Mintha a művészeti igazgató távozása után összeomlott volna a teljes kézdivásárhelyi színház

A kézdivásárhelyi Udvartér Teátrum állást hirdet irodalmi titkár munkakör betöltésére

– áll egy elsőre hétköznapinak tűnő álláshirdetésben, amelyet a színháznak székhelyet biztosító Vigadó Művelődési Ház osztott meg a Facebook-oldalán, amit a Teátrum is átosztott az oldalára. Az álláshirdetés azoknak szúrhatott leginkább szemet, akiket októberben hideg zuhanyként ért Kolcsár József színművész, az Udvartér Teátrum egykori közkedvelt művészeti igazgatójának távozása, amely intő jele volt annak, hogy a színház jelenlegi helyzet tarthatatlan, mert a tartalékaik fogynak, bevételeik és nézőszámuk megcsappant, helyzetük pedig már régóta labilis. Kolcsár távozásakor a Transtelexnek azt nyilatkozta, hogy 12 év során tisztességesen elvégezte feladatát, és inkább kiszáll, mielőtt még beletörik a bicskája.

Közel öt hónappal azután, hogy a kézdivásárhelyi színház az összeomlás szélére került és megkongatta a vészharangot, a helyzet nem javult, sőt, sokkal rosszabb, mint volt: az Udvartér Teátrum lassan ott tart, hogy az alkalmazottak sorra mennek el.

Korábbi cikkünkben a volt igazgató mellett Daczó Zádor irodalmi titkár vállalta névvel, hogy megszólal, rámutatva arra, hogy a Covid-járvány óta elég nehéz helyzetben vannak, mert jó pár nézőjük mellett támogatóik is visszaléptek. Működésük pedig így már nem garantált. A kialakult helyzet miatt Daczó az önkormányzatot kritikával illette, mert fennmaradásuk feltételeit máig nem teremtette meg. A színházat ugyanis jelenleg a Vigadó Alapítvány működteti a kézdivásárhelyi és megyei önkormányzat támogatásával. Az alapítvány kuratóriumában pedagógusok mellett helyi tanácsosok kaptak helyet, a kuratórium elnöki tisztségét pedig Szöllősi Tamás volt városi, jelenlegi megyei tanácsos látja el.

A színháznak papíron nem is volt művészeti titkára

Daczó Zádor munkaviszonya az alapítvánnyal december végén, úgy tudjuk, pénzhiány okán szűnt meg. A kuratóriumtól szerettük volna megtudni, hogy az alapítvány miért szüntette meg a művészeti titkár munkaviszonyát, a kuratóriumi tagok azonban vagy nem tudtak a színház helyzetéről, vagy egyenesen az elnökhöz küldtek tovább. Szöllősi Tamás kérdésünkre azonban szintén kitérő választ adott, és az elbocsátás oka helyett a munkaviszony tisztázására terelte a szót. Mivel annak ellenére, hogy Daczó művészeti titkárként határozta meg saját tisztségét, az Udvartér Teátrum honlapján is így volt feltüntetve októberben, és a sajtó is így hivatkozott rá, az elnök leszögezte: az Udvartér Teátrumnál június 1-je óta nincs művészeti titkár alkalmazva, Daczó külsős szerződése pedig csak projekt alapú volt a színháznál. Kérdésünkre, hogy Daczónak köze volt-e június után a művészeti titkári feladatkörhöz, Szöllősi válasz helyett megismételte, hogy a művészeti titkár állás június óta nem volt betöltve.

Értesülésünk szerint a felek közötti tisztázatlan munkaviszonyt részben az okozta, hogy a színháznál mindenki ezerféle munkakört ellát, illetve június 1-jén Daczó művészeti titkári szerződésének felbontását azzal indokolták, hogy a színház anyagi gondjai miatt őt a továbbiakban külsős bedolgozóként kell alkalmazásba vegyék, hogy ki tudják fizetni. Így ugyanis tevékenységét pályázatoknál is el lehetett számolni, december végéig pedig erre keretet is tudtak biztosítani. Úgy értesültünk, hogy ezt követően, szintén anyagi gondokra hivatkozva mondhattak fel neki, majd január 20-án meghirdették a művészeti titkári állást – és egyúttal kilátásba helyezték a művészeti igazgatói poszt betöltését is. Ez utóbbi tervük azonban meghiúsult.

Se művészeti titkár, se igazgató, se megbízható fizetés

A pénzügyi kilátástalanságot az alkalmazottak saját bőrükön tapasztalják. A Transtelexnek több alkalmazott is arra panaszkodott, hogy több olyan hónap is előfordult, amikor a fizetésük fele vagy csak bizonyos része érkezett meg.

„Sok mindent elnézünk, ezért viszont jó lenne, ha rendesen ki is fizetnének” – mondja Mezei Patrícia ügyelő, aki egy személyben kellékes, ruhatáros, súgó, öltöztető is. Elmondása szerint Kolcsár József idejében is megesett 1-2 alkalommal, hogy késett az alkalmazottak fizetése. De ezen kívül nem voltak nagyobb gondok.

Mintha Kolcsár Jocó távozása után összeomlott volna a kézdivásárhelyi színház. Pár hónap leforgása alatt többször is előfordult, hogy nem kaptuk meg a teljes összeget csak a rá következendő hónapban. Januárban azzal magyarázták, hogy év elején nehezebben jön be a pénz a kézdivásárhelyi önkormányzathoz, de már októberben és novemberben is gondok voltak a kifizetésekkel

– részletezte az ügyelő, aki szerint a munkatársak között főleg a fizetéskiesések miatt alakultak ki konfliktusok.

Egy másik színházas szerint, annak ellenére, hogy Szöllősi Tamás és Szilveszter Szabolcs kézdivásárhelyi alpolgármester októberben még azt nyilatkozták, hogy a helyi és megyei önkormányzatnak fontos az Udvartér Teátrum, ezért a helyzete anyagilag biztosítva van. Sőt, Szilveszter Szabolcs egyenesen azt mondta: „Magától értetődő módon a pénzügyi gondok már meg vannak oldva, mivel a megyei tanács és a helyi önkormányzat támogatja az intézményt.” Hozzátéve, hogy belátható időn belül új igazgató lesz, akivel majd egy fenntarthatóbb irányt próbálnak kialakítani.

A szotyogtatva érkező fizetések miatt forrásunknak azonban nem úgy tűnik, hogy minden rendben lenne és meg lenne oldva. Ez pedig szerinte jól érzékelteti, hogy a színháznak Kolcsár József színművész távozása óta nincs vezetője. A kuratórium pedig a bizonytalanság dacára még a fenntartó irányt biztosító terv vázlatát sem ismertette meg az alkalmazottakkal. Daczó Zádort viszont, aki készített egy ilyen tervet, kirúgták.

Az első szó, ami eszembe jut erről a helyzetről, az a bizonytalanság. Abszolút nem értem, hogy mi történik az Udvartér Teátrumban, mintha Kolcsár Jocó felmondása óta minden a feje tetejére állt volna, és a vezetőség se tudná, hogy mégis mit akar velünk kommunikálni, de ez a megoldhatatlan helyzet folyton feszültséget kelt a munkatársak között.

– tette még hozzá Mezei Patrícia. Szerinte leginkább a színészek voltak kiakadva azért, mert bár nagyon szeretik, amit csinálnak, Kézdivásárhelyen is maradnának, de ilyen körülmények között nem tudnak maradni. Daczó Zádor távozása után a helyzet pedig csak rosszabb lett, mert szerinte ő volt az, aki leszervezte a színház ügyes bajos dolgait, például kézben tartotta a kiszállásokat. A vasárnapi kiszállást hozta fel példának, amikor fél órájuk maradt az előkészületekre, mert az előadás egy órával hamarabb kezdődött, mint amire számítottak.

Volt ugyan egy próbálkozás: novemberben a kuratórium Lung László Zsoltnak ideiglenes megbízatást adott. Mezei szerint Lung tartott olyan gyűléseket, ahol tájékoztatni próbálta az alkalmazottakat a fejleményekről, de továbbra sem volt tiszta, hogy mi történik a színházban, mert neki is meg volt kötve a keze. Így a mai napig nem tudják, hogy lesz-e tovább. A művészeti igazgató pedig elvileg Barabás Árpád rendező lett volna, akinek január közepén tartania kellett volna egy gyűlést, de ez nem történt meg, úgyhogy ez is egy nyitott kérdés maradt számukra.

Lung László Zsolt kinevezése csak a színház leállását előzte meg

Lung László Zsolt szerint ő egy gyűlés alkalmával tisztázta is az alkalmazottakkal, hogy őt a kuratórium a november-decemberi időszakra nem Kolcsár József helyére nevezte ki, azaz aláírási vagy döntési jogot, fizetést ezért nem kapott. Hogy a művészeti munka ne álljon le, az volt a feladata, hogy a színházi évadot és a szilveszteri előadást tető alá hozza. Lungnak tehát ez idő alatt az Udvartér Teátrum és a Vigadó Művelődési Házzal közös produkcióját, a Yazmina Reza által írt Az Egy élet háromszor című vígjáték rendezőjét kellett megkeresnie és az előadás szereposztását kellett megcsinálnia.

A rendezőt Barabás Árpád személyében találta meg, akivel szó volt ugyan arról, hogy a színház igazgatói tisztségét is elláthatná, január közepére erről szóló gyűlést tartott volna, de a gyűlés végül elmaradt, a beszélgetés pedig hivatalos útra nem terelődött.

A bizonytalan körülmények miatt két színész távozik az Udvartér Teátrumtól

A színház három foglalkoztatott színésze közül úgy tudjuk, hogy két fiatal színész a bizonytalanságok miatt a gyergyószentmiklósi színházba megy át, ha mindkettőjüknek kerül állás, mert ott mégis csak biztosabb a sorsuk, mint Kézdivásárhelyen. Ők annak a reményével jöttek haza, hogy szülőföldjükön is lehet színházat csinálni. Ez a remény azonban mára megszűnt.

„A színészek Szöllősivel is közölték a szándékukat. Mondták neki, hogy egyikük maradna márciusig, a másikuk pedig júniusig, erre Szöllősi úgy reagált, hogy akkor mindkettőjüknek csak márciusig hosszabbítják meg a szerződését” – mondta egy nevének elhallgatását kérő forrásunk, aki azért is tartja szomorúnak a történteket, mert a kézdivásárhelyi színház pár éve jutott el arra a szintre, hogy nem csak vendég előadókat, de három színészt is alkalmazni tud, de szerinte a színészek már nem látják a színház jövőjét, és az alapítvány sem úgy tűnik, hogy komolyan gondolná, hogy a színházasok számára megfelelő megoldást talál a gondjaikra.

Szöllősi Tamás kuratóriumi elnök pedig megerősítette a Transtelex azon információját, hogy Barti Lehel András és Pascu Tamara márciustól már nem dolgoznak az Udvartér Teátrumnál. „Különösebben nekem nem kell indokolja azt senki, hogyha valahol máshol munkát kap, és azt mondja, hogy el szeretnék menni. Szabad piac van” – mondta Szöllősi.

Felvetésünkre, hogy az egyik színész csak júniustól ment volna el az Udvartér Teátrumtól, azt mondta: „Nem feltétlenül látom, hogyha valahol foglalkoztatva van, akkor miért inkább énnálam kell legyen alkalmazva?”

A kuratórium elnöknek azonban nem csak a színészekkel és a művészeti titkárral való kommunikációja nehezítette tovább a színház helyzetét, mint Mezei Patrícia a Transtelexnek elmondta, vele és a műszaki alkalmazottakkal még egyszer sem állt szóba, hogy a színház helyzetéről tájékoztatást kapjanak. De a színészeknek és Daczó Zádornak is csak annyit mondtak a színház sorsáról egy októberi ülés alkalmával, hogy „legyetek türelmesek, mert minden rendben lesz”. A hónapok pedig teltek, a türelem elfogyott. A megyei tanácsosként dolgozó kuratóriumi elnök szava pedig úgy tűnik kevésnek bizonyult.

„A nyugdíjig még lesz valahogy, de már nem érdekel ez az egész”

Tóth László, az Udvartér Teátrum színpadtechnikusa úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a színház anyagi gondokkal küszködött, de megnyugtatták őket, hogy meg lesz oldva. Aztán nem kaptak teljes fizetést, a pénz másik fele jövő hónapban érkezett meg. Lung László Zsolt kinevezésével pedig még inkább elbizonytalanodtak, hogy ki vezeti a színházat:

„Én már nem tudom, hogy ki a főnökünk. De engem már őszintén december óta nem is érdekel, hogy mi történik elől az irodában. Mi hátul a műszakosok megcsináljuk azt, amit mondanak nekünk. Nekem még van 5-6 hónapom a nyugdíjig, ha úgy alakul, hogy nem lenne színház, akkor elküldenek sommernak, és úgy is eltelik már valahogy az az idő a nyugdíjig”

– mondta Tóth. Érdeklődésünkre hozzátette, hogy nem kommunikálnak velük, ezért már őt sem érdekli mi történik.

A kuratóriumi elnök szerint az alkalmazottak által tapasztalt fizetéskéséseket a költségvetési deficit indokolta. Mivel azonban a költségvetési deficit önmagában nem indokolja, hogy az alkalmazottak fizetése több hónapban is csak részben érkezzen meg és csak jövő hónapban pótolják, tovább kíváncsiskodtunk. Az általunk megkérdezett alkalmazottak véleményével ellentétben Szöllősi azt mondta, csak olyan történt, hogy egyből nem érkezett meg a teljes összeg, pár napon belül azonban pótolták.

„Néha vannak nehézségek, nem mondom azt, hogy nem, próbáltuk mindig megoldani” – tette hozzá arra reagálva, hogy egyeseknek csak következő hónapban érkezett meg a fizetésének másik része. Ugyanakkor szerinte csak újságírói feltételezés, hogy a fizetések kiesése arra utalna, hogy nem rendezett az Udvartér Teátrum anyagi helyzete.

Csak elméleti tervek vannak a megoldásra, de még erről sem beszélnek

Szöllősi Tamás rámutatott: átalakítási folyamat zajlik a színházban, ami egy teljesen más koncepciót fed, de erről még nem feltétlenül tud vagy szeretne beszélni. Így azonban nem tudtuk meg papíron létező terveikről többet, mint amit Daczó Zádor és Kolcsár József már októberben belengetett.

Szöllősi a titkolózást azzal indokolta, hogy nem a színház mögött álló kuratórium hozza meg a végső döntést a kérdésben, hanem a Bokor Tibor által vezetett kézdivásárhelyi önkormányzat, Szöllősiéknek pedig még dolgoznia kell a terveiken.

Érdeklődésünkre, hogy öt hónap elteltével milyen konkrétumokat tud mondani, Szöllősi annyit még hozzá tett, hogy tárgyaltak a kulturális minisztériummal és annak véleményét is kikérték. Egyeztetések és számolások is voltak, de ennek még semmilyen konkrét eredménye nincs.

„Bár Szöllősit többször is megkeresték a színházasok, hogy 2023-tól hogyan folytatják, mindig azt válaszolta, hogy egy új működési modell kialakításán dolgoznak. Arról is beszélt, hogy a kulturális minisztérium részéről azt tanácsolták, hogy vonják össze a Vigadót és az alapítványt, mivel egy ekkora városban nem kell két külön intézmény” – tette hozzá forrásunk. Szöllősi pedig a Vigadóval kapcsolatos összeboronálást sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, azt mondta, egyelőre elméleti terveik vannak, és ha lesznek konkrétumok, akkor majd értesíti a nyilvánosságot. A kérdés már csak az, hogy arra Kolcsár József hagyatékából marad-e még valami.