Bodor Ádám: Ez mind Gazsi
2023. január 16. – 17:25
Kolozsvárral, a bölcsővel, az anyatejjel kellene kezdenem, de inkább nem, azt ma már nem érti senki. Rég is volt, Gazsi az általunk kávéháznak hitt dohányfüstös cukrászdában még rövidnadrágosan fülelt író édesapja asztaltársaságában.
Aztán rövid hajjal, kockás ingben, a szerkesztőségben, megint vállig érő hajjal, borostásan, szakadt farmerban, majd rövid szakállal, polgári öltönyben, vasalt ingben Budapesten, továbbá angolosan csíkos, vasalt nadrágban, vasalt zakóban, hosszúra nőtt, ápolt körmökkel, ezüst veretes sétapálcával, aztán megint szakadt farmerban, aztán kétsoros felöltőben, mellén kokárdával, végül laza, rövidujjú pólóban, legvégül a reménytelenség áttetsző szürke köpenyében – ez mind Gazsi.
Eszmék híve és eszméket tagadó lázadó, az egyetemes kultúra vadóca, nyugtalan baloldali gondolkodó és a polgári méltóság, egyszersmind a polgári térfél hajlíthatatlan védnöke. Mindvégig engesztelhetetlenül, még ha társbérletben él benne a gőg és az alázat is.
Ez mind Gazsi.
Miközben a jelmezek alatt ugyanaz a szív dobog.
Többnyire a baloldalon.
Leginkább a polgári lelkiismeret oldalán.
Csak hát éppen a prognózis baljós. Ellentmondásaival az ellentmondásokkal teli kortárs történelem kilátástalan kínálatára végül már csak csendesülő, lemondó háborgás a válasz.
Valaminek, aminek élő tanúi voltunk, mostanság biztos vége.
Ha lenne valami a síron túli végtelen unalomban, békétlenségében ott sem várna rá örök nyugalom.
A kérdés tovább lebeg: mi végre volt-van ez az egész.
Lehet, a teremtéskor már eleve erről lett volna szó?
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!