennek az ellentétét mutatja be. Természetes lehet az is, ha megtapasztalunk egy kudarcot. Sőt, elképzelhető, hogy a siker és a győzelem ideológiája túlságosan mesterséges” – olvasta fel Bocsárdi a rendező sorait, fürkésző tekintettel pillantva a megjelenő politikusokra.

Hozzátette, a sikerközpontúság is kemény téma, és úgy érzi, hogy telitalálat, hiszen a tévében állandóan csak a nyerészkedésről, a sikerről, a sok pénzről és ilyesmikről van szó, és a televíziós reklámokban mindenki kacag, ami egy mesterséges állapot. Antal Árpád polgármester ehhez hozzáfűzte: nem ugyanazt a televíziót nézik Bocsárdi Lászlóval.

A harmadik téma Bocsárdi szerint az, hogy művészetnek vajon van-e még valamilyen esélye ebben a világban arra, hogy megállítsa vagy lassítsa az erőszakot, a terrort, az agressziót.

Ennek kapcsán Andrzej St. Dziuk rendező Mészárszék című produkcióját láthatja a közönség. Ez egy Sławomir Mrożek szöveg és a Zakopane Színház produkciója. Az előadás egyik legfontosabb kérdése: a civilizáció ilyen irányú alakulása, amit tapasztalunk, vajon magával hozza-e a kultúra leépülését? A másik pedig, hogy mennyire patetikusak, szánalmasak a művészek arra irányuló próbálkozásai, hogy lépést tartsanak az élet kegyetlenségével.

Márciusban ezeken az előadásokon kívül az M Studio részéről a [email protected] című előadást láthatja a közönség, illetve a szintén szentgyörgyi Andrei Mureșanu Színház Blasted című előadását március 24-én. Valamint fellép a Jü elnevezésű alternatív magyarországi együttes.

Miért volt szükség a Reflexre?

Mint Bocsárdi László felidézte, a színház 60. évfordulójához köthető színházfesztivál már keletkezésekor is az előre tekintést tűzte ki célul. Olyan kortárs képződményt akartak vele életre hívni, amely példát mutathat, meghatározhatja Sepsiszentgyörgy művészeti életének irányvonalát. A Reflex fesztivál ugyanis szándékaik szerint közelebb hozza, megismerteti a fiatalokkal a kortárs művészetet. Sepsiszentgyörgy pedig 2009 óta olyan színházi előadásokat tudott létrehozni, amelyekkel szintén bekerülhetett az európai kortárs színházi körforgásba.

Első pillanattól kezdve közép-európai, kultúránkhoz hasonló országok, népek színházait hozzák el, hogy tetten érjék, különböző országok hogyan tudnak a művészeten keresztül párbeszédet folytatni a jelennel, ezáltal az esélyeinket és lehetőségeinket is jobban átlátva. Illetve azért is döntöttek a nemzetközi színház fesztivál megszervezése mellett, mert belátták, hogy amennyiben a nézőik nyitottak és értik a színház különböző nyelveit, akkor a Tamási Áron Színház kísérleteit is sokkal könnyebben érteni fogják.

Antal Árpád szerint az elmúlt másfél évtizedben azon dolgoztak a megyei tanácselnökkel, hogy a hagyományőrzés és a kortárs művészet támogatása közötti egyensúlyt megtalálják. Benne pedig volt egy hiányérzet a Reflex ötéves kimaradása miatt, mivel úgy véli, Közép-Kelet Európa térképén a város ezzel a fesztivállal is pozícionálta magát, ezért folytatni kell, és reméli, hogy a következőt nem öt év múlva szervezik majd meg.

Tamás Sándor még tovább ment, és kijelentette: a színház a szabadság szigete kell hogy legyen, a Tamási Áron Színház pedig Székelyföld kulturális előterének egy nagyon erős bástyája. Egy előadásnak pedig épp olyan felkavarónak és elgondolkodtatónak kell lennie, amilyen a Tamási Áron Színház frissen bemutatott Gyévuska című előadása, Pintér Béla szövege alapján, ami egyébként a Reflexen is látható lesz.

A Reflex március 24-28. közötti programja az új honlapján már megtekinthető. A jegyárusítás március 6-án indul.