Sepsiszentgyörgyi Petőfi-szobor: a nyertes pályamű módosított megvalósítása kerülhet ki

A sepsiszentgyörgyi Petőfi Sándor szoborterv körül kialakult vita kapcsán a helyi tanács RMDSZ frakciója arra kérte fel Antal Árpád polgármestert és az önkormányzatot, hogy új pályázat kiírása helyett a nyertes pályamű módosított megvalósítását támogassa a lakossági igények és vélemények figyelembevételével, a szakmai zsűri döntésének is eleget téve – tájékoztat Sepsiszentgyörgy Önkormányzata.

A közlemény felidézi, a közösségi médiában aktív sepsiszentgyörgyiek körében erős indulatokat váltott ki a meghirdetett Petőfi-szobor megalkotására kiírt pályázat eredményhirdetése. Ezek után a városháza új pályázat kiírását helyezte kilátásba, de végül soha nem hirdették meg ezt.

A tájékoztatás szerint az összes érintett fél – a nyertes terv alkotójának, a lakosságnak, a szakmai zsűrinek, a helyi művészközösségnek és a helyi tanács RMDSZ frakciójának – álláspontját figyelembe véve Antal Árpád polgármester végül az eredeti terv módosítása mellett döntött.

„A döntés célja az, hogy Sepsiszentgyörgy Önkormányzata olyan szobrot állíthasson, amely hitelesen ábrázolja Petőfi Sándort. A városvezetés fontosnak tartja, hogy a köztéri alkotás elnyerje a lakosság tetszését, hogy mindenki magáénak érezhesse a költőóriás örökségét, ezért figyelembe veszi a megfogalmazott igényeket, de a zsűri döntését nem írja felül. Tárgyalásokat kezdeményezett tehát a nyertes pályamű beküldőjével, Gergely Zoltán szobrászművésszel annak érdekében, hogy a művészi, alkotói szabadság korlátozása, csorbítása nélkül közelítse a közvélemény, az építő jelleggel bírálók álláspontját az elkészítendő szoborhoz” – fogalmaz a közlemény.

„Meg kell találnunk azt a szűk keresztmetszetet, amit a szakma is elfogad és az embereknek is tetszik”

– fogalmazott Antal Árpád polgármester az egyeztetések során.

„Az alkotó a pályázati kiírásnak megfelelően készítette el a tervet, amelyben semmiféle deszakralizáló, demitizáló szándék nem volt, azt a költőt kívánta megjeleníteni, aki közel 1000 verset írt, és még életében körülbelül 800-at publikált. Szobortervének üzenete: a kultúra erősebb fegyver a kardnál. Fontos megjegyezni, hogy a bemutatott terv csak egy vázlat. Egy kisméretű gipszmakett nem lehet annyira részletes mint a végső alkotás, és arányaiban sem feltétlenül hasonlítható egy nagyméretű, magas talapzatra állított, kidolgozott bronzszobor látványához. Ugyanakkor figyelembe kell venni a szobor környezetét is, hiszen ezúttal nem a főtéren felállított monumentális szoborról van szó, hanem egy főút menti, tömbházak közötti kisebb területről” – érvelnek a közleményben.

A Petőfi-emlékév alkalmából meghirdetett eredeti pályázatra hat pályamunka érkezett, ezek közül az elbíráló szakmai zsűri tagjai, Bocskai Vince szobrászművész, Vetró András szobrászművész, Jánó Mihály művészettörténész, Bordás Beáta művészettörténész és Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok Gergely Zoltán munkáját találták a legjobbnak.

„Petőfi mára emblematikussá váló alakját újszerűen megmintázni komoly próbatétel. Ez Gergely Zoltánnak sikerült, töményen, kevés eszközzel, sekély, magyarázó narratív elemeket nélkülözve, egyszóval »mankó« nélkül. A rosszul sikerült szobornak nagyon sok narratív eleme van, ami nem készteti a nézőt semmiféle elmélyülésre – ilyen értelemben beszélek mankónélküliségről” – mondta el korábban a Transtelexnek Vetró András, aki később a Háromszéknek azt nyilatkozta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak nem kellett volna döntőbírói pozícióba emelnie a közvéleményt azzal, hogy új pályázatot ír ki a Petőfi-szoborral kapcsolatban. A szobrászművész leszögezte, az új elbíráló bizottságnak nem kíván tagja lenni. Szerinte az új pályázat kiírásával a szakmai zsűri hitelét vesztette, hiszen semmissé nyilvánították az általuk kihirdetett eredményt.

Olyan Petőfi-figurát készíteni, ami mindenféle szempontból mindenkinek megfeleljen, nem lehet, nyilatkozta később a Krónikának Gergely Zoltán szobrászművész, akinek az alkotását a szakmai zsűri döntése nyomán nyertesként hirdettek ki.

„Azért is lehetetlen, mert van, akinek elegendő – és ez részemről nem értékítélet – az a fajta heroikus, romantikus megközelítés, ábrázolásmód, amelyet utólag aggattak rá a Petőfi-képre. Vannak, akik ezt tartják érvényesnek, számukra a költőt ez a megfogalmazás képviseli jobban, mások meg úgy érzik, hogy a heroikus ábrázolás utólag ráruházott, így el lehetne térni tőle” – idézte a Krónika a művészt, aki azt is elmondta, hogy továbbra is kiáll a saját megközelítése mellett. Úgy látja, hogy az elgondolása, miszerint Petőfi kezébe tollat tesz, nem szablyát, most is érvényes, mert az alakját úgy is lehet aktualizálni, hogy azt üzenje: erősebb fegyver a kultúra, mint a szablya.

A portál szerint Gergely elismerte, hogy

a makett készítésénél nem volt elegendő ideje a kidolgozásra, de a szakmai zsűri így is meglátta benne a potenciált, a nem hozzáértők pedig úgy értelmezték, hogy a figura pontosan ilyen lesz nagyban is.

„Ami sosem igaz, hiszen a legjobb makettet is lehet javítani és kell is” – mondta Gergely, aki kijelentette, szerinte is túl vékonyka volt a makettben megmintázott figura, és ha még lehetséges, akkor „emberesebbre” szeretné készíteni azt. Ugyanakkor a sokak által elvárt pödört bajusz és a vitézkötéses öltözék távol áll tőle, abban továbbra sem engedne.

Gergely Zoltán szobrászművésznek számos köztéri alkotása áll Erdélyben. A Kárpát-medence különböző, főleg kültéri alkotásait összesítő Köztérkép szerint ő készítette például Márton Áron püspök egész alakos szobra a római katolikus érseki palotában Gyulafehérváron, ami 2013-ban lepleztek le, illetve ugyanebben az évben avatták fel az általa jegyzett Kós Károly-mellszobrot Sztánán. Szintén az ő munkája Dávid Ferencnek, az unitárius egyház alapítójának egész alakos szobra Kolozsváron, amelyet 2019-ben lepleztek le.

Sepsiszentgyörgyön is látható már munkája, 2010-ben avatták fel A három szék című munkát, amely egy lakónegyedben, tömbházi környezetben a nyugalomra, pihenésre provokáló plasztikai elem. A művésznek azonban ennél egyértelműbb domborművei is vannak a sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom előtt, és nem olyan rég avatták fel a Történelmi emlékfalat, amely három erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor, Bocskay István és I. Rákóczi György domborművét jeleníti meg. Korábban Sántha Imre Géza művészettörténésszel már sorra vettük, hogy miként áll a város köztéri szobrokkal, az elhízott dinón lovagló pálcikaember Szent Györgytől egészen a kettévágott Berde Mózesig.