Akár már holnap el lehetne kezdeni tömeggyártani a csíkszeredai Transylvanian Design Week kiállítási tárgyait

Nem csak, hogy szokatlan régióban, de formabontó helyszínen nyílt dizájnkiállítás pénteken. A Transylvanian Design Week megnyitóján elhangzott, Erdélyben első alkalommal szerveznek iparművészeket megszólító eseményt, de Magyarországon is kevés ilyen jellegű kiállítás látható. Oláh Gyárfás, a tárlat kurátora pedig arra is rávilágított, hogy általában hatalmas, jól átgondolt hangárokban szokták bemutatni a dizájnelemeket. Ezért a Transylvanian Design Week kurátoraként a múzeumnak helyet adó, négyszáz éves Mikó-várban a kortárs alkotások mellé a múlt dizájntárgyait helyezte el, izgalmas párbeszédet hozva létre a térben a különböző korból való tárgyak között. A múzeumnak azokat a tárgyait is felhasználta, amelyek egyébként máskor nem lennének láthatók.

Az Oláh Gyárfás által meghívott dizájnerek alkotásai mellett a Transylvanian Design Week versenyt is hirdetett. A 221 beérkezett munkából a zsűri által összeállított válogatást is meg lehet tekinteni a kiállításon. Öt kategóriában lehetett versenybe szállni az aranyból készült díjakért: divattervezés, terméktervezés, grafikai tervezés, motion design (animáció) és ajándéktárgy. A pályázat tematikája pedig az eseményhorizont volt. Oláh Gyárfás szerint amíg a grafikai tervezésnél például túljelentkezés volt, addig a souvenir tárgyak és az animációs munkák esetében kevesebb pályamunka érkezett, ezért a zsűri úgy döntött, hogy ezeknek a kategóriáknak a díjazásától eltekint. Viszont mivel az alkalmazott grafikában nagyon erős mezőny alakult ki, ott két díjat is átadtak.

A pályázat győzteseit pénteken hirdette ki Karda-Markaly Aranka múzeumigazgató és Korodi Attila polgármester számottevő érdeklődő jelenlétében. A divattervezésben a moldovai származású Julia Efros került ki győztesen, aki A medve bundája című ruhájával nyerte el a zsűri maximális értékelését. A kurátor szerint a ruha formája jól átgondolt volt, már a fotókon is érződött az aprólékos kézimunka, és sikerült elkapnia az erdélyi design week fonalát is.

A zsűri számára pedig hasonlóan egyértelmű volt a terméktervezés kategória győztesének kiléte is Catrinel Săbăciag személyében, aki a Morfoza: light & color out of this world című munka tervezője. Egy hangulatlámpáé, amely a benne lévő köveknek és technikai elemeknek köszönhetően érintésre különböző formákat képes felvenni. Az alkalmazott grafika versenyén azonban szoros volt a mezőny, ott végül Sztojka Melissza, a Fabrica és Csiby Gindele Botond, a Rokoya című munkák alkotói kapták a legtöbb pontot. Kovács Kristóf pedig stúdiólámpájával külön díjat érdemelt.

A kiállítással párhuzamosan számos társrendezvény is zajlik majd, amelyeknek célja az erdélyi dizájn megismertetése a helyi közönséggel, valamint találkozási lehetőség biztosítása a kreatív közösség számára. A megnyitón Tóth László főkonzul, Korodi Attila polgármester, Szén Zoltán, a főtámogató OTP Bank Románia regionális igazgatója és Oláh Gyárfás kurátor szólalt fel. Korodi beszédében arra is kitért, hogy a rendezvény ötletét egy Kelemen Attila marketing-tanácsadóval való kávézás adta. Az ötletet pedig örömmel és nagy lelkesedéssel karolta fel a Csíki Székely Múzeum, amely az eseménynek nem csak helyszínt adott, de társszervezője is lett.

A díjátadó után Oláh Gyárfás kísérte végig az érdeklődőket a Mikó-várban kiállított tárgyak között. Interaktív bemutatójába az alkotókat, a múzeum alkalmazottjait és néha a szakavatott nézőket is bevonta, hogy az adott tárgyról lehető legtöbbet megtudjunk. Valamint maguk a nyertesek is spontán beszélgetésekben vehettek részt.

A kiállításon izgalmas párhuzamokra hívta fel a közönség figyelmet. A régi tárgyak, mint a sétapálca, a máktörő, faragott székek, a kovácsműhelyből visszamaradt salak, a jénai kerámia tál és régi népviseleti tárgyak a friss animációkkal, grafikai és divatmunkákkal lettek kiegészítve. Ezáltal a kurátor a dizájnelemeket a hely jellegével is összhangba hozta, de a térben igyekezett megtalálni a tárgyak közötti rezonanciát és párbeszédet.

Például a múlt században a múzeum számára kifaragott székek bükkfából készült, kis helyet foglaló modern székekkel és asztallal lettek párhuzamba állítva, amit akár az IKEA kínálatában is láthatnánk. De a kurátor több száz éves máktörők, mozsarak és tálak, illetve népművészeti kézműves tárgyak és az új formával ellátott bögrék között is kapcsolatot teremtett. Ugyanakkor a múzeum és a színház illusztrációi, plakátjai is kiállításra kerültek, így például a Kolozsvári Állami Magyar Színház Kalucsni és Illegitim című előadásplakátjai is láthatóak egy olyan környezetben, ahol a lámpák és a technikai elemek kerültek bemutatásra.

Magukról a dizájntárgyakról egyébként Oláh Gyárfás azt is mondta, hogy akkor töltenék be valódi szerepüket, ha tömeggyártani lehetne őket. Tehát nem egyszeri, hanem megismételhető alkotó folyamatba tudnak bekapcsolódni, és akár a kiállítás után a gyártósorokra is kerülhetnének. Abban már eddig is őrületes munka volt, hogy a március 10-ig tartó tárlat elkészült és mostani formájában összeállt, igazán viszont csak akkor éri el a célját, ha az iparművészek megszólítása után magukat a gyártókat is sikerülne bevonzaniuk, akik futószalagra állíthatják a termékeket.

A termekbe lépve viszont nem csak az iparágak képviselői, hanem a dizájntárgyak iránt érdeklődőknek is számos olyan találkozásban lehet részük, amelyek elgondolkoztathatják. Erre pedig az egyik legkézenfekvőbb példa az a terem, ahol a különdíjas, Csiby Gindele Botond munkáját állították ki.

A fiatal alkotó ugyanis a hagyományos, népi öltözeteket gondolta újra úgy, hogy a népi kultúra értéke és tisztelete megmaradjon és a végeredmény se valamiféle giccsbe torkolljon. A művész egy program segítségével különböző ruhákat képes kalibrálni azáltal, hogy a rokolyákra jellemző módon a viselőjének korát, hovatartozását és számos más identitásjegyét összegezi, ezeket az adatokat felhasználva pedig a rendszer számtalan színű, formájú ruhadarabot képes megalkotni.

A kiállított tárgyakból a kiállítás honlapján lehet még szemezgetni.